Növelné a hizlalásra ingyen-malacokat biztosító tenyésztők számát, de lezárná az ügyeskedők előtt a kiskapukat is a mezőgazdasági minisztérium azzal a napokban közvitára bocsátott határozattervezettel, amellyel a báznai- és a mangalicatenyésztési programról szóló jogszabályt módosítanák. [caption id="attachment_70897" align="aligncenter" width="1000"] Mangalicák Székelykeresztúr határában. Leginkább az állatok hizlalását vállalják a gazdák[/caption] Változtatnának a jelentkezési rendszeren, így a jelenleg alkalmazott időszaki kiírás helyett egész esztendőben, folyamatosan fogadná a báznai- és mangalicatenyésztési programban részt venni kívánó gazdák vagy feldolgozók jelentkezését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium. A „de minimis” támogatási programot módosító határozattervezetet a szaktárca honlapján keresztül június 5-én bocsátotta közvitára: a jogszabályra vonatkozó véleményeket, javaslatokat, észrevételeket a minisztérium tíz napon keresztül, legkésőbb június 15-ig fogadja. (A tervezet a http://madr.ro/transparenta-decizionala/proiecte-de-acte-normative.html oldalon érhető el.) Folyamatos jelentkezés A mezőgazdasági minisztérium a báznai és mangalica sertések tenyésztését, tartását és feldolgozását ösztönző programot eddig jelentkezési határidőhöz kötötte: a malactenyésztésben, vagy -hizlalásban érdekelt gazdák, vagy pedig a húsfeldolgozásban érdekelt mészárszékek idénre például a megyei mezőgazdasági igazgatóságok közvetítésével kilencven napon keresztül, április 16-ig jelezhették részvételi szándékukat. A szaktárca – a közvitára bocsátott határozattervezet alapján – viszont úgy véli, a programhoz lényegesen több tenyésztő, valamint a malacok továbbtartására és felhizlalására vállalkozó gazda csatlakozna, amennyiben folyamatosan, a program 2020-as kifutásáig jelentkezhetnének. A minisztérium főként a malactenyésztők számát bővítené: a tenyésztők által felajánlott malacok száma ugyanis messze elmarad attól az állománytól, mint amit a gazdák – az ingyen kapott állomány feléért – továbbtartásra felvállalnának. A jogszabály-módosítással változtatnának a fajtameghatározási tipológián, de lezárnák azt a kiskaput is, ami lényegében megengedte, hogy a programban beszállítóként szereplő tenyésztők egy személyben a hizlalásban érdekelt gazdák is legyenek: ily módon a jövőben azt is egyértelműsítenék a programban részt vevő, többféle követelménynek is eleget tevő felek, hogy a „de minimis” támogatást melyik minőségükben igénylik. Több malacra lenne szükség A mangalica és/vagy báznai sertéseket tenyésztők a kormánytól a legkevesebb 10 kilósra nevelt malacok után egyenként 250 lejes támogatást kapnak. Az állatok hizlalását vállaló gazda a tenyésztőtől ingyen veheti át a malacokat, legkevesebb kettőt, legtöbb tíz malacot. A hizlalásra jelentkező állattartó csak páros számú egyedet igényelhet: tehát kettőt, négyet, hatot, nyolcat vagy tízet. Vállalnia kell, hogy a kapott sertéseket minimum 130 kilósra hizlalja fel, és a felhizlalt állomány legalább felét a programban részt vevő húsfeldolgozónak értékesíti. Az állomány többi részével azonban a gazda szabadon rendelkezhet, azaz felhasználhatja egyéni fogyasztásra, vagy megtarthatja továbbtenyésztésre. A húsfeldolgozó vállalja, hogy a felnevelt sertéseket élő súlyban minimum 11 lejes kilogrammonkénti áron átveszi a hizlalótól. Hargita megyéből a tavaszi kiírás során több mint száz gazdálkodó közel ezer malac – lényegében mangalica – továbbtartását vállalta. A tenyésztők részéről 22 gazda jelentkezett, ők az egyedenkénti 250 lejes támogatás fejében összesen 519 malacot tudnának biztosítani. Országos szinten a báznai- és mangalicatenyésztési programhoz 223 tenyésztő beszállítóként, 3410 gazda állattartóként és 22 feldolgozó a felhizlalt állatok felvásárlójaként csatlakozott – derül ki a programot irányító Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium adataiból. Domján Levente