Nyugaton ilyet már nem tudnak csinálni, mert hiányzik a szív a kézből. Ezt Makovecz Imre, az iskolateremtő magyar építész mondta, mikor a felszentelés előtti napon szemügyre vette az ő elképzelése alapján épített csíkszeredai Millenniumi templomot. Ötlettervét ingyen bocsátotta az építtető plébánia rendelkezésére, a részletes kivitelezési terv elkészítésével tanítványát, Bogos Ernő csíkszeredai műépítészt bízta meg. A mester és tanítvány közötti jó együttműködést, összhangot példázza korábbi közös munkájuk is, a csíksomlyói hegynyeregben emelt Hármashalom-oltár.

Az épület szinte példátlan gyorsasággal készült el: Makovecz Imre 2001 januárjában kapta a felkérést az ötletterv elkészítésére, és már az év augusztusában letették az új hajlék alapkövét. Ezért maradt rajta a Millenniumi templom megnevezés, az új évezred első évében láttak hozzá építéséhez. Az építőművész Makovecz Imre és az építtető Darvas-Kozma József esperes szerint a kéttornyú, nyolcszög alakú templom a magyarság múltját és jelenét ötvözi. A nyolcas szám a nyolc boldogságot jelképezi, azt a boldogságot, amelyet az ember csak Isten segítségével tud elérni. A tornyok előtti kapubejáratok a fölöttük lévő öt-öt kereszttel a keresztény magyarság tíz évszázadát hirdetik. A jurtára emlékeztető sátortető közepén üvegkupola helyezkedik el, fentről világítva meg az alatta – a templom középpontjában – található oltárt. A kupola négy sarkán négy, vörösrézből készült főangyal szobra áll: Szent Mihály, Gábor, Rafael és Uriel. Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, hogy Isten minden kegyelmet megadott nekünk. A kör alakú oltár szimbolikus jelentést hordoz: a kör az égi szféra, a teljesség jelképe. Szokatlan a szentségtartó formája is: méhkaptárra emlékeztet.

Nagy méretű szárnyaival az áldozatos szeretet szentségi jelenlétére utal. A tabernákulum mögött egy bimbós oszlopon a Feltámadott Krisztus szobra magasodik. A kupola szegélyén található szobrok és a templombelsőben álló Krisztus-szobor Nagy Ödön szobrászművész alkotásai. A templom galériával és tágas alagsorral rendelkezik, ugyanis a templom nemcsak istentiszteleti hely, hanem a közösségi élet fontos helye. Az alagsorban közösségi termek találhatók, valamint a Boldog P. Rupert Mayer-kápolna, amelynek falait Márton Árpád munkái díszítik: egy Rupert Mayer-kompozíció; az első magyar szent családot – Szent Istvánt, Boldog Gizellát és Szent Imrét ábrázoló kép, valamint Erdély legendás püspökét, Márton Áront megörökítő alkotás. A templomot 2003. október 18-án szentelték fel.
A mester elégedett volt alkotásával, a kivitelezők munkájával: kész van, megvan, most már csak azért kell fohászkodni, hogy beköltözzön ide az Úr. Óhaja teljesült: naponta ima csendül a hajlékban, ünnepnapokon több szentmisét tartanak benne. Bizonyára erre is azt mondaná, hogy „Nyugaton ilyet már nem tudnak csinálni”.