Még mindig nagy az elvándorlási kedv az érettségi előtt álló fiatalok körében, derült ki abból a felmérésből, amelynek eredményeit tegnap ismertette a sajtóval a megyei tanácshoz tartozó Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség. Egyébként az eredmények a két évvel ezelőtt készített hasonló felméréssel összevetve jobbak, akkor a diákok közel 40 százaléka vándorolt volna külföldre. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke szerint ennek köze lehet ugyan az Egyesült Királyság Európai Unióból való távozási szándékához, azonban meglátása szerint az elmúlt években számos olyan kezdeményezés indult el a térségben, amelyek a fiatalokat az itthon maradásra bátorítják. Mint mondta, jelentős lépés történt mostanában is: a Régiók Bizottságának készített jelentése bekerült Bocskor Andrea EP-képviselő ifjúságpolitikai jelentésébe, amely hamarosan az Európai Parlament elé kerül megvitatásra. „A lakosság egyharmadát képezik a fiatalkorúak, az lenne az ideális, ha az intézkedések, döntések egyharmada is őket érintené. Azon kell dolgoznunk, hogy érezzék, törődünk velük. Ha esélyt, figyelmet kapnak, azt meghálálják” – fogalmazott a megyei tanács elnöke. Barabás Csaba, a fejlesztési ügynökség vezetője ismertette a felmérés eredményeit, de hangsúlyozta, hogy azok nem az aktuális helyzetet mutatják be, inkább csak arra kapunk választ, hogy miként látják a jövőjüket a diákok. Rátz István megyei tanácsos, az ifjúsági és sportbizottság elnöke hozzátette, nem baj az, ha világot akarnak látni a fiatalok, hasznos számukra, ha más közegben is kipróbálják magukat, megismerkednek más kultúrával, nyelvet tanulnak. A lényeg, hogy néhány év elteltével akarjanak hazatérni, és ne ott alapítsanak családot. A kérdőívekből kiderült, hogy a 2507 végzős Hargita megyei középiskolás és szakiskolás diák 64 százaléka valamilyen felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni, 36 százalékuk pedig a 12. osztály elvégzése után azonnal munkába állna. A vállalkozói kedv terén pozitívan értékelték a kapott eredményeket, a végzősök 55,6 százaléka ugyanis szívesen indítana saját vállalkozást, de közülük csak 66,4 százalék gondolja úgy, hogy ehhez felsőfokú végzettségre is szükség van. A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy mennyire ismerik a diákok a román, angol és német nyelvet, a válaszokból kiderült, hogy 6,9 százalék egyáltalán nem tud románul, 24,5 százalék pedig tökéletesen beszéli a nyelvet. Angolból 45,5 százalék kezdő szinten áll, és csupán 9 százalékuk beszéli nagyon jól, a németet pedig csak 1,1 százalék beszéli felsőfokon. A diákokat arról is megkérdezték, hogy mekkora fizetést tartanak méltányosnak a térségben. A kapott adatok alapján kiszámolt átlag szerint 2517 lejes átlagfizetéssel lennének elégedettek. A fiúk átlagosan nagyobb fizetést remélnek, mint a lányok. Arra a kérdésre, hogy tíz év múlva hol látják magukat, a válaszadók 54,5 százaléka Hargita megyében képzeli el a jövőjét, 20 százalékuk maradna Romániában, és negyedük, 25 százalék külföldön élne. A legnépszerűbb országok közül még mindig Magyarország áll az első helyen, ezt követi Németország, Anglia és az Egyesült Államok. Márk Boglárka