Az Adóeljárási Törvénykönyvre vonatkozó 2015/207-es törvény előírásaival összhangban a múlt esztendő decemberében az Országos Adóügynökség (ANAF) elnöke „átszabta” a közepes nagyságrendű adófizetők ügykezelésének a rendjét, pontosabban rendszerét. A 2015/3649-es rendeletéről van szó, amely értelmében a regionális közpénzügyi vezérigazgatókra hárul az azok szintjén létrehozott közepes nagyságrendű adófizetők adminisztrációja révén a szóban forgó adófizetői kategóriába tartozók ügykezelése. Ez a rendelkezés nem váltott ki osztatlan elismerést az érintett adófizetők körében, de az adótanácsadók részéről is ilyen vagy olyan jellegű fenntartások, ellenvélemények fogalmazódtak meg. [caption id="attachment_26894" align="aligncenter" width="620"] Lucian Voinescu szerint a helyszín változott, a helyzet nemigen...[/caption] A február 1-jén hatályba lépett rendelet értelmében mintegy 22 000 adófizető, az 1990/31-es, a kereskedelmi társaságok törvénye alapján létrehozott jogi személyiségű vállalkozás került át a megyei közpénzügyi adminisztrációk hatásköréből a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok ügykezelésébe. Tulajdonképpen mélyenszántó átszervezésről van szó, amihez hozzátársult egy másik rendelet gyakorlatba ültetése is, amelynek révén a nagy adófizetői kategóriákba tartozó egyes cégek átkerültek a közepes adófizetői kategóriába. Hargita megye esetében az adóügynökség elnöke rendelete 158 céget érintett. Ezek közül 154-nek az ügykezelése helyben, azaz a csíkszeredai székhelyű Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció kötelékeibe tartozott, négy pedig a bukaresti székhelyű nagy adminisztráció hatáskörébe. Február 1-jét megelőzően a megyei közpénzügyi adminisztráció nyilvántartásában 310 közepes adófizetői kategóriába tartozó kereskedelmi társaság szerepelt. Ezek közül az új besorolási kritériumokkal összhangban 154 átkerült a brassói székhelyű vezérigazgatóság szintjén létrehozott közpénzügyi adminisztrációhoz. A többiek pedig átkerültek a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi és a maroshévízi adóhatóságokhoz a területi illetékesség függvényében. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy az új besorolási kritériumok az éves üzleti forgalomra, valamint az állami költségvetés bevételéhez való hozzájárulás dimenzióra vonatkoznak. Tetszik, nem tetszik, február 1-től kezdődően ebben az új felállásban működik az adóhatóság új struktúrája, s ahhoz kell „felzárkózniuk az érintett kereskedelmi társaságoknak is. Kapcsolattartás másként A Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóság csúcsvezetése nemrégiben úgy döntött, hogy az érintett adófizetők problémáinak jobb megismerése, az együttműködés gördülékenyebbé tétele érdekében találkozót szervez azokkal a megyénkbeli közepes nagyságrendű adófizetőkkel, amelyek esetében megnőtt a „távolság” a székhelyük és az adóhatóság székhelye között. Erre a találkozóra tegnap délelőtt került sor a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció székhelyén, s amelyen részt vett Lucian Voinescu, a Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóság vezérigazgatója, Vasile Țibrea, a fiskális ellenőrzési igazgatóság ügyvezető igazgatója, Dumitru Oana, a vezérigazgatóság szintjén nemrégiben létrehozott új adminisztráció főnöke, valamint Văcariu Nicoleta osztályvezető. A megbeszélésen ugyanakkor jelen volt Moldován József megyénkbeli RMDSZ-es képviselő, Kedves Imre, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció ügyvezető igazgatója, valamint több mint hetven megyénkbeli érdekelt/érintett cég képviselője. Felvezetőjében Lucian Voinescu vezérigazgató nyomatékolta, hogy az országos szinten megejtett átszervezés nem jelenthet hátrányt az érintett adófizető cégek szempontjából, a távolságra ugyan lehet hivatkozni, de azt érvként nem lehet felhozni, hisz ma már egy olyan világban élünk, amikor olyan informatikai eszköztár áll rendelkezésre, amely esetében a kilométerek nem számítanak. Elismerte viszont azt is, hogy bizonyos problémák, működésbeli zavarok az elmúlt hetek során megmutatkoztak, de hozzáfűzte azt is, hogy eddig is érződtek esetenként gondok, nehézségek vagy