A Pulzus pulzusa
Sokszínű a Hargita megyei képzőművészeti élet, számos alkotóműhely biztosít keretet a művészeknek az alkotásra, a megmérettetésre, megmutatkozásra. Egyike a meggyökeresedett rendezvényeknek a Székelyudvarhelyen évente megszervezett művésztelep. Az itt született alkotásokból válogatott kiállítás nyílt meg tegnap este Csíkszeredában, a Megyeháza Galériában. A kiállítást Kovács Árpád művészettörténész mutatja be.
A Pulzusról nagyon sokat lehetett hallani az elmúlt években. Rendkívül kedvező és pozitív fogadtatásban részesült szakmai berkekben és a nagyérdemű közönség körében egyaránt az a kezdeményezés, hogy Székelyudvarhely is csatlakozni kíván a Székelyföld-szerte mind intenzívebbé váló művészeti megújulási folyamatokhoz.
Habár korábban is voltak Udvarhelyen elismert művészek, illetve képzőművészeti csoportosulások, mint az Udvar csoport vagy a Merkúr, amelyek a 20. századi modern művészet kérdéseire kívántak reflektálni, mégis egészen a közelmúltig várni kellett arra, hogy az udvarhelyi kortárs képzőművészet saját identitását, céljait megfogalmazza. Az utóbbi években Berze Imre fiatal udvarhelyi szobrász köré szerveződött az a fiatal művésznemzedék, amely sikeresen csatlakozott a művészeti megújulási folyamatokhoz és amely igyekszik Udvarhely szellemi-művészeti életét alakítani, a kortárs hazai és nemzetközi képzőművészet vérkeringésébe bekapcsolni.
Ezt a célt szolgálta és szolgálja a Berze Imre által megálmodott és életre hívott Pulzus. Székelyudvarhelyi Művésztelep, amelynek célja a régióbeli és külföldi művészeknek fórumot, közös termőtalajt biztosítani az alkotáshoz, ezáltal pedig a helyi alkotókat is ösztönözve a kortárs erdélyi és nemzetközi tendenciákat bemutatni, alakítani.
Ez a kettős cél érhető tetten a Pulzus eszmeiségében: egyrészt a helyi, fiatal ígéretes tehetségeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítani, másrészt pedig a külföldi tendenciák, irányok megismerése más országok neves képzőművészeinek meghívásával.
A Pulzus egyúttal egy színvonalas művészeti fórummá is vált. Jellemző, hogy a tábor ideje alatt a résztvevők magas színvonalú előadásokat tartanak a kortárs képzőművészetről, a munkásságukról vagy tapasztalataikról. A tábor egy másik jellemzője, hogy nagyon intenzív és gyümölcsöző kapcsolatokat sikerült kialakítania az elmúlt években minden, a magyarság szempontjából fontos erdélyi várossal, művészeti szervezetekkel, közép- és felsőfokú művészeti oktatási intézményekkel, művésztelepekkel, múzeumokkal, ami a tábor további jó irányba való fejlődését szolgálja.
A Pulzus néven – hagyományteremtő szándékkal – életre hívott művésztelep első négy kiadásában nem volt semmiféle műfaji vagy tematikai megkötés, a művésztelep koncepciója tulajdonképpen az, hogy a képzőművészek Udvarhelyen alkossanak, vagyis elsősorban az alkotást kívántuk ösztönözni. Azt szeretnénk, ha az itteni élmények megfogalmazódnának és gazdagítanák az erdélyi, székelyföldi, ezen belül pedig az udvarhelyi képzőművészeti gyűjteményt.
Ez a kiállítás tulajdonképpen beszámoló, visszatekintés a Pulzus múltjára, bemutatva annak jelenét is, hiszen a Megyeháza Galériában kiállított, a telep képzőművészeti gyűjteményéből válogatott művek átfogó képet nyújtanak az elmúlt négy esztendő alkotó munkájáról.
Külön öröm számunkra, hogy most a Pulzus Udvarhely, Marosvásárhely után Hargita megye székhelyén lüktet, ezáltal a csíkszeredaiak is láthatják a táborban részt vevő csíkszeredai művészek (Ferencz S. Apor, Nagy Melinda, Lestyán Csaba, Bartis Elemér, Koter Vilmos, Siklódy Ferenc) munkáit.
Feltehetnők a kérdést, hogy mi az, ami összeköti a táborban részt vevő művészeket? Bár különböző a stílusuk, a kifejezési módjuk, a baráti, kollegiális kapcsolatok mellett közös volt bennük a magas szakmai felkészültség, az elhivatottság, az alkotás vágya és nem utolsósorban az, hogy tíz napig Udvarhelyen együtt voltak, együtt alkottak.
A Pulzus első négy évében sikeresen teljesítette a célkitűzéseket, ma már egyre erőteljesebben lüktet, egyre nagyobb tempót diktál, kiváltság és megtiszteltetés lett a művészek előtt a táborban részt venni. A Pulzus és az udvarhelyi Spanyár-ház a kortárs képzőművészet egyik bölcsőjévé vált, ahol ragyogó művészi gondolatok öltöttek testet.
Reméljük, az elkövetkező időszakban is sikerül elérni, hogy a művésztelepen olyan rangos művészek alkossanak, akiknek a művei a hazai és nemzetközi festészet, szobrászat mindenkori helyzetéről, különböző útjairól tájékoztatnak.
Kívánom, hogy ez a székelyföldi, a magyarországi és a nemzetközi képzőművészeti életben saját arculattal bíró, meghatározó tényezővé vált művésztelep legyen nagykorú, érje meg a krisztusi és a nyugdíjaskort is.
Végül, de nem utolsó sorban engedjék meg, hogy megköszönjem, illetve megemlítsem a Pulzus. Székelyudvarhelyi Művésztelep szervezőinek és támogatóinak nevét: Hargita Megye Tanácsa, Székelyudvarhely Város Önkormányzata, Haáz Rezső Múzeum, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásköpont, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, Communitas Alapítvány és számos székelyudvarhelyi vállalkozó.
Elhangzott a tegnap esti tárlatnyitón.