Egybecseng az elemzők véleménye abban a tekintetben, hogy országunk esetében a gazdasági növekedés tavalyi és idei alakulásának hátterében a fogyasztás bővülése áll, amely viszont az áfakulcsok csökkentésének, az országos garantált minimálbér, illetve egyes közszférai bérszintek megemelésének köszönhető. A fogyasztás növekedésének viszont volt és van egy nemkívánatos következménye is: 2016 első évnegyedében megdőlt az utóbbi hat esztendő azonos időszakaiban jegyzett kereskedelmi mérleghiány rekordja. Országunk az esztendő első három hónapja során 13,8 milliárd euró értékben exportált javakat, 2015 azonos időszakához viszonyítva 3,5 százalékos növekedést jegyezve, de ugyanakkor 15,8 milliárd euró értékben importált, ami 7,1 százalékos növekedést jelentett. Másképpen fogalmazva: az import kétszer olyan gyorsan bővült, mint az export, aminek nyomán súlyos egyensúlyzavar következett be, azaz elrugaszkodott a kereskedelmi mérleghiány. Annak értéke az első évnegyed folyamán elérte az 1,96 milliárd eurót. Az import pedig azért növekedett ilyen, részben meglepő arányban, mert a fogyasztói keresletet nem tudta kielégíteni a belföldi kínálat. Ennek bizonysága az is, hogy erőteljesebb növekedés mutatkozott a tartós háztartási árucikkek (mosógép, hűtőszekrény stb.) az elektronikai árucikkek (televízió, mobiltelefon stb.), de egyes élelmiszer-ipari termékek esetében is. A helyzetet tovább bonyolítja az is, hogy egyes exportra szánt hazai termékek esetében is importot feltételez azok előállítása, így például Románia legnagyobb exportőre volt 2015-ben az Automobile Dacia, de a legnagyobb importőre is. Hecser Zoltán