éppenséggel mulasztások az adóhatóságok tevékenységében, mint ahogy az adófizetőkében is. Állítása szerint időveszteséget semmiképp sem fog okozni ez az átszervezés az adófizetők számára, mert például a fiskális bizonylatokat maximális operativitással bocsátja ki a brassói székhelyű adminisztráció is, s annak nem láthatják hátrányát az adófizetők. Utalt arra is, hogy Brassóban idestova már nyolc éve, hogy létezik egy call center, amely arra hivatott, hogy eligazítással, információkkal lássa el az adófizetőket, azaz azoknak technikai jellegű segítséget nyújtson. Ezt a rendszert ki fogják terjeszteni országos szinten is, azaz abba rövid időn belül bekapcsolódik minden egyes megye. Továbbá az adóhatósággal való kapcsolattartás operatívabbá és közvetlenebbé tétele érdekében egy jegyzéket bocsátottak a megyénkbeli érintett kereskedelmi társaságok részére, amelyben fel van tüntetve az összes telefonszám, e-mail-cím, s egy-egy ügyben a kapcsolattartásban illetékes alkalmazott neve is. Nem voltak kirívó esetek A fiskális ellenőrzések kapcsán Vasile Țibrea ügyvezető igazgató azt hangoztatta, hogy a februártól hatályos átszervezés nem jelent lényeges változásokat, így például az áfavisszatérítés esetében nem lesznek fennakadások, úgy, ahogy eddig, továbbra is sikerül tiszteletben tartani a 45 napos határidőt. A visszaigénylési kérést ugyan Brassóba kell eljuttatni, de az ellenőrzésre nem kell várakozni, ugyanis a felügyelők túlnyomó többsége továbbra is Hargita megyében él és tevékenykedik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a különböző jellegű fiskális ellenőrzéseket továbbra is a helyi felügyelők végzik, s a majdani alkalmazások során is tekintettel lesznek arra, hogy lehetőleg Hargita megyei lakhelyű, jól felkészült szakembereket toborozzanak. Hozzáfűzte azt is, hogy az elmúlt esztendőben Hargita megyében nem következtek be súlyos adócsalásos esetek, ilyen szempontból elismerésre méltó, hogy a megyénkbeli cégek túlnyomó többsége maradéktalanul tiszteletben tartja az Adótörvénykönyv előírásait, és igyekszik eleget tenni adófizetési kötelezettségeinek. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy az új Adótörvénykönyv előírásainak szellemében prioritást fog képezni az Országos Adóügynökség és annak vezérigazgatóságai számára az átutalási ár, nevezetesen a társvállalatok közti átutalási ár. És ez nem véletlenül, mert uniós szinten is az a tapasztalat, hogy e tekintetben előfordulhatnak visszaélések. Az újonnan létrehozott adminisztráció vezetője, Dumitru Oana elismerte, hogy voltak, vannak országszerte olyan, az átszervezés által érintett adófizetők, akik elégedetlenségüknek adtak hangot, de szerinte az ilyen jellegű megnyilatkozások és álláspontok megalapozatlanok. Szerinte a megfelelő informatikai rendszer kiépítése, pontosabban a jelenlegi további korszerűsítése még gördülékenyebbé és még rugalmasabbá fogja tenni a kapcsolattartást, illetve az együttműködést az ügykezelésükbe tartozó megyénkbeli adófizetőkkel is. Hozzáfűzte azt is, hogy egyelőre létszámhiány is mutatkozik, de reményeik szerint a közeljövőben újabb versenyvizsgákat írnak ki. Ami pedig az adófizetők Brassóba való „utazgatását” illeti, az sokszor fölösleges és indokolatlan. Mintegy megerősítve a vezérigazgató álláspontját, Dumitru Oana is azt hangoztatta, hogy az elektronikus kommunikáció megkönnyíti mind az adófizetők, mind az adóhatóság dolgát. Ugyanakkor azonban hozzáfűzte azt is, hogy vannak olyan esetek, amikor indokolttá válhat az adófizető személyes jelenléte, például az adóhátralékok befizetésének átütemezése esetében. A vendégek által elmondottak kapcsán Moldován József képviselő néhány megszívlelendő észrevételt tett, akárcsak a jelen lévő cégek egyes képviselői is, akik részéről bíráló jellegű vélemények is megfogalmazódtak. Azokra válaszolva a vezérigazgató elismerte, hogy akadnak olyan kérdések, amelyekre a legrövidebb időn belül érdemben kell választ adniuk, s erre ígéretet is tett. Merünk bízni abban (mint ahogy azt hangoztatta Moldován képviselő is), hogy nem kell majd számon kérni, miért nem teljesült az, amit megígértek, hanem majd nyugtázzuk a megoldást. Hecser Zoltán