A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Fejértelep, Vajdaság                                                                                                                        Képeslap, 1902

Cegőtelke, Erdély                                                                              Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk CEGŐTELKE Román neve Țigău, település Romániában, Beszterce-Naszód megyében. Beszterce-Naszód megyében, Kerléstől délkeletre, a Kecskés-patak partján található. Nevét a halászatban ismert egyik halfogó alkalmatosságról kaphatta, amellyel halászatkor a vizet zárják el a folyó teljes szélességében. Közigazgatásilag Szászlekence községhez tartozik. Az oklevelek 1243-ban említik először Czegetelke formában, majd 1366-ban Zegen, 1407-ben Zegew, 1413-ban Scegew, 1622-ben Szaz Zege és Zász Zege néven is írták. 1241-ben a tatárjáráskor a falu elnéptelenedett. 1243-ban IV. Béla király két szász úrnak, Lenting ispánnak és testvérének Hermannak adományozta. A 14. század elején a Kajlaiak és Besztercei Henning unokái foglalták el a birtokot. 1430 körül Zsigmond király a Kusalyi Jakcs János és Mihály székely ispánoknak zálogosította el a falut, s még ez évben a Kusalyi Jajcsoknak is adományozta Czege települést. 1444-ben Zalay István és neje, Veronika volt a település birtokosa. 1628-ban Kecseti Menyhért és Pál volt birtokosa. Az 1837 évi összeírás szerint 406 lakosa volt, ebből 40 nemes. A házak száma ekkor 80 volt. 1891-ben 497 lakosából 2 római katolikus, 176 görögkatolikus, 4 görögkeleti, 300 református, egy lutheránus, 14 izraelita volt. Jelenleg 356-an lakják. A csíkszeredai Julianus Alapítvány kezdeményezésére a honalapítás 1100 évfordulója tiszteletére összmagyar összefogással emlékoszlopot állítottak. (Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, Simó Márton – Wikipédia, Beder Tibor: Nyelvünk és kultúránk 108., Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek) FEJÉRTELEP Szerb neve Шушара/ Šušara, németül Sanddorf, település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, a verseci községben. A Delibláti-homokpuszta szívében fekszik. Ezt a dél-bánáti települést körös-körül erdő övezi. A mostani Fejérteleptől keletre már létezett egy Šušara nevű település (Régi Susara), melyet németek laktak. A régi település 1945-ig létezett, a háború után a németeket elüldözték, a házakat lebontották. A faluról szóló első adatok 1820-ból származnak. Akkor még ugyan nem létezett a település, de a helyén már lázas munka folyt: a homok megkötésén fáradoztak, fákat telepítettek. Az 1860-as években, amikor Versecen tönkrement a szőlő, ezen a homokos területen folytatták a szőlőtermesztést. Azokban az években népesítették be, több mint ötven helységből érkeztek emberek, főleg magyarok, kevés számban németek is. A mostani település hivatalosan 1896-ban alakult, és az akkori földművelésügyi miniszterről nevezték el; Fejérvári Géza (1833–1914) ugyan hadügyminiszter volt ekkor, de ideiglenes átvette volt az agrárium ügyeit is. Az újonnan alapított faluban az első gyerek 1901-ben született. Az egyházi feljegyzések szerint 1935-ben volt a legtöbb lakosa, 924 katolikus vallású, zömmel magyar. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint a falunak 472 lakosa van, közöttük 312 magyar. Jelenleg 330 lelket számlál a település, a zömük magyar. A falu népessége fogyatkozik, főleg fiatalból van kevés, munkalehetőség híján ugyanis elhagyják a falut. Sok a vegyes házasságban élők száma is. (Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Pannonrtv.com, Catholic-zr.org.rs) Mai feladványunk

Deregnyő, Felvidék                                                Fotó: Charta XXIÉberhárd, Felvidék                                                                                                                     Fotó: Charta XXI