A rendőrség öl?

HN-információ
Ezt a súlyos vádat írták rá a tüntetők vasárnap este a belügyminisztérium székházára, mikor is mintegy száz személy vonult utcára a nőjogi szervezetek által szervezett tiltakozó megmozduláson. Az apropót most éppen az egész országot felkavaró caracali gyilkosság adta. Köztudott, hogy két tinédzser lányt gyilkolt meg egy hatvanhat éves férfi, akit szexuális zaklatás miatt már kitoloncoltak Olaszországból. A rendőrség megmenthette volna legalább az egyik áldozatot, ám majdnem egy napot késtek. Az államelnök a felelősök büntetését kéri, már le is váltották az országos rendőrfőnököt, a megyei rendőrparancsnokot és az Olt megyei prefektust. Ám ahogy lenni szokott ebben az országban, valószínűleg a tettesen kívül – aki egy darabig tagadta, de a megtalált bizonyítékok fényében kénytelen volt beismerni tettét – más felelős nem kerül kézre. Majd kimagyarázzák, alátámasztják bizonyítékokkal, hogy miért is tartott annyi időt megtalálni a helyszínt, hiszen a hatóságoknak mindig igazuk van. Nem tudom, kinek milyen tapasztalata van a hazai rendőrséggel szemben, de nekem semmiképp sem a biztonság ugrik be elsőre, ha rendőrt látok. Épp az ellenkezője: bajban vagyok, s remélem, hogy nem büntet meg, nem veszi el a pénzem. Nem volt szükségem rá, de nem is szeretném, ha rászorulnék a segítségükre. Pedig hát épp a rend fenntartása, a segítségnyújtás, biztonságunk megvédése lenne a feladatuk. Sokunk mégis csupán a bírságolás szintjén kerül kapcsolatba velük. A rendőrök 25 évi munkaviszony után, akár 45 évesen is nyugdíjba mehetnek, és nem a befizetéseikkel arányos „öregségi” járulékot kapnak, mint a legtöbb munkavállaló, hanem a bérüket meghaladó, néhány ezertől több tízezer lejig terjedő nyugdíjakat. Ezek a kedvezmények nem csupán az életveszélynek vagy fokozott stressznek kitett dolgozóknak járnak, hanem minden rendőrségi alkalmazottnak, a kantinosnak és a sofőrnek is – nem csoda, hogy túljelentkezés van a rendőrképző iskolákban. Jelenleg 52 ezer fölött van a rendőrség állománya, és ha ezt az ország hivatalosan 20,1 milliós lélekszámához viszonyítjuk, 385 főre jut egy. Ám ha a külföldön élő, közel négymillió román állampolgárt is leszámítjuk, még jobb eredményt kapunk, nagyjából 307 civilt egy rendőrre. Fizetjük őket, viszont a bajban nem számíthatunk rájuk. Nagyálmos Ildikó




Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!