Adományozz az erdőnek!

Katona László ápolási munka közben

A három éve működő Land Art Egyesületnél a Nazca-vonalak mintájára alakítanak ki erdőképeket Székelyderzsben. Magánszemélyeket, de elsődlegesen profitáló vállalkozásokat biztatnak arra, hogy minden eladott termék, vagy termékcsalád után fektessenek valamennyit az erdők jövőjébe. A mezőgazdaságra alkalmatlan területekre őshonos és hosszú életű fafajokat telepítenek, előnyben részesítve például az akácot, ami méhlegelőként is szolgálhat a jövőben. Az idei faültetés első szakaszába már bele is vágtak e hónap közepén.

Katona László családja mindig igyekezett tudatosan odafigyelni a műanyaghasználatra vagy az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, viszont a gyermekvállalás után kezükbe kapott hulladékgazdálkodói kimutatás, a jövőre nézve egy még sürgetőbb megoldást követelt tőlük. Katona László elmondta, a kislánya születése után sokszorosan megnövekedett a háztartásuk által termelt hulladék, ezért céltudatosan olyan stratégiára váltottak, ami az alternatív pelenkázási módszerek mellett, közösségi szinten is hatásokat érhet el.

Az indulás

2019-ben indították el a székelyudvarhelyi székhelyű, jogilag bejegyzett Land Art Egyesület nevű civil szervezetet, ami a mezőgazdaságra nem alkalmas székelyföldi területek erdősítésével foglalkozik.
– Ezen a környéken a 19. században volt egy nagyobb erdőirtás, de napjainkra beigazolódott, hogy a profithajhász fakitermelés nem kifizetődő hosszú távon: ezeken a területeken az erózió elmosta a talajt, ezért nehezen művelhető területekké váltak és ellehetetlenültek mezőgazdasági szempontból – mutatta be az erdősítésre szánt területek helyzetét Katona László.

A támogatóktól a faültetésig

A Land Art Egyesület 80-90 százalékban a nagy partnerek biztosította finanszírozásból működik, de két euró minimumösszeget akár magánszemélyek is adakozhatnak. Katona László rámutatott: az eddig ültetett erdők Székelyderzsben és annak környékén találhatók, de folyamatos együttműködési tárgyalásokat folytatnak más székelyföldi közbirtokosságokkal is.
– A nagy támogatók el is nevezhetik az általuk telepített erdőrészeket: az egyik legnépszerűbb projekt a Család és barátok elnevezésű, ahová magánszemélyek is szívesen ültetnek fát a születésnapok vagy gyermek születése alkalmával – fűzte hozzá Katona László.
Az egyesület történetében arra is volt már példa, hogy egy kilencvenéves nagypapának az életkorával azonos számú fát ültetett el a családja. Ezt felidézve Katona László kiemelte, hogy bár kilencven fa elültetése nem versenyezhet egy több ezer eurós felajánlással, de ez is, akárcsak a többi kis hozzájárulás más szempontból is szükséges: nélkülük kimaradna a személyes kontaktus a támogató és a szervezet együttműködéséből. Viszont hiszik: az élet nem fehér-fekete. Ezért nem véletlen, hogy a szervezet nagy támogatói közt fafeldolgozóüzem is szerepel, így amíg más támogatók minden eladott szemüveg vagy elektromos bicikli után ültetnek egy fát, a székelykeresztúri vállalkozó minden eladott köbméter után nevel egy újat.
– Természetesen olyanokkal dolgozunk, akik nem az eladhatóságot és a pénzt látják az erdőben, de ettől még hisszük: az erdőgazdálkodás nem egyenlő az erdőirtással. A felhasználásban is van az a mérték, ami tényleg a hasznosításról és nem az elhasználásról szól – hangsúlyozta Katona László.
Kiemelte: a támogatói siker az ő sikerük is, hiszen minél eredményesebbek a partnereik, ők annál több fát tudnak ültetni. A közösségi támogatásra az anyagiak és a felelősségtudat szempontjából is szüksége van a szervezetnek. A Land Art Egyesület interneten elérhető bemutatkozójában is kitér arra, hogy a szervezet kezdetben fontolóra vett más országokat, esetlegesen más kontinenseket is, viszont az adományaik hosszú távú befektetése miatt kizárólag Románia, azon belül is Székelyföld mellett köteleződtek el. Katona László kiemelte: a csemeték elültetése után nem hagyják magukra a növényeket, a biztonságos növekedés érdekében kerítéssel veszik körbe a betelepített területet, és mindent megtesznek azért, hogy az elültetett fák életben maradjanak. Ehhez viszont állandó jelenlétre van szükség, így kizárólag itthon, biztos körülmények között tudják nevelni a fiatal erdőket.
– A támogatások nagyobb részét gyakorlatilag nem is a faültetésre költjük, inkább annak feltételeként, az erdősített területek köré épített kerítésekre – indokolta a biztonságos körülmények megteremtésével járó pluszköltségeket Katona László.

