Ma már elfogadott, hogy a klímaváltozás egyik oka az emberi tevékenységből származó (antropogén) szén-­dioxid légkörben való felhalmozódása, illetve az ezáltal megnövekedett üvegházhatás. Jelenleg a földi ökoszisztémák az antropogén eredetű szén-dioxidnak megközelítőleg egynegyedét nyelik el, lassítva ezáltal a globális felmelegedést. Ahhoz, hogy klímánk jövőbeli alakulásáról jobb képet alkothassunk, igen lényeges megtudnunk, hogy milyen tényezők alakítják az évről évre változó szén-dioxid-megkötést. Jelenlegi ismereteink szerint a Föld szénmérlegének (kibocsátott szén és megkötött szén arányának) éves ingadozása leginkább a trópusi hőmérsékletekkel van összefüggésben. Ezzel szemben egyes kutatások azt mutatják, hogy a vízszegény régiókban a legváltozékonyabb a szénmérleg, vagyis a víz befolyásolja leginkább a szén-dioxid-megkötés alakulását. Erre a látszólagos ellentmondásra ad magyarázatot a jénai Max Planck Biogeokémiai Intézet vezette kutatás, amelyet néhány napja a világ legnevesebb tudományos folyóirata, a Nature publikált, és amelyben a Sapienta Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének oktatója, dr. Ráduly Botond is részt vett (Jung, M. et al. (2017). Compensatory water effects link yearly global land CO2 sink changes to temperature., doi: 10.1038/nature20780, http://www.nature.com/nature/journal/vaop/ncurrent/full/nature20780.html). A kutatás során matematikai modellek és számítógépes szimulációk segítségével elemezték a hőmérséklet, illetve a víz hatását a földi növénytakaró és a légkör közötti széncserére, a teljes földfelszínen, kis és nagy léptékben egyaránt. A kutatás rámutat, hogy bár a teljes Földre vetítve úgy tűnhet, hogy a szénmérleg valóban a hőmérséklettel együtt változik, lokálisan vizsgálva leginkább az ökoszisztémák számára hozzáférhető vízmennyiséggel mutat összefüggést. Ez két kompenzáló hatásnak is tulajdonítható. [box type="shadow" ]Mivel a globális felmelegedés a víz körforgását is módosítja, a kutatók azt várják, hogy a jövőben a víz lesz a szénmérleg ingadozását meghatározó legfőbb tényező.[/box] – Egyrészt vízhiányban a fotoszintézis csökkenését részben ellensúlyozza a sejtlégzés csökkenése. Magyarán a szárazság csökkenti a szén-dioxid-megkötést, ám csökken a növények által kilélegzett szén-dioxid mennyisége is – közölte Ráduly Botond, a környezetmérnök szak oktatója. – Másrészt meg ott a térbeli kompenzáció: globálisan vizsgálva nem látszik a víz hatása, mert míg egy zónában a szárazság alakítja a szén megkötését, egy másik zónában éppen a sok csapadék miatt alakul másképp a szénmérleg. A helyi hatások egymást kioltják globális szinten, de helyileg nagyon is léteznek és meghatározó szerepük van a szén körforgásában. Ugyanakkor nem biztos, hogy a víz szerepe a jövőben is rejtett marad: mivel a globális felmelegedés a víz körforgását is módosítja, a kutatók azt várják, hogy a jövőben a víz lesz a szénmérleg ingadozását meghatározó legfőbb tényező globális szinten is. Mindenesetre ezentúl óvatosabban kell kezelni a hőmérséklet és a szén-dioxid-megkötés közötti egyszerű összefüggést, és csak az ökoszisztémák számára hozzáférhető vízmennyiséggel együtt szabad azt hosszú távú klímaváltozásos előrejelzésekre használni. Máthé István, Sapientia – EMTE, Csíkszereda [box type="shadow" ]Levélbontás oldalunkon az írásokat, leveleket szerzőik előzetes hoz­zá­járulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, esetenként rövidítve jelentetjük meg. Az itt megjelent vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőségével.[/box]