A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Hadrév, Erdély                                         Fotó: diaszpora.ro

Szapáryfalva, Erdély                                                                képeslap a XX. század elejéről

Mai településismertetőnk SZAPÁRYFALVA Románul Țipari, falu a Bánságban, Temes megyében, Lugostól 10 km-re északra. Közigazgatásilag Nagykastélyhoz tartozik. 1881-ben alapították. Az árvizek miatt elpusztult Torontál vármegye délnyugati részén levő Albrechtsdorf hajléktalanná lett református magyarjait – mintegy 320 családot – a kincstár áttelepítette a 440 holdas letarolt szilhai erdő helyére. Névadója ezért gróf Szapáry Gyula (1832–1905) magyar pénzügyminiszter volt. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott. 1910-ben 1743 lakosából 1686 magyar, 45 román, míg 2002-ben 820 lakosa közül 468 fő (57,1%) magyar, 334 (40,7) román, 12 (1,5%) cigány, 6 fő (0,7%) pedig ismeretlen nemzetiségű volt. Jelenlegi népessége 795 fő, ebből 375 magyar. 2016. július 10-én, a falu telepítésének 135. és a templom felszentelésének 107. évfordulóján szép számban gyűltek össze a helyiek és az innen elszármazottak. Az istentiszteleten Csizmadia Ferenc lelkipásztor köszöntötte az ünnepi rendezvény vendégeit: Csűry István királyhágómelléki református püspököt, Petre Carebiát és Márton Benjámint, Nagykastély község polgármesterét és alpolgármesterét, Beder Imre kézdivásárhelyi és Bódis Ferenc végvári lelkipásztorokat, akik Szapáryfalván kezdték lelkészi pályafutásukat, Kovácsné Papp Ibolya vöröscsárdai és Czapp István igazfalvi lelkipásztorokat, Dinnyés József és Rósz György magyarországi előadóművészeket, temesvári és lugosi vendégművészeket, szapáryfalviakat és innen elszármazottakat, akik jelenlétükkel megtisztelték az ünnepet. (Charta XXI/Ottlik Domokos, Wikipédia, Nyugati Jelen, Diaszporaalapitvany.ro) HADRÉV Románul Hădăreni, falu Maros megyében, az Aranyos partján. Marosludastól 10 km-re, Aranyosgyérestől 25 km-re, az Aranyos-folyó és az E60-as európai út mellett fekszik. Közigazgatásilag Maroskece községhez tartozik. Mivel többször is előfordult, hogy az Aranyos kiöntött, a mellette élők lassan elköltöztek a falu más részeire. Írásos forrás 1270-ben említi először. 1910-ben 187 lakosából 97 magyar, 90 román volt. Az 1992-es népszámlálási adatok szerint 870 lakosa volt, ebből 600 román (69,0%), 147 magyar (16,9%) és 123 roma (14,1%). Orbán Balázs 1868-ban így ír a faluról. „Keczén alól Hadrév (…) következik, mely helység ily nevét onnan nyerte, hogy régen a hadak réve volt ottan; vagyis oly hely, hol a hadak a Maros és Aranyoson átszálltak. Sokan vannak, kik ezt még a magyarok bejötte idejére viszik, midőn Tuhutum vezér Erdélyt elfoglaló hadsergét itt szállitá át a két testvér-folyamon; mert Hadrév a Maros és Aranyos völgyének egybetalálkozásánál fekszik, még pedig igen regényesen.” 1993 szeptemberében etnikai zavargások színhelye volt, egy román férfi meggyilkolása után a falusiak felgyújtották a helyi romák házait és hármat megöltek közülük. A kivonult rendőrségnek nem sikerült helyreállítani a rendet, a cigányok hónapokig nem térhettek vissza. Az ügy a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé került. A második világháborúban a román átállás után a Maros vonalán alakított ki védvonalat a magyar–német haderő. Az akkori hadi eseményeket tordai csataként tartja nyilván a hadtörténet. Hadrév ekkor a véres események egyik színhelye volt. (Charta XXI/Szommer Katalin, Rapai István, http://www.hadakutjan.hu/tortenetek_tordai_csata.php, Wikipédia) Mai feladványunk

Magyarpalatka, Erdély                                                Fotó: Wikipédia Pozsonypüspöki, Felvidék                                                                                                           Fotó: Wikipédia