A faültetés közösségi munka

A környezetóvás sokrétű odafigyelést igényel, a szervezet működtetői szerint a legnagyobb feladatot a megszokásokból való kilépés jelenti.
– Székelyföldön legtöbb esetben még adott a fa, a mező, a virág, ezért egyelőre még nincs kultúrája annak, hogy nagyobb erőfeszítésekkel is óvjuk a környezetünket, és ne csak a véletlenre bízzuk a növényzet körforgásszerű újraszaporodását. A természet nagy mennyiségű kizsákmányolásának még nincsen akkora múltja, vagy jobban mondva tudatosítása, hogy az emberek megfontoltan szabjanak korlátot, mondjuk a haszonállatok elkülönítésére – ecsetelte a projekt legnagyobb kihívását Katona László.
Az egyesület igyekszik társadalomformáló lépéseket is tenni: olyan fákat ültetnek, amelyek hasznosításához nem szükséges őket kivágni. Katona László szerint a természet adta lehetőségek felhasználása nem áll szemben az egyesület működési elveivel, de ha akácfát ültetnek, akkor teljesen a természetre tudják bízni a méz előállítását, és anélkül juthat az ember haszonhoz, hogy végzetes kárt tenne a környezetében.
Az egyesület erdői egyelőre Székelyderzsben találhatók, viszont tudatosan próbálják követni az országon kívüli projekteket is. A szervezet első perctől igazodik az Európai Unió által előírt biodiverzitás erdőstratégiához, ezért az EU által kezdeményezett 3 milliárd fát 2030-ig projekt először regisztrált tagjai közt szerepelhetnek.
– Gyakorlatilag egy virtuálisan elérhető nyilvántartás, ami számon tartja az uniós célkitűzés haladását és követhetővé teszi pontos számokkal is azt. Mi továbbra is részt akarunk venni ebben és más nemzetközi projektekben, ezért minden újabban ültetett fát regisztrálni fogunk – igazolta a közösségi megmozdulások melletti elköteleződésüket Katona László.
Az idei erdősítéshez már március közepén hozzáláttak: többnapos munkát igényel a csemeték elültetése, valamint a faültetéssel járó minden teendő. Katona László szerint kizárólag egy csemete nem igényel hosszú munkaidőt, viszont ha az emberfia erdőt szeretne telepíteni, oda több szorgos kézre is szükség van.
– Az ültetés előtt a terep letisztítására, majd az azt követő ápolási munkára önkénteseket toborzunk. Gyakorlatilag egész évben van amit csinálni, de ezeket a munkákat próbáljuk kollektíven megszervezni, és bevonni minden érdeklődöt – fűzte hozzá. Az önkéntes munkának persze megvannak a nehézségei, hiszen időszakosan változik, mekkora segítségre számíthatnak. Az ültetéseket ezért kizárólag egy szentegyházi csapattal közreműködve hajtják végre, és csak a nyári teendőkre gyűjtenek jelentkezőket.

Demeter Adél-Hajnalka

: an accessible web community