Bizonyára mindenkinek vannak kellemes, a zenehallgatáshoz vagy zenéléshez kapcsolható kellemes élményei. A zene ellazító vagy épp figyelemfelkeltő, érzelmeket ébresztő hatását tudatosan terápiás célokra is használják, a zeneterápiát alkalmazzák például sérült vagy figyelemzavaros gyermekeknél, betegeknél. Kristóf Károly csíkszeredai gyógypedagógus értelmi sérült gyermekekkel dolgozik ezzel a módszerrel. Őt kérdeztük a zeneterápiáról. [caption id="attachment_94473" align="aligncenter" width="1000"] Kristóf Károly gyógypedagógus: olyan zenét hallgassunk, amilyent szeretünk Fotó: László F. Csaba[/caption] – Mit jelent a zeneterápia, hogyan foglalná össze a lényegét? – Több definíció is létezik, de a lényege az, hogy tervszerűen felépített, zenével vagy zenei elemekkel – ritmussal, dallammal, tempóval – operáló terápia, amelynek célja, hogy helyreállítsa, javítsa az egyén szociális, emocionális vagy kognitív sérült funkcióit. – Hogyan működik? Mire hat? – Ez attól függ, hogy mi a terápia célja. A zeneterápiában a zene használatának a problémák megelőzése is lehet a célja, ezt például kisgyermekeknél lehet jól használni. Kodály szellemében a zene is egy nevelési eszköz, a lelket harmóniába hozza. Van ugyanakkor ténylegesen gyógyító funkciója, például, ha sérült emocionális funkciók vannak, zárkózott vagy depresszív valaki, akkor lehet a zenét úgy használni, hogy segítsen ezek helyreállításán, a lelki harmónia érdekében. Van ugyanakkor rehabilitáló funkciója a zeneterápiának, például betegeknél használják erre a célra. A gyógypedagógiában leginkább a képességek helyreállítására és fejlesztésére alkalmazzák a zeneterápiát, ugyanakkor pedig bizonyos sérült képességek kompenzációjára. Én leginkább ezzel a területtel foglalkozom. A kutatások során megfigyelték, hogy vannak az érzelmi fejlődést kedvezően befolyásoló zeneszámok, vannak olyanok, amelyek a figyelem fejlesztésére vannak jótékony hatással és olyanok is, amelyek nyugtató hatással bírnak. Dr. Alfred Tomatis például kifejlesztett egy módszert, amelynek keretében a Mozart-zeneműveket használta fejlesztésre. – A zenének a hallgatása vagy a művelése is segít? – Háromfajta zeneterápiáról lehet beszélni: az egyik az aktív zeneterápia, amikor művelik a zenét, annak segítségével kommunikálnak, a másik a receptív, amikor hallgatják a zenét, a harmadik pedig a komplex, amikor akár együtt alkalmazzák az előző kettőt vagy más művészetterápiás ágazattal együtt zajlik zeneterápia, például rajzolnak zenére. – Milyen műfajú zene alkalmazható terápiás célra? – Nemcsak Mozart, hanem más alkotók zenéjét is alkalmazzák erre a célra. Haldokló betegeknél például Bach zeneműveit alkalmazzák, azt tartják, hogy ez talán átsegíti őket, olyan lelki mélységeket érint, amelyek segíthetnek a végső megnyugvásban. Mozartra visszatérve, róla azt tartják, hogy egy örök gyermek volt, aki a zeneszerzéshez is így állt hozzá, és talán azért használják leginkább az ő zenéjét terápiás célra, mert könnyed, szerethető, követhető dallamai vannak. Ez is fontos, ez a könnyedség, hogy megkapó legyen például a gyermekek számára. Szintén ilyen Shopin zenéje. – Csak klasszikus zene alkalmas terápiás célra? – Nem feltétlenül. Nagyon jó, ha ismerjük a klasszikus zenét, ha eligazodunk benne. Engem például Chopin Noktürnjei nagyon meg tudnak nyugtatni. Lehet használni persze a könnyűzenét is, ezt a gyermekek is szeretik. Igazából az a legfontosabb, hogy a terápiában részt vevő kedvelje azt a zenét, amit hall. Hallottam olyant is, hogy a rockzenét is használják terápiás elemként. Például a düh, az agresszió kifejezésére minden bizonnyal hatásos lehet. – Azt olvastam, hogy már az anyaméhben lévő gyermekekre is hat a zene... – Igen, a szakkönyvek szerint is. Például a Mozart-repertoárt lebontották különböző életszakaszokban, élethelyzetekeben alkalmazható zenékre is, és van, amit ajánlanak a várandósság idejére hallgatni. Ez valószínűleg szintén arra vezethető vissza, hogy Mozartot hallgatni öröm, van benne valami gyermeki, játszi könnyedség. – Hogyan hallgassunk zenét otthon, mit tanácsol erre a szakember? – Én azt javasolom, hogy olyan zenét hallgassunk, amit szeretünk és amitől jól érezzük magunkat. Ugyanakkor azt is mondom, hogy kíváncsiságból is hallgassunk meg néha egyebet is. A változatosság nem árt, belefáradhatunk egy-egy műfajba. És időnként kell a csend is, hisz manapság rengeteg inger ér bennünket. És a csend is egyfajta zene. R. Kiss Edit