Egy hete járt le a jelentkezési határidő a 16. Kari Tudományos Diákköri Konferenciára, amelynek célja, hogy ösztönözze a hallgatók tudományos diákköri tevékenységét. Ennek okán dr. Máthé István egyetemi docenst, a Sapientia–EMTE Csíkszeredai Kara Tehetséggondozó Bizottságának az elnökét, a kari TDK főszervezőjét kérdeztük a konferencia előzményeiről, részleteiről, valamint pozitív hatásairól. – A jelentkezők száma alapján melyik szakirány a legnépszerűbb? – Hagyományosan a kari TDK-n négy nagy tudományterületet (ún. szekciót) különítünk el: humán-, társadalom-, közgazdaság és mérnöki tudományok szekciót, de ezeken belül lehet egy vagy több alszekció, ún. tagozat. A sokéves tapasztalat az, hogy általában a mérnöki szekcióra neveznek be a legtöbben. A diákok számát tekintve ez az idei TDK esetében is így van, 25 hallgató jelentkezett 21 dolgozattal. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a humántudományok szekcióba – bár kisebb a bejelentkezett hallgatók száma (22), de – a dolgozatok száma egyel több (22), mint az előbbi szekció esetében. – Nőtt a TDK-ra jelentkezők száma az elmúlt évekhez viszonyítva? – Örömmel tapasztalható, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a tudományos kutatásokba bekapcsolódó diákok létszáma mind a négy tudományterület esetében. Míg tavaly a kari TDK esetében rekordnak számító 58 hallgató jelentkezett be 43 dolgozattal, addig az idei TDK-n minden korábbinál több hallgató kíván részt venni: 87 diák jelentkezett 79 dolgozattal. – Hogyan viszonyulnak a hallgatók a TDK-hoz? – A hallgatókat motiválhatja, hogy a tavalyi tanévtől kezdődően a Sapientia – EMTE három helyszínének kari TDK-i jelölő fórumnak számítanak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, azaz OTDK-ra. Azt gondolom, az érdeklődés növekedésében az is szerepet játszik, hogy a Sapientia az utóbbi években nagyobb hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, ösztönözve és motiválva az oktatókat is, hogy hirdessenek meg diákkutatási témákat, vegyenek be hallgatókat a saját kutatásaikba, pályázataikba. – Melyek a részvétel előfeltételei? – A konferencián való részvétel előfeltételei, hogy a hallgatónak saját kutatást kell végeznie, amelyből tudományos igényű dolgozatot kell megírnia, benyújtania és zsűri előtt megvédenie. A témavezető irányítása mellett minden hallgató megtapasztalhatja, hogyan történik a kutatás megtervezése és kivitelezése, amelynek fő lépései a következők: a témához kötődő hazai és nemzetközi szakirodalom felkutatása és átböngészése; a kutatás célkitűzéseinek megfogalmazása; a vizsgálati módszerek kiválasztása; a kutatási feladatok, vizsgálatok elvégzése; az eredmények feldolgozása és kiértékelése; és végül a következtetések, javaslatok megfogalmazása. – Máshol is fel lehet használni a TDK-dolgozatok eredményeit? – Nagyon gyakran a TDK-dolgozat témája megegyezik az illető hallgató államvizsgájának vagy mesteris dolgozatának a témájával. Mivel a TDK egy-két hónappal korábban van, mint az államvizsga megvédése, ez motiválja a hallgatót, hogy hamarabb elkészüljön a dolgozata. Ráadásul a TDK-dolgozatát előzetesen elbírálja két szakember, és szakzsűri előtt meg is kell védenie. – Mi motiválhatja a hallgatókat a sikeres tudományos munkák elkészítésére? – Nem ritkán a diákok az elkezdett munkát folytatják, és beiratkoznak a doktori iskolákba. A Sapientián több mint két tucat olyan egykori hallgatónk van, akik a TDK-val kezdték a kutatói munkát, és a doktori cím megszerzése után ma az egyetem oktatói. További haszon lehet a diák számára, hogy be tudja írni a szakmai önéletrajzába, hogy részt vett kutatásokban, konferenciákon, ami bizonyítja, hogy kreativitást és sok munkát igénylő kutatást is végzett, ami előnyt jelenthet a munkaadó szemében. Nem utolsósorban, egyre több szakmai ösztöndíj érhető el a diákok számára, amelyben szintén előnyt jelent a kutatásban való jártasság. Itt mindenképpen ki szeretném emelni a Sapientia Maximus Hallgatói Díjat, amely a legkiemelkedőbb hallgatói tudományos munkát végző diákokat jutalmazza. Gál Szilvia