Esőben nyitott, majd kellemes napsütésben folytatódott Székelyudvarhely nyolcadik alkalommal megszervezett művésztábora, a Pulzus. Az alkotási folyamatba bárki betekintést nyerhet, ha meglátogatja a Spanyár-ház udvarán dolgozó művészeket. Munkatársunk is felkereste őket, és amit tapasztalt, az nagyon kíváncsivá tette a jövő heti táborzáró kiállításra. Asztalos Ágnes beszámolója. [caption id="attachment_91811" align="aligncenter" width="1000"] A fatörzsben ott a medve. Hsia Aihua majd kiszabadítja[/caption] A nap már besütötte a Spanyár-ház udvarának egy részét, de az árnyékos helyeken még harmatos volt a fű, csend és madárcsicsergés fogadott. Az alkotók többsége ébresztő kávéját kortyolgatta, de a távol-keleti vendégek már dolgoztak, és egyre gyakrabban keveredett kalapálás, majd a láncfűrész erős hangja a csendbe. Berze Imre, a Pulzus lelke, életre hívója és szakmai kurátora fogad. Azt már tudom, hogy tíz alkotó vesz részt a táborban, a „felhozatal” igencsak nemzetközi – Magyarországról, de a távoli Japánból és Tajvanból is jöttek művészek, itthonról Csíkszereda, Marosvásárhely, Nagyvárad képviselteti magát. Azt is tudom, hogy vannak közöttük szobrászművészek, festők és grafikusok, és azt is, hogy a tábor meghívásos alapon működik. De hogyan kerülnek ők ide, a Nagy-Küküllő partjára, a tornácos ház udvarába, a Pulzus művésztelepre? – szegezem a kérdést Berze Imrének. – Folyamatában alakul az évek során a meghívottak névsora. Van, aki az idén nem tud eljönni, de tudjuk róla, hogy három év múlva talán igen. Követem a kortárs művészek tevékenységét, de kikérem a véleményét másoknak is, például Vécsi Nagy Zoltán többször is ajánlott már valakit, Ferenczes Aport is meg szoktam kérdezni, Marosvásárhelyről most Ungvári-Zrínyi Kata javasolt egy művészt. Az alkotók között is terjed a Pulzus híre, nemzetközi kiállításokon is nyitott szemmel járunk. Az alapvető szempont a meghívásnál a szakmai minőség – válaszol a főszervező. [caption id="attachment_91812" align="aligncenter" width="1000"] Alkotás, béke, találkozások[/caption] Tíznapos a Pulzus, és erre az időre Imrével együtt mindenki beköltözik a Spanyár-házba. Itt alszanak, vendéglőben étkeznek. Napközben alkotnak, de tegnap délelőtt épp múzeumlátogatásra készültek a táborlakók, hogy nézzék meg az Írói fogások című időszakos kiállítást. Péntek estére udvarhelyi kocsmatúrát terveznek, de egyébként vacsora után két-két alkotó előadást tart rendszerint: bemutatja tevékenységét, elkezdett projektjeit, terveit. A vendégek Oroszhegyre is ki szoktak menni, így jellegzetes székely falut is láthatnak, sőt pálinkafőzdéket keresnek fel, felmásznak a kilátóhoz, így az igazi hargitai tájról is képet kapnak. – Főleg a távolabbi vendégeknek fontos, hogy lássák, hogyan élünk. Mostani távol-keleti vendégeinknek rendkívül izgalmas például, hogy az asztal közepén lévő tálból vesszük ki az ételt. Hsia Aihua például a piac iránt érdeklődik, mindenképp meg akarja kóstolni a kertben termett zöldségeket. Nagyon meglepődtek a gólyák látványán is, de azon is, amikor idefelé jövet a Homoródmentén elkaptuk a hazatérő csordát – meséli Berze Imre. [caption id="attachment_91813" align="aligncenter" width="1000"] Színek, formák, Pulzus. Bartis Noémi alkot[/caption] Nincs megadott témája a tábornak. Van, aki azt hozza, ami már egyébként is foglalkoztatta, de van, akit valamennyire megérint a hely szelleme. Miközben Berze Imrével beszélgetünk, Atsushi Mizutanit