Templomaink felbecsülhetetlen kincsei közé tartoznak az orgonák. A hangszerek királynőjének tartott bonyolult szerkezetek a barokk korban terjedtek el vidékünkön is. A keresztúri egyházkör unitárius templomai orgonáinak bemutatására vállalkozott sorozatában Márk Attila. A századforduló után orgonaalapot hoznak létre: „Orgona alap: A helybeli Olvasó és önképző egylet egy táncmulatsága jövedelmének ½ részét a megnevezett célra ajándékozván ez időközi kamatjával együtt a szövetkezetnél kezelve átvitetik a jövő számadásra 64,96 korona.” 1903-ban ez az alap 76 korona 24 fillért tett ki. 1904-ben egy újabb alap létrejöttéről tudósítanak a számadási jegyzőkönyvek: a harang- és orgonaalap, ezt László és Julianna emlékére alapították, tőkéje 200 korona volt. Az orgonaszekrény egyik betétjén az orgonajavítások sorát örökítették meg rövid bejegyzések formájában. Ezek között elsőként szerepel a következő: „Javíttatott 1913 április hóban Csioflek Miklos brassói orgona gyáros által Jánosi József helybeli énekvezér Darkó Lajos szentmiklósi énekvezér Szakács Mózes felső gondnok Sándor Géza lelkész Péter Gábor... lelkész jelenlétében. Séra István is jelen volt.” Ezt a javítást a korabeli jegyzőkönyvek sehol nem említik. Az orgonaalap egyre nőtt, 1914-re elérte az 1842 korona 13 fillért. Több adat is amellett szól, hogy e javítás tulajdonképpen 1923-ban történhetett. Valószínűnek tartom, hogy az orgonaszekrény betétjén való feliratnál elírás történt. Az első világháborús orgonasíp-rekvirálás nem kerülte el a siménfalvi orgonát sem. Az orgonasípok elviteléről több helyt is olvashattam: az 1919-es számadási jegyzőkönyvben: „3. Orgonasíp pakolásra láda árába a boltos 30 kor.-át kér. Addig egyházközség nem fizet míg az orgona sípok ára meg nem jön.” A rekvirálást végző Angster cég listáján Siménfalva orgonája „rossz”-nak jelzett, és ismeretlennek jelölték a készítőjét. Az 1923-as püspöki vizitációs jegyzőkönyvben pedig ez áll: „Az orgonából a cín sípokat hadi célra elvitték.” 1921 novemberében a keblitanács elhatározza, hogy „mihelyt az idő engedi, az orgona fuvóját kijavíttatja”. Közben az egyházközség beszerzett egy új harangot a rekvirált helyett, ennek felszentelése kapcsán, 1922. május 21-én beszélnek újból az orgonáról: „Énekvezér javasolja, hogy az orgonát önkéntes adakozásokból egyházközség javítassa ki, hogy az új papi beiktatás és harang szentelés alkalmára az orgona a nyikorgásával ne zavarja a templomozást (...) Dr. Elekes Dénes tb. keblitanácsos az ő, Elekes Domokos és Elekes Eszter nevében az orgona javításra 500 Leut adományoz, ennek hatása alapján többen adakoznak...” Az egyházközség 300 lejt ajánlott fel Csioflek Miklós brassói orgonaművésznek, a kiszállásra, az orgona megvizsgálására, és esetleg szerződéskötésre. Augusztus 27-én beszámolnak a gyűjtés eredményéről, az egyházközség bizottságot küldött ki a keveset vagy egyáltalán nem fizetőkhöz megrovás végett. Többet nem tudunk az orgonajavításról. Ha igaz az elírásos feltételezésem, akkor Csioflek Miklós 1923 áprilisában javította meg az orgonát. Ami biztos, hogy e javítás alkalmával a hadi célra rekvirált orgonasípokat nem helyettesítették. Egészen 1975-ig nincs több bejegyzés, ha voltak is javítások, ezek kisméretűek voltak. 