A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Alsóőr                                                                                                                                              Fotó: Charta XXI

Alsócsáj                                                                                              Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk ALSÓCSÁJ Község a Felvidéken, a mai Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Kassától 15 km-re délkeletre, az Ósva-patak partján. Szlovák neve Nižný Čaj. A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. Neve a régi szláv Čaj/Čavoj névből származik, amely latin szövegekben „Chaway” alakban fordult elő. 1337-ben Chaway Inferiornak nevezték. A település már a 9–10. században lakott volt. Az Alsó- és Felső-Csáj összevonásából keletkezett. A községek területén bronzkori leleteket találtak. Az 1746-os népszámláláskor itt már magyarok és szlovákok éltek együtt, de a magyarok voltak többségben. 1880 és 1900 között a falu sok lakosa elköltözött. 1910-ben 218-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. 2001-ben 260 szlovák (?) lakosa volt. 2011-ben 274 lakosából 245 szlovák, felekezeti megoszlás szerint 187 híve volt a római katolikus egyháznak, 13 híve az evangélikusnak. A Krisztus király római katolikus templom egyhajós, neogótikus épület, melyet a sekrestye sokszögű építménye zár (1926). A falu a múltban meglehetősen változatos kulturális életet folytatott, sokkal több rendezvény volt, mint ma, gyakran rendeztek ünnepségeket és szabadtéri rendezvényeket, majálisokat. Nem volt nyelvi vagy kulturális ellentét, a helyiek képesek voltak számos alkalommal közös szabadtéri táncot, szabadtéri színielőadást rendezni. (Charta XXI/Suzana Guoth) ALSÓŐR Az egyetlen olyan ausztriai település, ahol a magyarok vannak többségben. Német neve a magyar tükörfordítás Unterwart, község az Őrségben, a mostani Ausztria Burgenland tartományának Felsőőri járásában. Neve a határvidékre telepített őrökre utal. Árpád-kori magyar település, amely akárcsak a szomszédos Felsőőr és Őrisziget, nemesi község volt. Első lakói a honfoglalást követően a nyugati gyepű védelmére idetelepített csatlakozott törzsek, főként székelyek voltak. A székely származásra utal számos nyelvi sajátosság, valamint több régi nádas, dűlőút és domb neve. A határőrök számos kiváltsággal rendelkeztek; első írásos említése is ezek megerősítésével kapcsolatos. Már 1368-ban volt temploma. 1580 körül lakossága a protestáns hitre tért át. Lakói az ellenreformáció hatására azonban visszatértek a katolikus hitre. A legutolsó, 2001-es népszámláláskor a magyar nemzetiség aránya települési szinten elérte a 74,4 százalékot. (…) Itt és a környéken, Őrvidéken vagy Várvidéken 4706 osztrák állampolgárságú magyar él. Kétharmaduk közvetlenül a nyugati határ melletti sávban, négy településen: Felsőőr 1169 fő (17,5%), Alsóőr (Vasciklény nélkül), 521 fő (74,4%), Felsőpulya 603 fő (22%) és Őrisziget 233 fő (81%). Az ezredforduló óta engedélyezett a magyar nyelvű helységnévtábla, és a magyar nyelv a hivatalokban is használható. Itt, az alsóőri Öreg Iskola épületében működik Ausztria leggazdagabb magyar nyelvű könyvtára, közel 26 ezer információhordozóval, 160 négyzetméter alapterületen. (Charta XXI/Suzana Guoth, illetve: Pais H. Szilvia, Bonyhádi Zoltán (2013), Nyugat.hu, Wikipédia) Mai feladványunk

Céke, Felvidék                                                                                                  Fotó: Charta XXIHarangláb, Erdély                                                                                                      Fotó: Lestyán f. / mek