figyelem, aki elmélyülten dolgozik, fával, szerszámokkal. A szobrász Japánból érkezett, és nagyon hamar feltűnt neki a félhold, a csillag és a nap – mind gyakori elemei a népművészeti tárgyaknak. Berze Imre mesélt is neki a számunkra fontos ősi szimbólumokról, motívumokról. Úgy tűnt, hogy a nap sugarai is megjelennek majd a művész készülő alkotásban. Hsia Aihua Taipeiben él. Már a bukaresti reptérről a Székelyföldre vezető úton lenyűgözte őt a természet, és – mint fogalmazott – a sok állat, amit mifelénk lehet látni. – Ahonnan én jövök, az egy nagyváros. Számomra nagyon érdekes, ami itt van. És hallottam, hogy itt sok a medve, és konfliktusok is előfordulnak az ember és a vad között – mondta a fiatal művésznő, kezében láncfűrésszel egy hatalmas farönk mellett. Őt a medve, a vadon, a természet és ember közötti kapcsolat ihlette meg. Alkotásában ott is lesz a nagyvad, felhőben vagy felhőn állva – derült ki a terveit nézegetve. [caption id="attachment_91814" align="aligncenter" width="1000"] Jakobovics Márta[/caption] Kissé kívülállónak érzi magát a tudósító, tart attól, hogy nehogy megzavarja az alkotás folyamatát, szinte lábujjhegyen lépked, és csak halkan szólítja meg, akit nyitottnak lát egy kis beszélgetésre. Harmath István szobrászművész székelyudvarhelyi születésű, de még sosem vett részt a szé­kely­udvarhelyi művésztelepen. – Jó hely ez az alkotásra. Legfőképp az a jó benne, hogy jó emberek között vagyunk – fejtegeti két korty kávé között. A köztéri bronzszobrairól is ismert alkotó ezúttal könnyebb anyagból dolgozik: papírszobrok születnek majd a következő napokban. A ház egyik szobájában izgalmas kerámiaalkotásokat mutatott nekünk Jako­bovits Márta Ferenczy Noémi-díjas kerámiaművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Kész munkákat is hozott a Pulzusra, mert az ő alkotási folyamata idő- és feltételigényes. Szerinte a helyet a béke hangulata hatja át. – Egy-egy művésztábor hatásai gyakran nem helyben, hanem majd otthon érnek be. Élményekkel, feljegyzésekkel, vázlatokkal tér haza a művész, amelyeket majd az otthoni környezetben tud elmélyíteni – jegyzi meg a művész, aki szerint minden kimozdulás egyfajta kihívás, jó lehetőség a kollégákkal való találkozásra, az együttlétre. – Az is izgalmas, hogy most inkább a fiatal generáció van jelen a táborban, és számomra nagy élmény megismerni, látni, hogy ők miként gondolkodnak, hogyan dolgoznak. Jó keresni a közös pontokat – summáz mosolyogva Jakobovits Márta. Megtudtuk, hogy minden tábor más. – Vannak bulisabb táborok, vannak misztikusabbak, „elvonu­lósabbak”, vannak mozgalmasak is. Attól függ, hogy milyen társaság gyűl össze, a légkört nagyon meghatározzák maguk a művészek – mondja Berze Imre. A Pulzust hagyomány szerint kiállítás zárja, ahol megismerkedhetünk az itt készült alkotásokkal. Az Atsushi Mizutani, Bartis Noémi, Berze Imre, Harmath István, Hsia Aihua, Jakobovits Márta, Kopacz Kund, László Hajnalka, Máthé László, Vargha Fruzsina alkotásait bemutató táborzáró kiállítás július 25-én nyílik meg a Haáz Rezső Múzeum képtárában, és szeptemberig lesz látogatható. A tábor „törvénye” szerint minden alkotó itthagy egy művet, így Székelyudvarhelynek már egész komoly gyűjteménye van a kortárs művészektől. A művésztelep a Haáz Rezső Múzeum és Haáz Rezső Alapítvány rendezvénye, megszervezését idén a Communitas Alapítvány, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ és néhány helyi magáncég támogatja.