1975. március 8-án a keblitanács elhatározza az orgonajavítását, melyet Fazakas Dénes nyugdíjas énekvezér javasolt. Az egyházközség felvette a kapcsolatot Mesnyi János marosvásárhelyi orgonakészítővel a javítás elvégzése céljából, de az orgonamester „elfoglaltságára hívatkozva nem vállalta”. A nyár folyamán Mesnyi János Siménfalván járt, megvizsgálta az orgonát és árajánlatot küldött az egyházközségnek: „Lelkész előterjeszti, hogy a napokban megvizsgálta orgonánkat Mesnyi János marosvásárhelyi orgonaépítő mester s az orgona megjavításával kapcsolatban az alábbi árajánlatot tette: 7000 Leiért hajlandó az orgonát megjavítani: teljesen kipucolni, felhangolni, síphiányokat potolni s játszó asztalt rendbe szedni és 30 drb. új homlokzati sípot készíteni. A keblitanács Mesnyi János javaslatát elfogadja és utasítja az elnökséget, hogy járjon közben, hogy az orgona javítási munkálatok az őszi hálaadási ünnepre legyen elvégezve.” Mesnyi János 1976 szeptemberében javította meg az orgonát. A már említett orgonaszekrény betétjén a következő felirat olvasható e javítással kapcsolatban: „Javíttatott 1976 szeptember havában Mesnyi János marosvásárhelyi orgona építő mester által, Péter József lelkész, Fazakas Dénes énekvezér, Marosi Imre gondnok szolgálatuk alatt. Segítkeztek: Bíró Mihály IV. Éves unitárius teológus, Péter Albert és Szabó Mihály harangozok. A javítási költségeket a hívek szeretet adománya fedezte. Isten áldása legyen a gyülekezet életén.” Fazakas Dénes énekvezér javaslata alapján a keblitanács átvette a kész orgonát. 1976. szeptember 26-án a keblitanácsi gyűlésen a lelkész beszámol az orgonajavításról: „Lelkész jelenti, hogy Mesnyi János orgona építő mester az 1863-ban készített orgonánkat megjavította, s függöny helyébe kerültek az új 30-drb. homlokzati sípok, amelyek az első viláháború óta hiányoztak.” Ugyanakkor a jegyzőkönyv beszámol arról is, hogy javítás közben Fazakas Dénes énekvezér megtalálta az orgona szélszekrényében az orgonakészítés alkalmával írt bejegyzéseket: „1. Bal szárnyu felirat: 1a. Ezen orgonát Készítette Nemes Udvarhely Széki Mátisfalvi Szőcs Sámuel 1863-ik Évbe az Alsó Seményfalvi Unitaria Nemes és Szent Megye Templomába 1863-ba Lelkész Kadátsi Simén János, Mester Újszékeli Menyhárt Mózes gondnok hellybeli Péter István hivataloskodásokban’ Készült e hangszer. 1b. Ezen orgona 1864-be Szőcs Sámuel által végződött be és felszentelve ugyan ezen évben Május hava 17-én/ az az Pünköst harmad napján Kolozsvári Tanár és Pap T. Marosi Gergely Ur és Vári Domokos kurátorságában.” 1988-ban az orgona jó állapotban van – derül ki az orgonák állapotáról szóló kérdőívre adott válaszból, 1997-ben újra javítani kellett, erről az orgonaszekrény betétjén a következő olvasható: „Javíttatott 1997. szeptember 28-án (Szentmihály vasárnapra) PAP ZOLTÁN orgona építő-javító mester és testvére PAP LÁSZLÓ asztalos által, kik székelyudvarhelyi lakosok. A lelkész (énekvezér is) BIRÓ LAJOS, a gondnok id. MIRCSE FERENC idejében. A kiadás költségeit GELLÉRD ZIZIKE és GELLÉRD ANDORKA fedezték, abból az alkalomból, hogy ÉDESAPJUK Dr. GELLÉRD IMRE 50 évvel ezelőtt foglalta el a Siménfalvi lelkészi állást. A hívek énekét évtizedeken át kísérje és emelje a magasba a JÓ ISTEN felé.” Reméljük, a javítási bejegyzésbe foglalt jókívánság beteljesül, és a siménfalvi orgona hosszú életű lesz. Befejezésül hadd álljanak itt a régi templom karzatán levő sorok: „Áldott az úr Isten, ki megsegítette, / A benne bízókat el nem felejtette / Háború, szűk időn is építni engedte. / Segéljen többre is az úr ő felsége! / Valakik e karban jártok s ide ültek / A sok léhaságtól megüresüljetek. / Istennek ígéjét halljátok s vegyétek / Amam mennyei kar hogy teljék veletek / Számatokra nektek ki ezt építette / omladozásából ennyire felvette / Nem kényszerítésből, jó szívvel mívelte. / Ha akarod tudni: Pakot István a neve.”