Az advent a karácsonyra készülés, az elcsendesedés ideje. Régi és új, az időszakot jellemző népszokásokról, hagyományokról, vallási vonatkozásokról beszélgettünk dr. Balázs Lajos néprajzkutatóv A század elején terjedt el a várakozást szimbolizáló adventi koszorú                                                    Illusztráció Alatin eredetű advent szó a megérkezést jelentő adventus szóból ered. Advent az András napjához legközelebb eső vasárnapon kezdődik, a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka. Tegnapelőtt templomainkban és otthonainkban is meggyúltak az adventi koszorúra helyezett első gyertyák, jelezve a karácsonyra való várakozás kezdetét. Dr. Balázs Lajos néprajzkutató elmondása szerint az ünnepre készülés egyházi és népi értelmezései, szokásai, kultuszai egymással összefonódnak. Az egyházi és néprajzi adatok az advent eredetét az V–VI. századra teszik. – A várakozás időszakának két vetületét tartom fontosnak: a formai-cselekvési részét, mely a böjtölésből áll, illetve a lelki vetületét, mely az Isten felé fordulásban felkészül a Messiás eljövetelére – emelte ki dr. Balázs Lajos. Az advent régi népszokásai Az adventi időszakot a régi időkben érdekes böjtölési szokások és rítusok jellemezték, amelyeket ma már talán hasonló formában nehéz lenne alkalmazni. Ezeket saját kutatásai során szerzett adatok alapján ismertette a kutató. Mint megtudtuk: kezdetben heti háromnapos böjtöt tartottak a karácsonyra való felkészülés jegyében. Ezt később Kelemen pápa is megerősítette és rögzítette: szerdán, pénteken és szombaton tartózkodtak a húsfogyasztástól. A böjti időszak azonban nemcsak az étkezés visszafogásában nyilvánult meg, de a zajos ünnepségek, zenés mulatságok felfüggesztésében is. A fiatalok között kialakult kapcsolatokat, amelyek a táncmulatságok, fonók alkalmával születtek, valamilyen formában folytatni kellett, ez a kölcsönös ajándékozásban jelentkezett. Advent kezdetén a lányok csipkés zsebkendőt ajándékoztak a számukra kiszemelt legénynek, akinek sok esetben a monogramját is felvarrták a zsebkendőre. A legény hajba való szalag, fésű vagy gyöngy vásárlásával viszonozta az ajándékot, ritkább esetben faragott guzsalyt készített a leánynak. Az ajándékváltás, az érzelmi kötődés eme formája azért összpontosul erre az időszakra, mert párkapcsolatok kialakításának, elmélyítésének más közösségi formáját nem lehetett gyakorolni az advent csendjében. A legény vizitába járt, csendes családi beszélgetések útján ismerkedett a leánnyal és szüleivel, így a szülőknek is lehetőségük volt, hogy felmérjék a lányuk által kiválasztott udvarló értékrendszerét. Ez az időszak Szent András estéjével kezdődött, karácsonykor két-három napra felfüggesztették, majd január 6-ig, a farsang kezdetéig folytatódott. A XX., XXI. század átalakuló társadalma fellazította e szokásokat, napjainkban már a böjtölésre is sokkal kevesebb hangsúlyt fektetnek. Az advent vallási vonatkozásai Az advent a hangulatváltás időszaka, az az idő, ami átrendezi az egyéni és közösségi életet. Megjelennek a hajnali szentmisék, más néven roráték, hogy áhítattal, imával kezdjük a napot és együttesen várjuk a hajnal derengését, a Messiás megszületését. Évszázadok óta várták a Messiást, ezt az eszményt egy gyermekhez kötötték, hisz minden gyermek egy új ígéret. – Faluhelyen él még a karácsony szenvedeje estéjén elfogyasztott Mária radinája szokás – hangsúlyozta dr. Balázs Lajos. – Az éjféli miséről hazatérve a mi vidékünkön kolbászt, oldalast, lencsét vagy babot fogyasztanak, az utóbbi kettő a szaporaságot, gazdagságot szimbolizálja. Az étkezésekhez kötődően a honfoglalás előtti időből, messziről hoztuk azt a mágikus hiedelmet, miszerint a közösen elfogyasztott ételek és italok az emberek között titkos szövetségkötést hoznak létre. Új szokás az adventi koszorú Mint megtudtuk, környékünkön a század elején terjedt el a várakozást szimbolizáló adventi koszorú készítése, melyet mára már az egyház is elfogadott és alkalmaz. A koszorúra helyezett négy gyertya a hit, remény, öröm és szeretet fogalmakat szimbolizálja. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg a templomokban és az otthonokban, minden alkalommal, eggyel többet, míg advent utolsó vasárnapján már négy gyertya ég az adventi koszorún. – Ma karácsony ünnepe legtöbbeknek az étkezésben és a helytelen, esztelen ajándékozásban merül ki. Korábban egyszerűbb, szerényebb és szimbolikusabb ajándékokat adtak egymásnak, melynek személyes jellege is volt, mára inkább a formai készület jellemző, kevés lelkiséggel – zárta gondolatait dr. Balázs Lajos néprajzkutató.

Barabás Emőke