A területtranzakciókra vonatkozó adásvételi szerződésekből az is kiolvasható, hogy az idén megugrott a szántóföldek ára, elérve a hektáronkénti 10 000 eurót is. A drágulási tendencia egyébként nem új keletű, most viszont felerősödni látszik. Szakértői elemzések, becslések szerint ebben az is közrejátszhat, hogy létezik egy olyan törvénymódosítási szándék, amely megszigorítaná romániai mezőgazdasági területek külföldiek általi megvásárlását. Az utóbbi években a szántóterületek árai növekvő tendenciát mutattak, különösképpen azokban az övezetekben, amelyek előnyös mezőgazdasági potenciállal rendelkeznek, mint például Ilfov, Ialomița, Temes, Krassó-Szörény vagy Arad megye. Vannak viszont olyan vidékek, pontosabban megyék, ahol a mezőgazdasági területek eladási árai továbbra is alacsonyak, e tekintetben Vaslui megye „jeleskedik”. Szakértők szerint az elkövetkező években számítani lehet lényeges drágulásra, főleg azokon a vidékeken, ahol a területek konszolidálási folyamata előrehaladott. Amúgy 2019 első félévében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumnál 11 olyan tranzakciót véleményeztek, amelyek értéke együttesen 5,3 millió euró volt. A legdrágább területnek a Ialomița megyei Urziceni város közelében lévő terület bizonyult: egy magánszemély tulajdonában lévő 40 hektáros szántóföldért az ugyancsak Ialomița megyei Armășești községben székelő Lukagri Kft. hektáronként 10 000 eurót fizetett. A „legnagyobb üzletet” viszont nem ez a tranzakció jelentette, hanem egy Temes megyei: ott a vejtei székhelyű, ausztrál érdekeltségű Campello Kft. 420 hektárt adott el az ugyanott székelő, helyi érdekeltségű Agro Nevada Tim Kft.-nek 3,4 millió euróért. Ez azt jelenti, hogy a hektáronkénti átlagár 8000 euró volt. Ugyancsak magas áron értékesítettek 32 hektárt Călărași megyében, ahol egy magánszemély 9680 euró/hektár áron adott el a bukaresti székhelyű Black Soil Farming Kft.-nek. Egyébként a szaktárca véleményezésére azon tranzakciók esetében van szükség, amikor is az adásvétel tárgyát képező terület meghaladja a 30 hektárt, ugyanakkor a tranzakciót honlapján nyilvánosságra is hozza, összhangban a vonatkozó törvényes előírásokkal. Átszaladva a szaktárca honlapján közölt tranzakciókat, az derült ki, hogy azok között nincs Hargita megyei. Ez nem azt jelenti, hogy megyénk esetében esetleg „nem cserél gazdát” egy adott mezőgazdasági terület. Már csak azért sem, mert amint már arra utaltunk, a minisztérium honlapján csak a 30 hektárt meghaladó ügyletek vannak feltüntetve. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság honlapján viszont több mint 50 olyan idei ügyletről olvashattunk, amelyek a „végleges szakvéleményezés” fázisához érkeztek. Olcsóbb, mint másutt Áremelkedés ide vagy oda, Romániában a mezőgazdasági területek ára jóval az európai átlag alatt van, s még inkább a nyugat-európai szintek alatt. Amúgy a Deloitte Románia tekintélyes szaktanácsadócég vezető elemzője, Zeno Caprariu (a felvételen) szerint Európában nemigen lehet 15 000 eurónál olcsóbban mezőgazdasági területet vásárolni, de ugyanakkor az elérheti a 60 000 euró/hektárt is, mint például Hollandiában. Az is igaz viszont, hogy ott a legnagyobb a hektáronkénti termelékenység, azaz a hektárhozam, aminek meg van a maga nem kis szerepe a szántóföldek árai alakulásában. Ettől függetlenül a romániai mezőgazdasági területek iránt továbbra is számottevő a külföldi érdeklődés, s ilyenképpen nem véletlen, hogy annak közel felét külföldi befektetők birtokolják. Közvetve idetartozik az is, hogy Románia egy nagy mezőgazdasági termelő, uniós viszonylatban például 2018-ban az első helyet foglalta el a törökbúza- és a napraforgótermés esetében, a búza esetében pedig a negyedik helyet. (Ez utóbbi tekintetében egyben az egyik legjelentősebb exportőr is.) Ezeket a helyezéseket azonban beárnyékolja az a tény, hogy a hektárhozamok tekintetében országunk már jóval alább került a 2018-as esztendei ranglistákon. Hecser Zoltán