Június 30-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben ama 2016/32-es sürgősségi kormányrendelet, amely révén kiegészítették az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvényt és szabályoztak egyes pénzügyi-fiskális intézkedéseket. Ennek a kormányrendeletnek az értelmében kiterjesztésre kerül a 9 százalékos áfakulcs hatósugara, s ugyanakkor azok a személyek, akik a technológiai kutatások és fejlesztések, valamint az alkalmazott kutatások terén fejtik ki tevékenységüket, mentesülni fognak a 16 százalékos jövedelmi adó alól. Augusztus 1-jétől vált hatályossá a fentebb említett két kiegészítő jellegű előírás. Következésképpen mától kitágul a 9 százalékos adókulcs „látóköre”, s abba belekerültek a mezőgazdasági szektorban használatos egyes termékek (műtrágya, vetőmag, vegyszerek stb.), valamint szolgáltatás jellegű munkálatok. Tehát, ezek szerint mától nem 20 százalékos áfakulcs alkalmazandó, hanem 9 százalékos egyes mezőgazdasági szektorban használatos termékekre, illetve igénybevett szolgáltatásokra. De melyek is azok? A Hivatalos Közlöny július 28-i számában jelent meg a közpénzügyi, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszternek az a 2016/1155/868-as közös rendelete, amely előírja, hogy melyek is azok a műtrágyák, vegyszerek és vetőmagok, amelyek esetében a szóban forgó 9 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni. A rendeletben nincs feltüntetve azok tételes megnevezése, hanem bizonyos kódszámokkal szembesülhetünk: NC és mellette egy négy számjegyű szám. A NC tulajdonképpen egy uniós szinten használatos kombinált nómenklatúra (KN) rövidítése, s az az Európai Tanács 1987/2658-as rendelete révén bevezetett TARIC (Integrated Community Tariff – Integrált Közösségi Vámtarifa) váminformatikai rendszer alapja, s ugyanakkor azt egészíti ki. Ez a kombinált nómenklatúra révén beazonosítható az árumegnevezés is (de egyéb, vámügykezelés szempontjából másabb elemek is), s ilyenképpen pedig a rendeletben feltüntetett adott NC kódszám alapján be lehet azonosítani a termékeket is. Szemrevételezve a rendeletet, az derül ki, hogy több mint száz termékféleségről van szó. Azok egyébként megtalálhatóak a hazai vámszervek honlapján is. Feltételezhető, hogy nem okoz problémát, gondot a 9 százalékos áfakulcs alkalmazása, mert az nem következett be a múlt esztendő júniusában sem, amikor is az élelmiszerekre terjesztették ki azt, és az arra vonatkozó jogszabályban ugyancsak a kombinált nómenklatúra volt feltüntetve. Szolgáltatások listája A csütörtökön megjelent rendelet szerves részét képezi egy melléklet is, amelyben fel vannak tüntetve azok a sajátos szolgáltatási típusok, amelyeket a mezőgazdasági szektorban szoktak rendszeresen igénybe venni, illetve alkalmazni. Szám szerint 34 különböző típusú sajátos szolgáltatás szerepel a névjegyzéken, ezek között említhetjük meg a szántást, a vetést, a kapálást, a kaszálást, a takarmánysilózási és -raktározási műveleteket, a zöldségek és a gyümölcsök begyűjtési, osztályozási, tárolási és címkézési műveleteit, az állattenyésztési farmok fertőtlenítését és féregtelenítését, de még a juhok nyírását is. Nos, az ilyen jellegű műveletek és munkálatok esetében amennyiben azok elvégzésével egy vállalkozást bíznak meg, akkor a számlázáskor nem az eddigi 20 százalékos áfát kell alkalmazni, hanem augusztus 1-jétől a 9 százalékra mérsékelt áfakulcsot. Adómentesség A felvezetőben már említett 2016/32-es sürgősségi rendelet ama előírása kapcsán, miszerint augusztus 1-jétől mentesülnek a jövedelmi adók fizetési kötelezettsége alól, egyes személyzeti kategóriák kapcsán a kormány illetékesei azt hangoztatták, hogy ezt az intézkedést azért tartották szükségesnek, hogy hatékonyabban lehessen ösztönözni a kutatási-fejlesztési tevékenységeket, vonzóbbá téve egyszersmind a jól felkészült szakemberek számára ezeket a területeket. Azt is kiszámították, hogy az idei esztendő viszonylatában a bevezetendő adómentesség 8,1 millió lejes költségvetési bevételkiesést okozhat, a 2017-es esztendő viszonylatában pedig 26,3 millió lejest. Néhány nappal ezelőtt a Tudományos Kutatási és Újítási Országos Szakhatóság (ANCS) elnöke, Mihai Dima azt nyilatkozta, hogy az intézkedés hatályba lépése nyomán országos viszonylatban mintegy 18 000 olyan alkalmazottat foglalkoztatnak (a köz- és a magánszektorban együttesen), akik haszonélvezői lesznek ennek az adómentességet biztosító intézkedésnek. Nem szól viszont arról, amiről talán neki vagy másabb kormányzati illetékeseknek a feladata lett volna: a kormányrendelet értelmében a jövedelmi adómentesség tekintetében egy feltételrendszert kellett volna kidolgozni, s azt a tanügyi és kutatásügyi, a gazdaságügyi, a közpénzügyi, a munkaügyi és a vidékfejlesztési miniszter közös rendeletével kellett volna jóváhagyni. A sürgősségi kormányrendelet erre vonatkozó határidőt ugyan nem szabott meg, de azt viszont előírta, hogy augusztus 1-jétől már élvezik az adómentességet az érintett személyek. Lehet viszont, hogy a kormányzati illetékesek úgy számoltak, hogy az augusztusi járandóságra csak a kifizetést követően, azaz szeptemberben kell alkalmazni az adókulcsot és a különböző hozzájárulási kvótákat. Addig pedig van idő rendelkezni az adómentesség „mikéntjéről”. Nem ide tartozik, de megemlítenénk, hogy az érintett személyek továbbra is kötelezettek lesznek a társadalombiztosítási, valamint az egészségbiztosítási egyéni hozzájárulás fizetésére, s annak kvótáját az eddigi eljárás szerint fogják továbbra is megállapítani. Egyébként hasonlóképpen alakulnak a dolgok az orvosi ügyeletek anyagi ellentételezése tekintetében is, mert ugyan a vonatkozó jogszabályozási előírás a mai naptól hatályos, de a gyakorlatba ültetés eszközét, azaz egy kiegészítő jellegű miniszteri rendelet meghozatalát a mai napra ígérték az illetékesek… Visszatérve a szóban forgó területeken tevékenykedő szakszemélyzet béreinek alakulására, nyomatékolni kell, hogy tulajdonképpen nincs szó béremelésről, hanem a nettó bér megemelkedéséről annak okán, hogy azt ezentúl nem fogja „terhelni” a jövedelmi adó. Amúgy ebben a szektorban jelenleg az átlagos nettó bér 52 százalékkal nagyobb, mint az országos átlagos nettó bér. Hecser Zoltán