Hargita megye négy községe számára kérnek kormánysegítséget a Sürgősségi Esetek Megyei Bizottságának tegnapi ülésén megszavazott határozat alapján, az összegeket várhatóan mára véglegesítik. Átláthatóbbá tennék a kárfelmérés módszerét is, hogy ne történhessék értetlenül alacsony értékbecslés. Bizottsági határozatot fogadtak el a Sürgősségi Esetek Megyei Bizottságának tegnapi soros ülésén, amelyben a február végi áradások okozta károkra kérnek központi segítséget a kormány beavatkozási alapjából. Gyergyóújfalunak 668 ezer lejt, Csíkszentmihálynak 95,05 ezer lejt, Tusnádnak 35 ezer lejt, Csíkszentimrének pedig 12 ezer lejt ír elő a határozat. A községenkénti értékeket újraellenőrzik, és csak ezután igénylik a kormánysegítséget, Adrian Pănescu prefektusi szóvivőtől ugyanis megtudtuk: a tételenkénti jegyzőkönyvek, a községi szintű felmérések és a végösszeg között nem egyeznek a számok. Várhatóan mára sikerül véglegesíteni az összegeket, a Bukarestbe küldendő „igénylistát” pedig kormányhatározattal hagyhatják jóvá. A szóvivő emlékeztetett: bár késve, de Hargita megye tavaly is megkapta a teljes igényelt összeget. Az árvízkárok felmérésekor képtelenül alacsony becslések is napvilágot láttak: tönkrement hosszú útszakaszok, megrongálódott hidak javítására esetenként „aprópénzt” kaptak a települések, és ennek elkerülésére érdekében szólalt fel Petres Sándor alprefektus: – Javaslom, hogy a kárfelmérés folyamatában részt vevő valamennyi intézmény képviselőjével üljünk le tárgyalni, és egységesítsük a kár megállapításának módszerét, mert sok esetben aránytalanul alacsony összegre becsülik a keletkezett károkat. Jean-Adrian Andrei prefektus megjegyezte: találkozott már olyan esetekkel, hogy más megyékkel szemben Hargita megyében azonos volumenű károkat akár tízszer alacsonyabb értékben állapítottak meg a kárfelmérők. A napirendi pontok között szerepelt a megyei és országutak téli karbantartása is. Cătălin Ro­ma­nescu, az országos útügy Har­gita megyei kirendeltségének ve­ze­tője elmondta: munkaerő, gép­park, felszerelések és ellátmány szintjén is hiányt szenvednek, emiatt a munkájukat nehezen tudják végezni. Eddig a pillanatig az utak hótalanítására 20 ezer tonna sót használtak – 2000 tonnával többet, mint az ezt megelőző tél folyamán –, továbbá 27,5 tonna kalcium-kloriddal és 7,4 tonna speciális csúszásgátló folyadékkal tartották tisztán az országutakat. Homokot az előírások alapján egyáltalán nem használhattak. A megyei utakról a hó eltakarítását kielégítőnek minősítette a megyei tanács főépítészi hivatalának igazgatóhelyettese, Adrian Chiorean. A megyei utakat 9:1 arányú homok-só összetételű csúszásgátlóval szórták, Chiorean szerint hatékonyan. – Március 15-ig állandó készenlétben álltak a hó eltakarítását végző cégek, április 15-ig pedig beavatkozási parancs alapján kötelesek elvégezni ezt a munkát – tette hozzá. Megjegyezte: pozitív tapasztalat volt a téli karbantartás többéves szerződtetése, ebből kiindulva pedig remélhetően már május közepén kiírják a 2017–2020-as időszakra vonatkozó új keretszerződés közbeszerzését. Az ülésen a prefektus Hargita Megye Tanácsa Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának alacsony létszámára is felhívta a figyelmet: a teljes megyét mindössze hat alkalmazásban álló he­gyimentő fedi le az önkéntesekkel, ezért a helyi készenléti egységek segítsége nélkülözhetetlen. Kovács Hont Imre