Országos szinten kiemelkedő eredményeket értek el a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház neurológusai tavaly az agyérkatasztrófát elszenvedett betegek számára elvégzett trombolízisek terén, a beavatkozások számát és az így kezelt betegek arányát illetően. Dr. Csíki Éva Klárával, a neurológiai osztály vezetőjével a szélütésnek is nevezett betegségről beszélgettünk. A főorvos arra kér mindenkit, segítsenek, hogy ezek a betegek időben orvoshoz kerüljenek. – Milyen betegség a gyakran az angol megnevezésével emlegetett stroke? – A stroke magyar megfelelője az agyérkatasztrófa vagy agyi értörténés. A köznyelvben szélütés vagy agyérgörcs néven szokták emlegetni. Amint a magyar megnevezés is mutatja, ilyenkor hirtelen történik valami az agyi erekben, az agy vérellátásában bekövetkezik egy kóros folyamat. A stroke-nak három fő csoportját ismerjük. Leggyakoribb az iszkémiás stroke vagy agyinfarktus, ilyenkor elzáródik az agyban egy ér. A második csoport az agyvérzés, az agyállomány vérzése, amikor vérömleny alakul ki az agyállományban, a harmadik csoport pedig a szubarachnoideális vérzés, amikor leggyakrabban egy veleszületett vagy szerzett értágulat reped meg és ez okozza a vérzést. – Milyen tüneteket okoznak ezek a vérzések? – Az agyvérzés és agyinfarktus részben hasonló tünetekkel jár, diagnózist csak a tünetek alapján nem is lehet felállítani, ehhez szükséges a komputertomográfiás (CT) vizsgálat is. Főként mert más ideggyógyászati betegségek is ugyanazokkal a tünetekkel jelentkezhetnek. Én részletesebben az agyi infarktusról, vagyis az iszkémiás stroke-ról beszélnék, mert ez a leggyakoribb, és mert ez az a terület, amelyen kórházunkban az utóbbi években igen fontos előrelépések történtek a kezelést illetően. Agyi infarktus esetén az agyban elzáródik egy vérér, leggyakrabban ütőér, legtöbbször vérrög miatt. Ez a vérrög különböző helyekről származhat, például a szívből, vagy a nagy nyaki ütőerek falára lerakódott, kifekélyesedett plakkokról. Az érelzáródás következtében az ennek megfelelő agyterület nem jut vérellátáshoz, tápanyaghoz, oxigénhez, és az agyszövet elkezd károsodni. Ha túl sokáig fennáll ez a vérhiányos állapot, akkor az agyszövet végérvényesen károsodik. Az agyszövet károsodása okozza tulajdonképpen a tüneteket. Ezek nagyon változatosak lehetnek, attól függően, hogy az agy melyik része érintett. Leggyakrabban bénulások, beszédzavarok, érzéskiesések, látászavarok, nyelészavar jelentkezik, illetve az életműködés bármilyen zavara felléphet. Súlyos esetben az agyszövet visszafordíthatatlan károsodása tartós rokkantságot és halált eredményez, a sztrókos esetek jelentős százaléka halállal végződik. – Milyen előrelépés történt az agyi infarktus kezelése terén? – 2019 áprilisában megnyílt a lehetőség kórházunkban a trombolízisre, arra, hogy ezeket a kóros folyamatokat visszafordítsuk, helyreállítsuk az elzáródott vérér átjárhatóságát, az agyszövet vérellátását, aminek nyomán részben vagy teljesen meg lehet menteni azokat az élettani funkciókat, amelyeket ez az agyszövet ellát. A trombolízis során intravénásan adott infúzióban egy erős vérrögoldót adunk be a betegnek, amivel megpróbáljuk feloldani az eret elzáró vérrögöt. Ezt egy olyan enzimmel végezzük, ami természetes módon is megtalálható a szervezetben és a vérrögoldás a szerepe. – Milyen esetekben tud segíteni a trombolízis? – Elsősorban akkor, ha a vérrög nem túl nagy. Ilyenkor a trombolízis sikeresen feloldhatja a vérrögöt és újra átjárhatóvá teszi az eret. Ellenben, ha főér záródott el, akkor ez a vérrögoldás nem elégséges, ilyenkor mechanikus úton szükséges eltávolítani a vérrögöt. Ezt trombektómiának nevezzük, ezt itt még nem tudjuk végezni, az erre szoruló betegeket elküldjük Marosvásárhelyre. A legfontosabb, amit a nagyközönségnek ezekről az eljárásokról tudnia kell, hogy nagyon szoros időkorláthoz vannak kötve. A trombolízist a tünetek fellépésétől számítva négy és fél órán belül szabad elvégezni, a trombektómiára pedig hat óra van. Tehát nem szabad habozni, ha az említett tünetek valamelyikét észleljük. – Akkor is mentőt kell hívni, ha a tünetek nem látszanak súlyosnak? Például enyhe beszédzavart tapasztalunk... – Az egészen enyhének tűnő esetekben is mentőt kell hívni, mert ezek a tünetek gyakran súlyosbodnak a következő órákban és minél hamarabb megtörténik a