Közel tíz százalékkal csökkent tavaly a Hargita megyei juh- és szarvasmarha-állomány – derül ki az állatorvosok nyilvántartásában szereplő állományadatok összesítéséből. Külön probléma, hogy az állományfogyásra gyakran csak a helyszíni ellenőrzések során derül fény, vagyis a gazdák jószágaikat hivatalos kísérőpapírok, azaz állatorvos értesítése nélkül vágják, cserélik, értékesítik. A mulasztók most pénzbírság ellenében az ellenőrzést végző hatósági állatorvosoknak magyarázkodhatnak. [caption id="attachment_83389" align="aligncenter" width="1000"] Legelő nyáj a Kis-Somlyó oldalában. Negyvenezerrel csökkent tavaly a Hargita megyei juhállomány Fotó: Domján Levente / archív[/caption] Munkás, küzdelmes esztendőt hagytak maguk mögött tavaly a Hargita megyei hatósági állatorvosok, ám az idei sem lesz könnyű: a sertéspestis jelentette fenyegetés továbbra is megmarad, és ezzel együtt a járvány begyűrűzését megakadályozni hivatott óvintézkedések is – hangsúlyozta lapunknak dr. Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. Járványmentesen őrizni a megyét – Az országos járványtani helyzetet tekintve 2018-ban a legfontosabb feladatunk az volt, hogy mentesen tartsuk Hargita megyét az afrikai sertéspestistől. A munkatársak mellett megköszönném a közreműködését azoknak az intézményeknek is, akik a közúti ellenőrzések alkalmával, vagy a megyehatárokon felállított szűrőpontoknál segítették a munkánkat. Az ellenőrzések ugyanakkor mind a mai napig tartanak, tehát a környező megyékből érkező élőállat- és állati eredetű élelmiszer-szállítmányok ellenőrzését folyamatosan végezzük. A szűrőellenőrzésen bizony akadnak fenn szállítmányok, mivel a gyors meggazdagodás reményében egyes állatkereskedők törvénytelen módon, a követelményeket megkerülve, figyelmen kívül hagyva próbálnak haszonhoz jutni. Az sem érdekli, ha ezzel veszélyeztetik a megye járványtani helyzetét – fogalmazott az igazgatóság vezetője. A főállatorvos elmondta, az illegális, fekete állatkereskedelem Bákó megye felől főként a Gyimesekben, valamint Maros megye irányából főként Maroshévíz környékén a legélénkebb. – Sajnos nemcsak malacok vagy hízók mozgatásáról van szó. Hanem juhok, lovak, szarvasmarhák törvénytelen adásvételéről is – tette hozzá Ladó doktor. Bírság járhat a mulasztásért A szakember az illegális állatmozgásokkal kapcsolatban egy másik, állategészségügyi és jó­szág­nyilvántartási szempontból szintén aggályos gyakorlatra is rámutatott: mégpedig arra, hogy számos Hargita megyei állattartó az állományával kapcsolatos változásokról rendszeresen elmulasztja értesíteni állatorvosát. Arról, hogy térségünkben hány gazda nem veszi komolyan bejelentési kötelezettségét, a megbízott állatorvosok a késő ősszel, a hatósági állatorvosok pedig a napokban zajló utóellenőrzés kapcsán is megbizonyosodhattak. – Tavaly ősszel a körorvosok Hargita megye valamennyi állattartó gazdaságát felkeresték, hogy összevessék a farmon levő állományadatokat a nyilvántartásban szereplőkkel. Több ezer gazdaságról beszélünk. Sajnos nagyon komoly hiányosságokra is fény derült. A gazdaságból hiányoznak az állatok, mert a gazda papír nélkül eladta, levágta vagy elcserélte állatát, és nem tartotta fontosnak, hogy az állatmozgást a körzeti állatorvosnak is jelezze. Olyan esettel is találkoztunk, ahol a gazdasághoz tartozó tíz szarvasmarhából ténylegesen csak kettő volt meg. A gazda vont egyet a vállán: eladta. A legbosszantóbb, hogy ezek a problémák rendre visszatérőek. Vannak kötelezettségek, amiket a gazdáknak is be kell tartaniuk. A körorvos-kollégák által végzett ellenőrzéseket február 24-ig – Gyergyó, Maroshévíz, Sóvidék és Alcsík térségében – egy felülellenőrzés követi, amit viszont már a hatósági állatorvosok végeznek. Sajnos a nagyobb, kirívóbb eseteknél mind a körzeti állatorvost, mind pedig a bejelentési kötelezettségét elmulasztó gazdát kénytelenek vagyunk megbírságolni. A pénzbírság 600 lejtől kezdődően akár több ezer lej is lehet, annak függvényében, hogy mit tapasztalunk. De a gazdák is értsék meg, ha tíz jószágból nyolc hiányzik, akkor ezt nem lehet egy vállrándítással letudni – hangsúlyozta a megyei főállatorvos. Csökkent az állatlétszám Az állományfogyás ugyanakkor nemcsak a helyszíni terepszemlékből, hanem az állatorvosok nyilvántartóiban szereplő jószágok számából is kitűnik. 2018 végén a Hargita megyei szarvasmarha-állomány 82 ezer egyedet számlált, ami a két évvel korábbi szinthez képest bő tízezer apadást mutat. Az összállományon belül azonban nemcsak a borjak, a fiatal egyedek száma, hanem az idősebb tehenek kivágatásával a törzsállomány is csökkent – tudtuk meg Ladó Zsolttól. A lóállomány is évről évre fogy: a hátasokból a megyében már 13 ezernél is kevesebbet tartanak a gazdák. Az adatbázisban év végég alig 12.500 ló szerepelt. Apadt a juhállomány is: a Hargita megyei állományszám 220 ezer egyedre rúg, szemben az egy évvel korábbi 260 ezerrel. A sertésállomány múlt év végén 20 ezer egyedet számlált, ami viszont – a helyi, takarmánytermelési adottságokat figyelembe véve – inkább stagnálásnak felel meg. Domján Levente