Nemrégiben írtunk az idei mezőgazdasági terméseredményekről, pontosabban egyesekről, mert egyelőre átfogó és részletes hivatalos statisztikai adatok nem jelentek meg. Ahogy telnek a napok, a hetek, kiszivárog egy-egy értesülés, legutóbb cukorrépatermésre, valamint az idei alma- és szilvatermésre vonatkozóan. Évtizedekkel ezelőtt nemzetgazdasági szempontból is fontos kultúrát jelentett a cukorrépa, annak „legjelesebb” termelői Brassó, Kovászna és Hargita megye voltak. Ugyanakkor az 1990-es év előtt 33 olyan cukorgyár működött az ország területén, amely kizárólag cukorrépát dolgozott fel. Mindez már a múlté, s ma kevés azon megyék száma, ahol még termesztenek cukorrépát. Igen, mert többé-kevésbé szubjektív okokból kifolyólag, valamint szerencsésnek nem mondható makrogazdasági folyamatok nyomán egyre csökkent a szóban forgó kultúrával megművelt területek száma, akárcsak az átlaghozam, s annak amolyan velejárója volt a cukorgyárak „kapubezárása” is. Ez utóbbiban azonban ugyancsak közrejátszott a félresikerült privatizálás. A történet mindenképp bonyolult és annak sok ága-boga van, de a lényeg az, hogy ma már igen kis területen termesztenek cukorrépát, a működőképes cukorgyárak száma pedig négyre csökkent, s az egykoriak közül olyan is van, mint például a Bákó megyei Sascut helyiségben lévő, amely ma már múzeumi szerepkörben tetszeleg. Félhivatalos adatok szerint egyébként jelenleg országos viszonylatban 2000-re tehető azon mezőgazdasági termelők száma, amelyek kisebb-nagyobb területeken cukorrépát is termesztenek. Lejtmenetben A legutóbbi öt esztendőre vonatkozó statisztikai adatokat szemrevételezve is kitűnik, hogy továbbra is lejtmenetben találtatik a hazai cukorrépa termesztés. 2015-ben azt még 26 ezer hektárnyi területen termesztették, a betakarított mennyiség 1 040 000 tonna volt. A következő esztendőben 2000 hektárral csökkent a megművelt terület (azaz 24 000-re), a betakarított cukorrépa mennyisége pedig 1 010 000 tonna volt. A 2017-es esztendőben váratlanul némi fellendülés következett be a megművelt terület kibővült 28 000 hektárra, a begyűjtött mennyiség pedig 1 170 000 tonna volt. A tavaly viszont elkezdődött a mélyrepülés – a megművelt terület még a 2015-ös esztendeinél is kisebb volt, nevezetesen 25 000 hektár, a terméseredmény pedig 970 000 tonnára zsugorodott. Ez a folyamat felerősödött az idén, amikor is a cukorrépával bevetett terület 17 000 hektár volt, a betakarított mennyiség pedig 940 000 tonna. Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy az idei átlagos hektárhozam rekordszámba ment, elérte az 55,3 tonna/hektárt. (Egyébként a 2016-os évi átlagtermés 42 tonna/hektár volt, a 2017-es 41,7 tonna/hektár, a 2018-as pedig 38,5 tonna/hektár.) Joggal vetődhet fel a kérdés, akkor mit is dolgoznak fel a hazai cukorgyárak, miből fedeződik a hazai cukorszükséglet? Említettük, hogy jelenleg négy cukorgyár üzemképes, a Brassó megyei Bod faluban található hazai érdekeltségű, a francia érdekeltségű Tereos Románia Rt. kötelékeibe tartozó ludasi cukorgyár, az osztrák érdekeltségű Agrana Románia Rt. buzăui és romani cukorgyárai, valamint az amerikai érdekeltségű Lemarco Cristal urziceni-i (Ialomița megye) cukorgyára (ez utóbbival szemben jelenleg csődeljárás van folyamatban, s úgy tudni, hogy tevékenysége szünetel). Nos, ezek a gyárak jelenleg nem csupán cukorrépát, hanem nádcukrot is feldolgoznak, s ilyenképpen sikerül lefedni – állítólag – termelési kapacitásukat. A fogyasztási igények fedezése végett országunk cukrot is importál, többek között Magyarországról, Moldáviából stb. Amúgy nem sajátos eset, ami bekövetkezett a romániai cukorrépa termesztést, illetve cukorgyártást illetően, nagy vonalakban hasonlóképpen alakultak a dolgok más kelet-közép-európai országokban is. Feleannyi, mint a tavaly A hivatalos statisztikák szerint a romániai szilvafák száma 2018-ban meghaladta a 34,5 milliót. (Ebbe a számba belefoglaltatnak a gyümölcsfarmokon, valamint a háztáji kertekben található gyümölcsfák.) Az almafák száma jóval kevesebb volt 28,6 milliót számoltak meg. Tekintélyes számokról van szó, s amennyiben jók az időjárási viszonyok, akkor az ellátási gondokat is orvosolni lehet, azaz nagy vonalakban ki lehetne elégíteni a fogyasztói igényeket. A 2018-as esztendő egyes gyümölcsféleségek szempontjából rekordévnek bizonyul, s ez mindenekelőtt a szilvára vonatkoztatható. Ilyenképpen pedig 2018-ban Románia az Eurostat adatai szerint az Európai Unió legnagyobb szilvatermelő tagállamává lépett elő. Az alma tekintetében a harmadik helyet foglalta el, legalábbis az almával beültetett területek nagyságrendje tekintetében: az uniós viszonylatban az almával beültetett gyümölcsösök összterületének 10,6%-a országunkban van. Ez a rekord azonban már a múlté, mert az idei szilvatermés a félhivatalos adatok szerint 400 000 tonna volt, míg a 2018-as esztendei elérte a 840 000 tonnát. (Ez az utóbbi terméseredmény az utóbbi 15 esztendő maximumát jelentette.) Az idei almatermeléssel sincs amiért dicsekedni, ugyanis a szaktárcától származó információk szerint az 360 ezer tonnára tehető, ami még a fele sincs a múlt esztendei terméseredménynek. Ezek szerint a szilva és az almatermés szempontjából rossz esztendőnek bizonyult az idei, s a gyümölcstermesztők azt nem voltak képesek „ellensúlyozni” az árak esetleges megemelése révén, ugyanis azt úgymond meggátolta az import: a Lengyelországból viszonylag alacsony áron importált alma vagy a Magyarországról és a Bulgáriából behozott szilva.

Hecser Zoltán