beavatkozás, annál nagyobb valószínűséggel menthető meg az agyszövet. Ahogy angolul mondani szokták, „time is brain”, az idő agyszövetet jelent. – Miért nem szabad az időkorláton túl beavatkozni? – Egyrészt azért, mert ilyenkor az agyszövet már visszafordíthatatlan károsodásokat szenved, másrészt pedig azért, mert nagyon megnő a komplikációk lehetősége, veszélyessé válik a beavatkozás. Az eljárásnak lehetnek mellékhatásai és komplikációi – szerencsére ritkán – akkor is, amikor időablakon belül lépünk közbe. A legsúlyosabb komplikáció az agyvérzés, de felléphet ettől a szertől általános vérzékenység is a szervezetben. Mivel súlyos komplikációkról van szó, nagyon szigorú protokollunk van arra, hogy melyik beteget lehet megtrombolizálni. Abszolút ellenjavallat például, ha valaki véralvadásgátló gyógyszereket szed terápiás adagban, vagy bizonyos társbetegségei vannak. Vannak relatív ellenjavallatok, amikor egyénileg meg kell fontolni, hogy lehetséges-e, szükséges-e a beavatkozás. A neurológus szakorvos dönti el, hogy elvégezhető-e a trombolízis vagy sem, de a döntéshozatalba mindig bevonjuk a beteget, illetve a családtagokat. Nagyon fontos, hogy elérhető legyen egy hozzátartózó, aki be tud számolni a beteg orvosi múltjáról, arról, hogy milyen gyógyszereket használ és pontosan mikor kezdődtek a tünetek. Ha nincsenek adataink ezekről, nem tudunk trombolízissel beavatkozni. Amennyiben viszont lehetséges, akkor ez a beavatkozás életmentő is lehet. – Tavaly hány trombolízist végeztek? – Tavaly a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban összesen 82 trombolízist végeztünk. Ez nagyon szép eredménynek könyvelhető el. Annak is köszönhető, hogy sikerült megszerveznünk egy előzetes értesítési rendszert a Hargita Megyei Mentőszolgálattal közösen. Ha a mentősöket a megye bármely pontján stroke-os beteghez hívják, akkor azonnal hívják a kórházunkban ügyeletes neurológust – a megyében csak itt nálunk lehetséges a trombolízis –, és megbeszélik, hogy az addigi információk alapján fennáll-e a trombolízis lehetősége és szükségessége. Amennyiben igen, és a beteg állapota megengedi, akkor a pácienst azonnal ide szállítják, a megye bármely pontjáról. Ezzel nagyon sok időt meg tudunk takarítani. Itt azonnal tudunk CT-vizsgálatot is végezni számára. A trombolízis elvégzésének döntése a neurológusé, de ez a beavatkozás csapatmunkát feltételez. Ennek a csapatnak részét képezik a mentősök, akik kimennek a beteghez, felismerik a stroke tüneteit, értesítik a kórházat, behozzák a beteget, a sürgősségi osztály dolgozói, akik stabilizálják, a radiológus szakorvos, aki kiértékeli a CT-eredményt, a laboratóriumban dolgozók, a neurológiaosztály asszisztensei és ápolói. Tavalyi eredményeink ország- szinten is kiemelkedőek: negyven kórházban végeztek trombolízist, és ezek között az elvégzett beavatkozások számát illetően a kilencedik helyen állunk, az iszkémiás stroke-ot elszenvedett betegek trombolízis-arányát illetően pedig országosan a harmadik helyen vagyunk. – Mekkorák a túlélési, felépülési esélyek a trombolízis után? – Ez sok mindentől függ, nem lehet egyetlen számmal érzékeltetni. Az esélyek nagyban függnek attól, hogy mennyire súlyos a stroke, mekkora ér záródott el, mennyi idő után tudunk beavatkozni, milyen az agy kollaterális keringése, milyenek a beteg úgynevezett tartalékai. Az eredmény, amit el tudunk érni, egyénileg nagyon változik. A legjobb esetben látványos az eredmény, például a lebénult beteg elkezd mozogni és megszűnnek a tünetei. Vannak esetek, amikor a tünetek a trombolízis után sem változnak. Ezekben az esetekben is nyerünk, hisz lehet, hogy e nélkül a beavatkozás nélkül romlott volna a helyzet, és esetleg halállal végződött volna a stroke. A legrosszabb esetekben komplikáció lép fel, de szerencsére ez ritka. Szeretnénk, ha minél több beteget tudnánk trombolizálni, szeretnénk, ha segítenének nekünk az emberek abban, hogy ha a stroke tüneteit észlelik, akkor minél hamarabb kórházba kerüljön a beteg. Ezek olyan tünetek, amelyek gyakran kívülről is látszanak, családtag is észreveheti. Nagyon figyeljünk oda arra, ha valakinek petyhüdtté válik a fél arca, elhúzódik a szájzug, vagy észrevesszük, hogy ejti az egyik kezét, kiejt dolgokat a kezéből, nem tud járni vagy beszélni – ezek mind olyan tünetek, amelyek fennállásakor azonnal mentőt kell hívni.

R. Kiss Edit