Mint 51 évet a katedrán töltött igazgató és tanító, igen sok, az iskolával és családdal kapcsolatos gondolattöredéket szedtem egy csokorba, amit azért is közlök, mert a mai rohanó világban a szülőknek és a tanítóknak nincs elég idejük az elvontabb nevelési dolgok olvasására. Ezen próbálok segíteni, amikor a gyermekekről, a szülőkről és a tanítókról szóló oktatói-nevelői gondolatokat, gondolattöredékeket szórakoztató formában teszem közzé. E nevelői gondolatokat részben a hosszú tapasztalati éveim alatt eredeti formákban gyűjtöttem össze, egy részét Petőfitől, Adytól, Tolsztojtól, Gárdonyitól, Ferenczitől, Eötvöstől meg Reviczkytől jegyeztem le. A fent említett írók által megfogalmazott mondatok mindegyike igazságot fejez ki: – A gyermek előtt veszekedő házaspár egymás alól rántja ki a szőnyeget, s ugyanakkor a gyermek is fájdalmasan megüti magát. – A tanítóval örökké elégedetlen szülő megérdemelné, hogy legalább egy hétig helyettesítse a tanítót. – Még a jó fülű tanító is legyen nagyothalló, amikor árulkodást hall. – A tanító az a hős, akit csak tévedésből terjesztenek fel kitüntetésre. – Ne csak ismereteket nyújts, hanem a megismerés utáni olthatatlan vágyat is. – Az iskola és a család nem úgy aránylanak egymáshoz, mint a kirendelt gyám, hanem mint az örömszülők, akik könnyes boldogsággal készítik elő gyermeküket egy szebb, boldogabb életre. – Minden iskola falára fel kellene írni Petőfi sorait: „Kunyhóból jő mind, aki a / Világnak szenteli magát” (Palota és kunyhó). – Ne felejtsd el: a jelennek fáradsz, de a jövőnek dolgozol. – Az öntudatos nevelő jól tudja, hogy a jövő társadalmának az élete az ő kezébe van letéve. – Ha tanításod nem érdekes, akkor nem is hasznos. – Ne gondolatokat, hanem gondolkozni taníts! – Ahány gyermeket ölelsz magadhoz, annyi bimbó pattan égben nőtt lélekfádon. – A gazdag szülő jobban teszi, ha szerény körülmények között, igénytelenné neveli gyermekét. – A tanító baráti köre fajsúlymérője emberi értékének. – A haragosan kiabáló tanító először félelmetes, azután nevetséges. – A családban rendszerint az anya a nevelő, az apa a tanító. – Minden tanítási órádat ragyogja be a vidámság napsugara, mert: „a vidámság minden erény anyja”(Goethe). – Az állam amit az iskolán megtakarít, azt a börtönök fenntartására fordítja. – Gazdag tanítót nem ismerek. De ha mégis akadna, az inkább gazdag, mint tanító. – A legősibb és legjobb fiatalító szer maga a pálya, mert a gyermekek kisugárzása megöli az öregség bacilusát. (Eötvös József) – Sokkal többen lennének jó tanítók, ha a tanfelügyelő szemével látnák önmagukat. – Mikor a gyermeked apró szívességét megköszönöd, láthatatlan kezek melledre tűzik a „jó nevelő” érdemrendjét. – Reviczky mondja: „Ez a világ csak hangulat.” Mi magunk számára mondjuk ezt: „A jó hangulat legyen iskolánk világa.” – A tanítás tudásfejlesztés, a nevelés érzésnemesítés. A kettő elválaszthatatlan egymástól. – Régebben így határozták meg a tanítót: „A parasztok közt az első, az urak közt az utolsó.” – A régi iskola tanítója „elöljáró hivatalnok” volt. Ma szülőhelyettes és jó pajtás egy személyben. – A régi iskolában a „szó” volt a fontos, az újban a „cselekedet”. – A tanítóval ellenséges viszonyban levő szülő közelebb jár az igazsághoz a tanító értékelésében, mint az önhitt tanító. – A módszerek gyakran változnak, csak a gyermek marad mindig ugyanaz. – Az elismerés a kötelességteljesítés munkabére. – „Ha az élet zengi be az iskolát / Az élet is derűs iskola lesz.” (Ady) – Ne a tantervi anyagot tanítsd, hanem az életet. – A jó tanító szívből örül annak, ha tanítványai pár évtized múltán hírben messze fe­lül­múlják. – A falusi tanító pásztortűz: világít, melegít és irányt mutat. – A türelmes tanító többet ér az okosnál. – Tantervünk azért esik messze az élettől, mert sok benne a holt anyag. – Ha szeptemberben jól kezded a munkádat, év végéig már csak feleannyi fáradságra lesz szükséged. – A tanítóra panaszkodó gyermeknek a szülő a gyermek jelenlé­tében sose adjon igazat, mert egyszerre hármuk alatt vágja a fát. – Sok anyának fontosabb a szabónője, mint a gyermeke. – Könnyebb száz kis tudatlan gyermeket valamire megtanítani, mint egy tudáskodó felnőttet. – Három asszony egy negyedikről beszél, három férfi politizál, három tanító biztosan az iskoláról és a fizetésemelésről tárgyal. – Ha a szülő különbséget tesz a gyermekei között, ne csodálkozzék Lear király sorsán. – A tanító saját gyermekével tud legkevésbé bánni. Vagy nagyon szigorú, vagy nagyon is elnéző. – Nevelői képességed biztos fokmérője a türelem. – Kedvelt tanító az, aki a szülők kedve szerint tud beszélni. – Tanítói becsületed féltve őrizd, mert az nemcsak a tiéd, hanem valamennyiünké. – A jó tanítás a gyermeket felüdíti, a tanítót elfárasztja. – Az alázatos tanítóban sokkal több a lelkierő, mint a büszkében. – Mint a felnőttnek a munka, olyan komoly és szent dolog a gyermeknek a játék. – Az igazán művelt tanító senkivel sem érezteti magasabbren­dűségét. – A tanítót csak legalább negyvenéves működés után ünnepeljétek. Ezüst fején ragyog legszebben a becsülettel végzett munka aranykoronája. – Egész goromba hiba – mellyel gyakran találkozunk –, ha a vidámság szellemét a tanító az iskolában ellenségnek tartja, és onnan számkiveti. (Tolsztoj) – A jó tanító még nyugdíjas­korában is tanul. – Az igazgatói címmel együtt nem osztogatnak magasabb és szélesebb látókört. Ezekre jóval előbb kell szert tenni. – Minden szülő és tanító fő foglalkozása a kincstárőrzés. Rájuk van bízva a nemzet legféltettebb kincsének, az ifjúságnak megőrzése, gondozása és nevelése. – A tanítói oklevélre odaillene Petőfi: Az apostol című versének e két sora: „Légy lámpa, mely míg másoknak világít / Tulajdon életét fogyasztja el.” – Amely szülő a gyermeke házi feladatát elkészíti, négyes osztályzatot érdemel az önállóságra való nevelésből. – Sírod besüppedt fejfájáról az idő lemossa nevedet, de élni fogsz tovább kis falud mesemondó öregjeinek ajkán. – Ha egy iskolánál működő tanítók haragban vannak egymással, lehetnek jó tanítók, de jó nevelők semmiképpen sem. – Korunkra jellemző a jellemnevelés. De talán még sohasem volt annyi jellemtelenség, mint manapság. – Fadrusszal állsz egy talapzaton, ha tanítványaid lelkébe bevésted EZERÉVES HAZÁNK töviskoszorús határait. – Van-e olyan tanító, akinek nincs egy mély ránc homlokán s egy gúny karcolta seb a szívén? – Sok szomorú napja lesz annak a tanítónak, aki sok fényes, holdvilágos éjszakát átmulatott. – Amikor a tanítóságot bántják, ne érezd magad kivételnek. – Melyek a legszebb magyar mesék? Azok, amelyeknek elmondása után így szólnak kis tanítványaid: „Mesélje még egyszer tanító bácsi!” – Hivatásérzet nélkül szegény robotos a neved. Amint a bevezetőben megfogalmaztam sokévi tanítóskodásom után főleg fiatal kollégáim részére meg a szülők számára tettem közzé a fentieket! Gálfalvi Gábor, életműdíjas ny. igazgató tanító