A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Fehéregyháza (Erdély)                                                                                                                    Fotó: Wikipédia

Fülek (Szlovákia)                                                                                             Fotó: Wikipédia

Mai településismertetőnk FEHÉREGYHÁZA Falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Románul Albești. Segesvártól keletre, a Nagy-Küküllő bal partján fekszik. Kezdetben Fehér, majd Felsőfehér vármegyéhez, 1876-tól Nagy-Küküllő vármegye Segesvári járásához tartozott. A 14. században ferences kolostora is volt. 1553-ban a falu új földesurával, a Haller-családdal együtt protestánssá lett. A 16. század második felében a háborúkban és a pestisjárványokban szász lakossága elpusztult. A Haller-család telepítette újra a falut román jobbágyokkal. 1835-ben Haller János és Kleisch Zsuzsanna esküvőjük előtt áttértek a református hitre.1848 októberében román lakói feldúlták a Haller-kastélyt és a templomot. Október 27-én a székely népfölkelők felgyújtották a falut, Haller Ferenc október és április között 22 parasztot végeztetett ki. 1849. július 31-én itt állt fel Bem József főserege. A Livadia határrészben a magyarok visszaszorították az orosz gyalogságot, azonban azok erősítést kaptak, és az Ördög-patak völgyében többórás szuronyharc bontakozott ki. Beszámolók szerint Petőfi Sándort a Héjjasfalva felé vezető úton, az Ispánkút közelében szúrták le. 1850-ben 976 lakosából 683 volt román, 231 cigány és 62 magyar nemzetiségű. 2002-ben a csatolt településekkel együtt 3525 lakosa volt, közülük 2539 román, 726 magyar és 250 cigány. Napjainkban 3546 élnek itt, ebből 685 magyar. A 2000-ben felújított Petőfi-múzeumot Haller Louise grófnő alapította. (Charta XXI./ Simó Márton – Wikipédia, Muvelodes.net, Erdely-szep.ro) FÜLEK Magyar többségű város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, számottevő szlovák és némi cigány kisebbséggel. Neve szlovákul Fiľakovo. A város Losonctól 15 kilométerre délre, Rimaszombattól 30 kilométerre délnyugatra terül el a Cseres-hegység és a Bucsony lábánál a Béna-patak partján. A várrom, mely ma a Füleki Vármúzeum székhelye, a város központjában magasodik. A térség közigazgatási, ipari, oktatási és egyházi központja. A Füleki-medence ölelésében, a magyar határ közelében fekvő város egy természetes kereszteződésben alakult ki. Ma fontos vasúti és közúti csomópont. Először 1242-ben említik Filek néven. Mai neve a régi magyar File személynévből ered. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és Füles nevű, kincset talált kutyájáról kapta nevét a város. 1423-ban városi privilégiumot kapott. Fülek virágkorát a 17. században élte, majd rövid hanyatlás után, a vasút megépülése által ismét fellendült gazdasága. A mesteremberek és szőlőtermesztők csendes kis városa a 19–20. század fordulójára ipari központtá fejlődött a téglagyár és az 1908-ban alakult zománcárugyár révén. Néprajzi vonatkozásban a város a palóc nyelvjárás egyik kitüntetett helyén fekszik. Fülek népességét 1880-ban 1697, 1921-ben 3219, 1930-ban 4291, 1941-ben 5415, 1991-ben 10 451, 2001-ben 10 198 és 2011-ben 10 817 fő alkotta. Jelenleg 10 654 lakosa van, ebből 6651 magyar. (Charta XXI/ Simó Márton – Wikipédia, Filakovo.sk, Travelguide.sk) Mai feladványunk

Csantavér (Vajdaság)Székelyhíd (Partium)