A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Csermő, Erdély                                                                                Fotó: Charta XXI

Halmágy, Erdély                                                                                                                             Fotó: Wikipédia

Mai településismertetőnk HALMÁGY Románul Hălmeag, németül Halmagen, szászul Halmajen, falu a mai Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól 18 km-re kelet-északkeletre, az Olt jobb partján. Neve a magyar halom főnév -gy képzős alakja. Elsőként várát említették 1211-ben, castri Almage néven, majd 1222-ben Almaye, 1488-ban Halffenmegen, 1521-ben Halmegen és 1538-ban Halmag. A szász környezetben élő magyarok a reformáció után megmaradtak a lutheránus vallásnál. 1786-ban 1080 lakosa volt. 1850-ben 1389 lélek lakta, közülük 1129 volt magyar, 185 román és 75 cigány nemzetiségű; 1118 evangélikus, 203 ortodox és 57 görögkatolikus vallású. 1900-ban az 1116 lakosból 878 magyar és 228 román anyanyelvű volt, a nem magyar anyanyelvűek 59%-a beszélt magyarul. 2002-ben 562 lakosából 312 román, 213 magyar és 37 cigány nemzetiségű, 342 ortodox és 195 evangélikus vallású. Napjainkban 508 fős lakosságából 184 magyar. A torony nélküli, eredetileg román stílusú, bazilikális elrendezésű evangélikus templom a kerci műhely hatását mutatja, stílusa alapján az 1230-as és az 1260-as évek között épült. A Gyimes-völgye nagyon messze van innen, de mégis ennek a falunak a nevét viselte családnevében Halmágyi Mihály gyimesi népzenész, Kallós Zoltán adatközlője – írja Virt László történész. Öthúros gyimesi hegedűjén, ütőgardon kíséretében eljátszotta a Rákóczi-induló gyimesi változatá. (Charta XXI/Simó Márton, Virt László, Wikipédia) CSERMŐ Románul Cermei, németül: Tschermei, falu Romániában, Arad megyében. Borosjenőtől húsz kilométerre északra. Nevét a csormolya nevű, búza között tenyésző növény tájnyelvi csermelye, csermely változatáról kapta. Első említése: Chermel (1429). A törökök 1574-ben elfoglalták. A 17. század közepén székelyek, majd erdélyi románok költöztek be. 1824-ben vonták össze szórtan álló házait egy falumaggá. Az 1830-as években Fényes Elek szerint román lakosságú mezőváros, évi három országos vásárral, jelentős sertés- és szarvasmarha-tenyésztéssel. Az 1840-es években ideköltöztették Szénás magyar szénégetőit. 1844-ben kapott szabadalmat országos és hetivásárok tartására. 1854-ben Almáskamarásról és Szentmártonból német földműveseket telepítettek be. 1889-ben megépült a települést Borosjenővel összekötő vasút. A századforduló idején több hullámban ismét magyarokat telepítettek be, jórészt Szentesről. 1900-ban 3609 lakosából 1878 volt román, 1592 magyar és 29 német anyanyelvű; 1895 ortodox, 991 római katolikus, 514 református vallású. 2002-ben 1824 lakosából 1561 volt román, 197 magyar, 39 cigány és 16 német nemzetiségű; 1468 ortodox, 207 római katolikus, 30 református vallású. Becsült lakossága 1190 fő, amelyből 129 magyar. (Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, Nagy Álmos, Nyugati Jelen – archívum, 2004. március 26., Wkipédia) Mai feladványunk

Felsőmuzslya, Vajdaság                                                                                                                Fotó: Charta XXIGógán, Erdély                                                                                                                 Fotó: Charta XXI