Szerdán a kora esti órákban már-már sejteni lehetett, hogy Klaus Iohannis államelnök nem fogja kihirdetni az új Adótörvénykönyvet jóváhagyó törvényt. Legalábbis ezt engedte sejtetni a jegybank kormányzójával, Mugur Isărescuval lezajlott találkozóját követő közös sajtóértekezleten elhangzott nyilatkozata. Azon nyomban meg is indultak a találgatások, a mérlegelések. Amúgy az államelnök rendelkezésére álló idő vészesen fogyott, a kihirdetés határideje július 21-én járt volna le. [dropcap]V[/dropcap]oltak olyanok, akik aggályoskodtak az államelnöki időhúzás okán, mások pedig azt feltételezték, hogy menet közben feloszlanak az általa megfogalmazott fenntartások, kifogások. Péntek délelőtt váratlanul véget vetett a találgatásoknak Klaus Iohannis: az államelnöki hivatal honlapján nyilvánosságra hozták Călin Popescu Tăriceanunak, a szenátus elnökének címzett azon kérését, miszerint újratárgyalás végett visszaküldi a parlamentnek az Adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt. Abban többek között utalás van arra, hogy a fiskalitás terén a törvényhozónak mindig is egy kiegyensúlyozott és racionális magatartást kell tanúsítania, olyant, amely a későbbiek során ne okozzon működésbeli zavarokat, s amelyek okán majd gyakori jogszabály-módosítás válik szükségessé. Ebben az összefüggésben pedig az új Adótörvénykönyv kidolgozásánál el kellett volna tekinteni olyan politikák gyakorlatba ültetésétől, amelyek túlzott fiskalitást eredményeztek volna, de olyanoktól is, amelyek fokozott lazítással jártak volna. Elismerve, hogy szükség van a fiskális jellegű leegyszerűsítésekre és könnyítésekre, egyes illetékek és adónemek csökkentése révén, de ez nem jelentheti a kiszámíthatóság és a pénzügyi konszolidáció figyelmen kívül hagyását. Ami pedig a lényeget illeti, az államelnök meglátása szerint súlyos gondok jelentkezhetnek a strukturális és a költségvetési deficit tekintetében, ugyanakkor semmi biztosíték nincs arra, hogy fenntarthatók lesznek a jövőre nézve is egyes költségvetési prioritások. Mi több, a törvényben olyan előírások is vannak, amelyek magának a törvénynek mondanak ellen. Továbbá utalás van arra is, hogy az új Adótörvénykönyv előírása gyakorlatba ültetésének olyan következményei is lehetnek, amelyek „szembemennek” a költségvetési-pénzügyi felelősségi törvény, a 2010/60-as törvény által rögzített elvekkel. Megmagyarázták a bizonyítványt Az államelnöki állásfoglalás kapcsán a déli órákban sajtónyilatkozatot olvasott fel a Cotroceni-palotában Cosmin-Ștefan Marinescu államelnöki tanácsos. Nyilatkozatában tényadatokkal támasztotta alá mindazt, amit tartalmaz az államelnöki nyilvánosságra hozott újratárgyalási kérés. Többek között nyomatékolta, hogy az Adótörvénykönyv előírásai gyakorlatba ültetése nyomán nem lesz tartható azon középtávú költségvetési célkitűzés, miszerint a GDP-arányos strukturális hiány 1 százalékos lesz. Márpedig e tekintetben maga az Adótörvénykönyv is, annak 498-as szakasza kötelezettséget ír elő a kormányra nézve. Továbbá a törvénykönyv ellentmondásban van a gazdaságpolitikai hivatalos dokumentumokkal, nevezetesen a fiskális-költségvetési stratégiával és a konvergencia-programmal. E tekintetben számításokra is utalt, többek között arra, hogy a 2016-os esztendőben a GDP-arányos költségvetési hiány 2,5 százalék körül lehet, a vállalt 1,2 százalékkal szemben. Az államelnöki hivatal szakértői szerint ellentmondásos az, hogy a fiskális politika lefelé húzza az adókat, míg a költségvetési politika felfelé viszi a kiadásokat. Összegezve: az államelnöki tanácsos szerint a dolgokat elővigyázatosabban, felelősségteljesebben kell megközelíteni, a makrogazdasági egyensúly megszilárdítására kell törekedni, ugyanakkor a fogyasztás ösztönzésének nem láthatják kárát a beruházások. Kemény válasz Az államelnök álláspontjáról értesülve azon nyomban reagált Victor Ponta kormányfő: Facebook-oldalán közölt egy üzenetet, amelyben többek között az áll, hogy vagy „egy tisztán politikai döntés, amely blokkolja a kormány gazdasági tevékenységét”, vagy „egy Románián kívül elfogadott döntés és Románia érdekeivel ellentétes döntés”. Igen kemény hangnemben utal arra is, hogy Klaus Iohannis államelnök azt az új Adótörvénykönyvet utasítja vissza, amelyet az üzleti körök magukévá tettek és dicsértek, amelyet egyöntetűen megszavazott a parlament, és amelyet a román társadalom vár, nem csupán azért, mert az áfakulcsot 19 százalékra csökkenti, hanem azért, mert garantálja az ország gazdasági és társadalmi fejlődését. Szemrehányást tett a liberális pártnak is, hisz az ő programjukban szerepelt a 19 százalékos áfakulcs, s miután azt megszavazták, most „igazat adnak” Klaus Iohannisnak. Logikátlan… Az államelnöki tanácsost Eugen Teodorovici pénzügyminiszter követte, aki a kormány sajtóirodájának pulpitusáról üzent vissza az államelnöknek és megpróbált „a nép tudomására” hozni bizonyos dolgokat. Az Adótörvénykönyv „visszatérítése” kapcsán azt nyomatékolta, hogy nem létezik egyetlen logikus és gazdasági természetű érv sem, csak politikai. „Mindazon adatokat megküldtem az államelnöknek, amelyek szükségesek lehettek annak érdekében, hogy tiszta képet alkothasson” – így a miniszter. Utalást tett arra is, hogy a reggeli órákban arra kérte az államelnököt, amennyiben azt igényelné, akkor folytassanak egy tárgyalást az Adótörvénykönyvvel kapcsolatosan, de az nem következett be. Hozzáfűzte azt is: „szerintem szakmailag elfogadhatatlan, hogy ezt a döntést nem előzte meg egy, a kormány és a parlament képviselőivel lefolytatott tárgyalás”. Amit pedig a „népnek” ígért: „az Adótörvénykönyvben lévő intézkedések bekerülnek a gazdaságba 2016. január 1. előtt”. Ennek kapcsán megemlítette azt is, hogy legalább két eszköz áll rendelkezésükre: vagy a kormány keretében történő jóváhagyás, vagy rendkívüli parlamenti ülésszak összehívása a nyár folyamán. Kitért arra is, hogy a július 28-i költségvetés-kiigazítás kapcsán elvégzendő számításokból az is kikövetkeztethető lehet, hogy mikor is kerülhet sor a fiskalitást lazító intézkedések alkalmazására, különös tekintettel az áfakulcs 19 százalékra való csökkentésére. Hecser Zoltán