Ha baj van, akkor a 112-t kell hívni – tudjuk mindannyian. De hogyan tovább? Mit kell mindenképpen elmondani a diszpécsernek, mit tegyünk, amíg megérkezik a mentő és mit azt követően? Akkor, amikor valóban minden perc számít, segít, ha tudjuk a választ ezekre a kérdésekre. A gyorsaság ilyenkor nagyon fontos, szívmegállás esetén például az első 6 percben el kell kezdeni az újjáélesztést ahhoz, hogy a betegnek valós esélye legyen a túlélésre. [caption id="attachment_82971" align="aligncenter" width="1000"] Segíteni tudunk. Megfelelő információk kellenek Illusztráció: László F. Csaba[/caption]   Baj esetén nemcsak az késleltetheti a segítség elindítását, ha a mentőt hívó személy esetleg sokkos állapotban van, hanem az is, ha nem tudja, milyen információkat kell közölnie a diszpécserrel. Dr. Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat igazgatója azzal indított, hogy ha valaki a 112-t hívja, akkor fontos, hogy minél több információt kérdés nélkül szolgáltasson, azért, hogy ne a diszpécser kérdezősködjön, mert az is időveszteség. – Amikor a beteg vagy a hozzátartozó felhívja a segélyhívót, akkor először mutatkozzon be és mondja el pontosan a címet, ahová a mentőt kéri. A címnek tartalmaznia kell a település nevét, hisz a hívások az egész megyéből befutnak és például Kossuth Lajos utca Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is van. Továbbá adják meg az utca nevét és a pontos házszámot, illetve a tömbház és a lakrész számát. Mondják el, hogy milyen panaszai vannak a betegnek, illetve, ha valaki nem rendelkezik ezzel az információval, akkor mondja el azt, hogy mit lát” – sorolta fel az alapvető tudnivalókat a mentőszolgálat vezetője. Ha a beteg eszméletlen – például, ha valaki az utcán fekszik összeesve –, akkor nem jó megmozdítani, de meg kell nézni, hogy az életfunkciói működnek-e, szuszog-e a beteg, van-e pulzusa. Ha ezt a telefonba el tudja mondani a hívó, akkor a diszpécser már tudja, hogy milyen mentőt küldjön. Hasznos, ha támpontot adunk Péter Szilárd kiemelte, főként falvakon hasznos, ha a lakcím mellé még valami támpontot megadjanak a mentősöknek, például, hogy a templomtól vagy a kultúrháztól merre kell menni. Az is jó szolgálatot tesz, ha az utca elején várják a mentőt. – Előfordul, hogy zavaros a házszámozás, láttunk olyan házat is, amelyen háromféle szám volt. És hiába magyarázzák el, hogy menjünk fel az utcán, ha aztán az utca elágazik – mutatott rá. Ha autóbalesetet lát valaki, akkor a szemtanúnak meg kell állnia – hívta fel a figyelmet. Megtudtuk, gyakori, hogy betelefonál valaki a hírrel, hogy baleset van, de nem áll meg. – Ez nem megfelelő emberi magatartás, képzeljük el, milyen érzés, ha mi szenvedünk balesetet és valaki csak elsétál mellettünk, nem áll meg, nem nézi meg, hogy mi van velünk. Ha autóbalesetet látunk, álljunk meg, nézzük meg, hogy hány sérült van, és amikor mentőt hívunk, akkor közöljük, hogy mit látunk, vérzik-e a sérült, mozog-e, ki lehet-e nyitni az ajtót, be vannak-e szorulva a sérültek, ezek mind hasznos információk a mentősök számára. Hiszen ha például be vannak szorulva, akkor már indítják a műszaki mentőt is” – ismertette az igazgató. Magyarul is lehet Ha a 112-t hívjuk, akkor a hívás az egész megyéből egy helyre fut be, az egységes segélyhívó rendszer diszpécserszolgálatához. A megadott információk alapján ott döntik el, hogy a mentőszolgálathoz, a rendőrséghez, a tűzoltókhoz vagy a csendőrséghez kapcsolják át a hívást. Betegség esetén a mentőszolgálathoz irányítják át a hívót, és akkor kérdezik ki a telefonálót részletesebben és orvosi szempontok alapján, például arról, hogy milyen tünetei vannak a betegnek, mióta állnak fenn ezek. – A 112-nél magyarul is