A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Alsóbodok

Alsósimánd

Mai településismertetőnk ALSÓBODOK A település neve 1899-ig Bodok volt; szlovákul Dolné Obdokovce, község Szlovákiában, a Zoboralján, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban, Nyitrától 9 km-re. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. Írásos dokumentumban 1228-ban Bodok néven említik először. 1283-ban Bodak, 1335-ben utraque Bodak alakban szerepel. 1228-ban a Garamszentbenedeki apátság és a Nyitrai egyházmegye birtoka. 1283-ban a nyitrai váruradalom része. 1570-ben 4 házában 8 fejadófizető személyt írtak össze. 1751-ben 45 család élt a településen. 1787-ben 70 házában 485 lakos élt. 1890-ben 606 lakosából 511 magyar és 78 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban 654 lakosából 603 magyar, 47 szlovák és 4 német, ebből 637 római katolikus és 17 izraelita. 1910-ben 747 lakosából 713 magyar, 31 szlovák és 3 német. 1991-ben 1123 lakosából 872 magyar és 251 szlovák volt. 2001-ben 1159 lakosából 805 magyar és 341 szlovák. 2011-ben 1188 lakosából 699 magyar, 452 szlovák és 36 ismeretlen nemzetiségű. Jelenlegi népessége 1162 (2018). A településen kiváló borokat készítenek. Az alsó három évfolyammal működő magyar tannyelvű általános iskoláját a 2004/2005-ös tanévben 17 tanuló látogatta. A felsőbb osztályosok a pogrányi általános iskolába járnak be. A 2000-ben alapított Zoboralji Vállalkozási Szakközépiskola a környék egyetlen magyar tannyelvű középiskolája. (Charta XXI/Simó Márton, Wikipédia, Etnographia, Dolneobdokovce.sk) ALSÓSIMÁND Románul Șimand, németül Schimand, község Romániában, Arad megyében, Kisjenőtől 12 km-re délnyugatra fekszik. A mai települést 1890-ben egyesítették Csernovics- (vagy Felső-) és Edelspacher- (vagy Alsó-) Simánd, valamint Tövisegyháza falvakkal. Neve a régi Sima személynévből való. Ma Alsósimánd önállóan nem létezik. Alsósimándnak – amikor még külön vették számba a két településrészt – 1910-ben 3256 lakosa volt, ebből 1806 román, 942 magyar és 483 német; Felsősimándnak ugyanekkor 1972 fő, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott. 1992-ben 4049 lakosa volt, ebből 3521 román, 252 magyar, 189 cigány és 85 német. Mai becslés szerint 3982 lakosa van, ebből 129 magyar (2017). 1387-ben említik Symand alakban. Aradi káptalani birtok volt, majd 1403-tól a gyulai várhoz tartozott. 1466-ban mezővárosként említik, 1467-ben vásárát jegyezték fel. A 16. században élte fénykorát, amikor a legnagyobb Zaránd vármegyei településnek számított. Lakói gyorsan protestáns vallásra tértek. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A nemesi rangú, szerb Cernovics-család neve az ortodox egyház alapításával fonódik össze. A kastélyt a 19. század első felében építették neoklasszikus stílusban. (Charta XXI/Suzana Guoth, Wikipédia, Nyugati Jelen archívum) Mai feladványunk Apa, ErdélyBabindál, Felvidék