A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Kercsed, Erdély                                                                                                                      Fotó: Charta XXI

[caption id="attachment_101040" align="aligncenter" width="800"] Marosújvár, Erdély képeslap, 1910[/caption] Mai településismertetőnk KERCSED Román neve Stejeriș, korábban Carcedea, falu a mai Romániában, Kolozs megyében, Aranyosszéken, Tordától 15 km-re délre, a Farkas-patak mellett található, községközpontja Várfalva. 1332-ben épített plébániatemploma van, melyet kör alapra emeltek. A templomot 1703-ban a labancok felégették, tornya 1726-ban épült, 1783-ban megújították, majd 1861-ben előcsarnokkal bővítették. A falu lakói a reformációkor unitáriusok, de az évszázadok során a lakosság zöme reformátussá lett. 1910-ben 922 lakosából 735 magyar és 184 román volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott. 1992-ben 237-en lakták, becsült népessége ma 174, ebből 111 magyar. A falu első temploma a leírások szerint egy Anjou-kori négyszög alakú épület lehetett. A 18. század elején megégett, újjáépítették, majd Bitay Mihály lelkipásztori szolgálata idején lebontották és helyébe ovális alakú templomot építettek. A régi tornyot megtartották. A helyi hagyomány szerint a falu helyén erdőség volt, a korábbi település a mai országút közelében helyezkedett el. Más források egy Fehéregyház nevű települést is említenek. „Aztán azakat a tatárak leégették, a fiatalságai ehurcolták, s epusztítatták, s akkó bémenekült, aki még élt, ide ebbe az erdőbe. (Ke/FM/1921) Azt mondják, hogy a falu fenn az erdő mellett vót. (Ke/GV/1915) Ugyanígy maradt fenn annak a hagyománya, hogy a „tatárjárás után Kercseden maradtak a törökek (?) nyomai [ivadékokban]. Látta, milyen csajkasan mennek? Figyelje meg. Me’ ott mind hegyre járnak.” (B/BM/1922) (Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, Oláh Mátyás) MAROSÚJVÁR Neve románul Ocna Mureș, az 1950-es évekig Uioara, németül: Miereschhall, kisváros Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. 1825-ben Marosakna néven említik. Mai neve Felsőmarosújvárról vonódott rá. A Maros bal partján, Tordától 24 km-re délre, Nagyenyedtől 21 km-re északkeletre fekszik. 1910-ben 4976 lakosából 2862 magyar és 1845 román anyanyelvű. Ma becsült lakossága 6873, ebből 667 magyar. A rómaiak Salinae néven ismerték sóbányáit, amelyeket már az ideérkezésük előtti itt lakók is műveltek. Az Árpád-korban a magyarok folytatták a só kitermelését. Később azonban a Maros áradásai a sótelepet iszappal fedték el. A kamara megbízásából Ruszbatzky bányamérnök 1791–1793-ban tárta fel. 1848 októberében Simion Prodan felkelői kilencven magyart és bányászt öltek meg és felgyújtották a települést. 1849 tavaszán, Nagyenyed elpusztítása miatt ideiglenesen Alsó-Fehér vármegye székhelye volt. Itt működött az a vésztörvényszék, amely 32 román és három magyar parasztot ítélt halálra. 1896-ban német–belga tőkével megalakult Solvay-féle szóda- és ammóniagyár. Az évi ezer-kétezer vagon szóda majdnem teljesen fedezte az akkori Magyarország szükségletét. A 19. század végén a sóbányák mellett sósvizes források fakadtak. A víz gyógyhatását kihasználva fürdőtelep alakult ki. Az 1910-ben épült fürdőépületet a tulajdonos 2011-ben lebontotta. 2010 decemberében az egykori sóbánya egyik vágata beomlott és a felszínen kétszáz négyzetméteres kráter keletkezett, amely egy szupermarket összeomlását okozta. Az egykori sóbányákat ma sós víz tölti ki. Nevezetessége a romos állapotú Teleki-kastély. (Charta XXI/Simó Márton, Kastely.ro, Varak.hu, Wi­kipédia) Mai feladványunk

Felsőszecse, Felvidék                                                                                                        Fotó: WikipédiaMezőkeszű, Erdély                                                                                                                  Fotó: Wikipédia