el lehet mondani, hogy mi a gond. Lehet, hogy románul szólnak bele a telefonba, de kapcsolni tudnak magyarul beszélőhöz: lehetőség van tehát magyarul is elmondani a panaszokat és segítséget kérni” – mutatott rá a mentőszolgálat vezetője. Hagyni, hogy tegyék a dolgukat Amikor megérkezik a mentő, akkor a legfontosabb engedni, hogy a mentősök tegyék a dolgukat. Ha segítségre van szükségük, akkor szólnak, például, ha egy infúziós zacskót meg kell tartani. Péter Szilárd kiemelte, fontos, hogy a hozzátartozók összeszedjék és átadják a beteg dokumentumait, a betegségére, a szedett gyógyszerekre vonatkozó orvosi papírokat. – Egyebet nem kell segítsenek, zavaró is lehet, ha a mentősök körül lábatlankodnak. Az is előfordulhat ilyenkor, hogy a stressz hatására a hozzátartozó is rosszul lesz, ezért fontos, hogy amennyire lehet, megőrizzék a nyugalmukat, hagyják a mentősöket, hogy tegyék a dolgukat és akkor segítsenek, ha segítséget kérünk – összegezte. A törvény szerint hozzátartozó akkor kísérheti el a beteget a mentőben utazva, ha a beteg 16 év alatti fiatal – tudtuk meg. Gyerekek esetén fontos is, hogy a szülő ott legyen, hisz a kisgyermek nem biztos, hogy el tudja mondani a szükséges információkat, illetve azt, amit az anya vagy az apa látott. Lehetnek ugyanakkor a kórházban olyan beavatkozások, műtétek, amelyek elvégzéséhez a szülőnek vagy törvényes képviselőnek szükséges a beleegyezése. Azt is megtudtuk, azon betegek mellett is szállítanak hozzátartozókat, akik nem tudják megértetni magukat: például szellemi sérültek vagy süketnémák. Ne rángassuk ki a sérültet a kocsiból! Esete válogatja, hogy a mentő megérkezéséig milyen segítséget nyújthatunk. Autóbaleset alkalmával például ne rángassuk ki a sérültet a kocsiból – tanácsolta Péter Szilárd. Kifejtette, sokan attól tartanak, hogy felrobbanhat a kocsi, de ez ritkább, mint gondolnánk. Ellenben ha kihúzzuk a kocsiból az esetleg gerincsérülést szenvedett beteget, súlyos és maradandó következményei lehetnek. Meg kell nézni ugyanakkor, hogy kinyílt-e a légzsák, hisz előfordulhat, hogy akkor nyílik ki, amikor a balesetezett kocsit mozgatni kezdik, ez pedig újabb sérülést okozhat a sérültnek és a mentést végző személynek is. Újjáélesztés: ha tudjuk, csináljuk – Ha mozdulatlan, összeesett beteget látunk, akkor ellenőrizzük az életfunkcióit, nézzük meg lélegzik-e, van-e pulzusa, ha pedig nincs és ismerjük az alapszintű újjáélesztést, akkor el kell azt kezdeni. Harminc mellkaskompressziót két befújás kövessen. Fontos, hogy ha valaki tudja ezt, akkor kezdje el nagyon hamar, hisz szívmegállás esetén az első hat perc után már nagyon meredeken esik a sikeres újjáélesztés esélye és növekszik annak a kockázata, hogy újjáélesztés után a beteg maradandó elváltozásokat szenvedjen – fejtette ki a mentőszolgálat igazgatója. Rámutatott, Hargita megyében egyre több személy, egyre több iskolás tanulja meg az elsősegélynyújtást, így nő az esélye annak, hogy rövid idő alatt olyan személy kerüljön a beteg mellé, aki tud újjáélesztést végezni. Előfordul az is, hogy a mentős diszpécser telefonos útmutatása alapján kezdi el az újjáélesztést valaki. Nehéz elmagyarázni, hogy pontosan hová tegye a kezét vagy hogyan nyomja meg a mellkast az, aki sosem csinált még ilyent, de volt példa rá, hogy így kezdték el az újjáélesztést, majd a mentősök átvették és sikerült visszahozni a beteget az életbe. – Fontos az, hogy ne csak álljunk a beteg mellett, hanem tegyünk is valamit, hisz az az első hat perc nagyon hamar eltelik. Bár ilyenkor a percek óráknak tűnnek, ebben az időben meg kell állapítani a szívleállást, hívni kell a mentőt, akiknek még oda is kell érniük a helyszínre – vázolta Péter Szilárd. R. Kiss Edit