A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?
A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)
Dézsánfalva, Erdély
Tóba, Vajdaság Fotó: Wikipédia
Mai településismertetőnk
TÓBA
Szerbül Тоба/ Toba, alig több mint kétszáz éves falu, a Vajdaságban, a mai Szerbia területén. Magyarcsernye község legkisebb lélekszámú települése. Határához hozzávetőlegesen 2300 hektár jó minőségű szántóföld tartozik. Eredetileg a Szenthubert-tóbai uradalomhoz tartozott. Az uradalmat 1789-ben gróf Zichy Ferraris Róbert tábornagy örökölte. 1797-ben magyar dohánykertészek települtek ide, akik minden bizonnyal szegedi eredetűek. A Zichyek később eladták Chambord herceg francia trónkövetelőnek. A gazdaságot báró Billot Cirill és fiai kezelték körülbelül ötven éven át. Chambord herceg halála után a birtok örökösödés útján a pármai hercegre szállt, akinek halála után Illés herceg kapta, ettől vette meg a Délmagyarországi Földbérlő és -parcellázó Bank, mely azután 1910–1911-ben parcelláztatta. 1848-ig Nagy-Tóba néven önálló puszta volt.
Mai temploma 1876-ban épült. 1948–49-ben épült fel a faluház, a helyi szövetkezet otthona. 1976-ban új iskola is épült, amely a környék első modern oktatási intézménye, lapos tetővel, központi fűtéssel, napközis óvodával. Az intézmény még 1967-ben egyesült a magyarcsernyei általános iskolával, és attól kezdve itt kihelyezett tagozat működik. Jelenleg két összevont tagozat és egy előkészítő tagozat működik.
Lakossága 1948-ban 1499, 1981-ben 1099, 1991-ben 822 fő, ebből 755 magyar, 53 cigány, 9 jugoszláv, 4 szerb, 2002-ben 691 lakosából 581 magyar, 37 szerb, 27 cigány.
(Charta XXI/Simó Márton – Magyar Katolikus Lexikon, Vajdasag.rs, Wikipédia)
DÉZSÁNFALVA
Románul: Dejan, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Községközpontjától, Temesmórától északkeletre fekvő település. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseci járásához tartozott. Nevét 1717-ben említette először oklevél Radovanz néven, a török hódoltság végén ilyen nevű helység állt, amely a kamarai jegyzékben 20 házzal szerepelt. Első román lakosai még itt találták a török hódoltság alatt elpusztult templom romjait, ebből építették fel templomukat, de ők elhagyták a falut, 1805-ben lelkészükkel együtt átköltöztek Mramorákra. Később magyarok is érkeztek, de rövid idő múlva ők is elköltöztek. A jelenlegi helységet Deschan József (1745–1826) kamarai adminisztrátor 1790–1810 között telepítette a kincstári birtokon, s így kapta a Dézsánfalva nevet. Lakosai Szeged környékéről érkezett római katolikus telepesek voltak. 1808-ban Désánfalva, Deschanfalva, Dexanova, 1913-ban Dézsánfalva néven említették. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Dézsánfalva, magyar–rácz–német–oláh falu, Temes vármegyében, hajdan Ilanova, utolsó postája Moravicza 1/2 mérföldnyire. Lakja 570 római katholikus, 390 óhitű, anyatemplommal. (...) A fentebb megirt népességből 441 magyar, 170 német, 343 szerb, 82 oláh. Bírja a helységet a Gyika család, u. m. özv. Gyika Katalin asszony, és Gyika Tivadar, Emanuel, Szilárd és György testvérek.” 1910-ben 963 lakosából 569 magyar, 167 szerb, 137 román volt. Ma főként magyarok és szerbek lakják.
(Charta XXI/Simó Márton – Magyar Katolikus Lexikon, Wikipédia, Hetiujszo.ro)
Mai feladványunk
Krizba, Erdély Fotó: Charta XXIMagyarsomlyos, Erdély Fotó: Wikipédia