A tanítói állás nem hivatal, annál több: hivatás
Mint 51 évet a katedrán töltött igazgató és tanító, igen sok, az iskolával és családdal kapcsolatos gondolattöredéket szedtem egy csokorba, amit azért is közlök, mert a mai rohanó világban a szülőknek és a tanítóknak nincs elég idejük az elvontabb nevelési dolgok olvasására. Ezen próbálok segíteni, amikor a gyermekekről, a szülőkről és a tanítókról szóló oktatói-nevelői gondolatokat, gondolattöredékeket szórakoztató formában teszem közzé.
E nevelői gondolatokat részben a hosszú tapasztalati éveim alatt eredeti formákban gyűjtöttem össze, egy részét Petőfitől, Adytól, Tolsztojtól, Gárdonyitól, Ferenczitől, Eötvöstől meg Reviczkytől jegyeztem le.
A fent említett írók által megfogalmazott mondatok mindegyike igazságot fejez ki:
– A gyermek előtt veszekedő házaspár egymás alól rántja ki a szőnyeget, s ugyanakkor a gyermek is fájdalmasan megüti magát.
– A tanítóval örökké elégedetlen szülő megérdemelné, hogy legalább egy hétig helyettesítse a tanítót.
– Még a jó fülű tanító is legyen nagyothalló, amikor árulkodást hall.
– A tanító az a hős, akit csak tévedésből terjesztenek fel kitüntetésre.
– Ne csak ismereteket nyújts, hanem a megismerés utáni olthatatlan vágyat is.
– Az iskola és a család nem úgy aránylanak egymáshoz, mint a kirendelt gyám, hanem mint az örömszülők, akik könnyes boldogsággal készítik elő gyermeküket egy szebb, boldogabb életre.
– Minden iskola falára fel kellene írni Petőfi sorait: „Kunyhóból jő mind, aki a / Világnak szenteli magát” (Palota és kunyhó).
– Ne felejtsd el: a jelennek fáradsz, de a jövőnek dolgozol.
– Az öntudatos nevelő jól tudja, hogy a jövő társadalmának az élete az ő kezébe van letéve.
– Ha tanításod nem érdekes, akkor nem is hasznos.
– Ne gondolatokat, hanem gondolkozni taníts!
– Ahány gyermeket ölelsz magadhoz, annyi bimbó pattan égben nőtt lélekfádon.
– A gazdag szülő jobban teszi, ha szerény körülmények között, igénytelenné neveli gyermekét.
– A tanító baráti köre fajsúlymérője emberi értékének.
– A haragosan kiabáló tanító először félelmetes, azután nevetséges.
– A családban rendszerint az anya a nevelő, az apa a tanító.
– Minden tanítási órádat ragyogja be a vidámság napsugara, mert: „a vidámság minden erény anyja”(Goethe).
– Az állam amit az iskolán megtakarít, azt a börtönök fenntartására fordítja.
– Gazdag tanítót nem ismerek. De ha mégis akadna, az inkább gazdag, mint tanító.
– A legősibb és legjobb fiatalító szer maga a pálya, mert a gyermekek kisugárzása megöli az öregség bacilusát. (Eötvös József)
– Sokkal többen lennének jó tanítók, ha a tanfelügyelő szemével látnák önmagukat.
– Mikor a gyermeked apró szívességét megköszönöd, láthatatlan kezek melledre tűzik a „jó nevelő” érdemrendjét.
– Reviczky mondja: „Ez a világ csak hangulat.” Mi magunk számára mondjuk ezt: „A jó hangulat legyen iskolánk világa.”
– A tanítás tudásfejlesztés, a nevelés érzésnemesítés. A kettő elválaszthatatlan egymástól.
– Régebben így határozták meg a tanítót: „A parasztok közt az első, az urak közt az utolsó.”
– A régi iskola tanítója „elöljáró hivatalnok” volt. Ma szülőhelyettes és jó pajtás egy személyben.
– A régi iskolában a „szó” volt a fontos, az újban a „cselekedet”.
– A tanítóval ellenséges viszonyban levő szülő közelebb jár az igazsághoz a tanító értékelésében, mint az önhitt tanító.
– A módszerek gyakran változnak, csak a gyermek marad mindig ugyanaz.
– Az elismerés a kötelességteljesítés munkabére.
