A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Felsőszecse, Felvidék                                                                                                                 Fotó: Wikipédia

Mezőkeszű, Erdély                                                                                                                               Fotó: Wikipédia

Mai településismertetőnk MEZŐKESZÜ Neve románul Chesău, falu Mócstól, községközpontjától 3 km-re fekszik, ahová makadámút vezet. 1312-ben Kezw néven írják az oklevelek. 1332-ben Kezeu, 1413-ban Kezew, 1587-ben Kezi formában szerepel. Területe már a kőkorszakban lakott volt, amit ásatások is bizonyítanak. Egy 1948-ben végzett kutatás hun kori települést tárt fel azon a helyen, ahol a maiak tudatában is egykori őseik éltek. Amint a falu neve mutatja, a Keszi törzs egyik ága költözött ide. Nemcsak a hagyományban megmaradt Nagykeszü név utal erre – ma is így nevezik a régi falu helyét –, de István király rendelete alapján ide építették tíz falu templomát. Az 1241-es Batu kán vezette tatár invázió elpusztította az egykori települést, nyomukban tömegsír és romos templom maradt. A maroknyi lakosság a völgybe húzódott, a település mai helyére. Feltételezhető, hogy ekkor, a tatárok pusztítása utáni évtizedekben, a XIII–XIV. század fordulóján építhették a ma látható templomot. Később gótikus stílusban átépítették. Ugyancsak ebből az időszakból maradt fenn egy kőből készült keresztelőmedence, legértékesebb egyedi rész viszont a reneszánsz díszítésű déli kapu, sarkain faragott angyalfejekkel. Keszü a gyekei Wass-grófok jobbágybirtoka volt évszázadokon át. Ellentétben a szomszédos mezőségi településekkel, a viharos történelmi események közepette is magyar többségű falu maradt. A helyi református lelkész, Török-Csingó Adorján szerint 260 fős lakosságának 99%-a magyar. (2019) (Charta XXI/Simó Márton, RTV, Diaszporaalapitvany.ro, Muvelodes.net) FELSŐSZECSE Hivatalosan 1899-ig Kis-Szecse, szlovákul Horná Seč, község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában, Lévától 5 km-re nyugatra, a Garam bal partján fekszik. 1938 és 1944 decembere között újra Magyarország része volt. Területén a lengyeli kultúra, a korai bronzkorban a velaticei kultúra és a hallstatt korban a Cseke-kultúra településének nyomait is megtalálták. A Miskolc nembeli Szecsei család 1310-ből fennmaradt forrásban jelenik meg először. A mai település Szecse határában keletkezett, 1355-ben „Zedche et altera Zedche” néven említik először a Szecsei család birtokaként. 1534-ben a lévai uradalom része volt. A 16. századtól a töröknek adózott. 1601-ben 18 ház állt a településen. 1664-ben a török adóösszeírásban 29 portával szerepel, továbbá mezője, erdeje, legelője és méhese volt. 1720-ban 18 adózója lakta. 1828-ban 15 házában 95 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Borovszky Samu monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisszecse, garamvölgyi magyar kisközség 648 ev. ref. vallású lakossal. Református temploma 1881-ben épült. Postája Nagykálna, távirója és vasúti állomása Léva.” A háború után magyar lakóit nagyrészt áttelepítették Magyarországra, a helyükre ottani szlovákok érkeztek.1900-ban 610 lakosából 29 szlovák és 581 magyar anyanyelvű, 1910-ben 654 lakosából 34 szlovák és 587 magyar anyanyelvű volt. A 2011-es statisztikában 522 lakosból 423 szlovák, 91 magyar, 4 cseh, 1 lengyel és 3 ismeretlen nemzetiségű. Ma 550-en lakják (2019). (Charta XXI/Suzana Guoth, Wikipédia, Felvidek.ma) Mai feladványunk

Imreg, Felvidék                                                                                                                    Fotó: Charta XXIBarcaújfalu, Erdély                                                                                               Fotó: Charta XXI