Január 5-én jelent meg a Grin-deanu-kormány által meghozott első jogszabály, nevezetesen a 2017/1-es sürgősségi kormányrendelet. Az a központi közigazgatás szintjén foganatosított egyes intézkedéseket, többek között annak okán, hogy a miniszterek száma az eddigi 21-ről 26-ra emelkedett. Ennek a kormányrendeletnek az előírásaival összhangban, a kormány január 12-i ülésén 16 minisztérium megszervezésére és működésére vonatkozó kormányhatározatokat fogadtak el. Ezek meg is jelentek az elmúlt hét során, s azok átolvasásából az derül ki, hogy a Grindeanu-kormány merőben új alapokra kívánja helyezni a szaktárcák tevékenységét, s ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy a mostani kormányhatározatok révén nem az eddig hatályosakat módosították és egészítették ki újólag, mert azokat hatályon kívül helyezték. Igaz, esetenként a minisztériumok felállása is másabb, mint a megelőző időszakokban. Az elmúlt napok során ugyanakkor a kormányfő hadrendbe állította a „másodvonalat”: több mint száz olyan döntése jelent meg, amelyek révén felmentett tisztségükből államtitkárokat vagy államtitkári rangú intézményvezetőket, s helyükbe újakat nevezett ki. Minden jel arra mutat, hogy a csúcsvezetés az eddigieknél „népesebb” lesz: eddigelé több mint 80 minisztériumi államtitkár kinevezésére került sor, a helyettes államtitkárokéval nem is számolva. Ugyanakkor egyik-másik tárcánál két főtitkár is lesz vagy két főtitkárhelyettes. A külügynek, a belügynek, a munkaügynek, a tanügynek öt államtitkára lesz, négy a pénzügynek, az egészségügynek, az európai alapoknak és a művelődésügynek. Azok között vannak olyanok is, akik egykor már betöltöttek ilyen tisztséget, de pártkatonák is, sőt egykori szakszervezeti vezetők is.