– „Ha az élet zengi be az iskolát / Az élet is derűs iskola lesz.” (Ady)
– Ne a tantervi anyagot tanítsd, hanem az életet.
– A jó tanító szívből örül annak, ha tanítványai pár évtized múltán hírben messze felülmúlják.
– A falusi tanító pásztortűz: világít, melegít és irányt mutat.
– A türelmes tanító többet ér az okosnál.
– Tantervünk azért esik messze az élettől, mert sok benne a holt anyag.
– Ha szeptemberben jól kezded a munkádat, év végéig már csak feleannyi fáradságra lesz szükséged.
– A tanítóra panaszkodó gyermeknek a szülő a gyermek jelenlétében sose adjon igazat, mert egyszerre hármuk alatt vágja a fát.
– Sok anyának fontosabb a szabónője, mint a gyermeke.
– Könnyebb száz kis tudatlan gyermeket valamire megtanítani, mint egy tudáskodó felnőttet.
– Három asszony egy negyedikről beszél, három férfi politizál, három tanító biztosan az iskoláról és a fizetésemelésről tárgyal.
– Ha a szülő különbséget tesz a gyermekei között, ne csodálkozzék Lear király sorsán.
– A tanító saját gyermekével tud legkevésbé bánni. Vagy nagyon szigorú, vagy nagyon is elnéző.
– Nevelői képességed biztos fokmérője a türelem.
– Kedvelt tanító az, aki a szülők kedve szerint tud beszélni.
– Tanítói becsületed féltve őrizd, mert az nemcsak a tiéd, hanem valamennyiünké.
– A jó tanítás a gyermeket felüdíti, a tanítót elfárasztja.
– Az alázatos tanítóban sokkal több a lelkierő, mint a büszkében.
– Mint a felnőttnek a munka, olyan komoly és szent dolog a gyermeknek a játék.
– Az igazán művelt tanító senkivel sem érezteti magasabbrendűségét.
– A tanítót csak legalább negyvenéves működés után ünnepeljétek. Ezüst fején ragyog legszebben a becsülettel végzett munka aranykoronája.
– Egész goromba hiba – mellyel gyakran találkozunk –, ha a vidámság szellemét a tanító az iskolában ellenségnek tartja, és onnan számkiveti. (Tolsztoj)
– A jó tanító még nyugdíjaskorában is tanul.
– Az igazgatói címmel együtt nem osztogatnak magasabb és szélesebb látókört. Ezekre jóval előbb kell szert tenni.
– Minden szülő és tanító fő foglalkozása a kincstárőrzés. Rájuk van bízva a nemzet legféltettebb kincsének, az ifjúságnak megőrzése, gondozása és nevelése.
– A tanítói oklevélre odaillene Petőfi: Az apostol című versének e két sora: „Légy lámpa, mely míg másoknak világít / Tulajdon életét fogyasztja el.”
– Amely szülő a gyermeke házi feladatát elkészíti, négyes osztályzatot érdemel az önállóságra való nevelésből.
– Sírod besüppedt fejfájáról az idő lemossa nevedet, de élni fogsz tovább kis falud mesemondó öregjeinek ajkán.
– Ha egy iskolánál működő tanítók haragban vannak egymással, lehetnek jó tanítók, de jó nevelők semmiképpen sem.
– Korunkra jellemző a jellemnevelés. De talán még sohasem volt annyi jellemtelenség, mint manapság.
– Fadrusszal állsz egy talapzaton, ha tanítványaid lelkébe bevésted EZERÉVES HAZÁNK töviskoszorús határait.
– Van-e olyan tanító, akinek nincs egy mély ránc homlokán s egy gúny karcolta seb a szívén?
– Sok szomorú napja lesz annak a tanítónak, aki sok fényes, holdvilágos éjszakát átmulatott.
– Amikor a tanítóságot bántják, ne érezd magad kivételnek.
– Melyek a legszebb magyar mesék? Azok, amelyeknek elmondása után így szólnak kis tanítványaid: „Mesélje még egyszer tanító bácsi!”
– Hivatásérzet nélkül szegény robotos a neved.
Amint a bevezetőben megfogalmaztam sokévi tanítóskodásom után főleg fiatal kollégáim részére meg a szülők számára tettem közzé a fentieket!
Gálfalvi Gábor, életműdíjas ny. igazgató tanító