A múlt értékeit becsülve lépkednek a jövő felé
Lelkes civilek, pedagógusok, helyben élők, illetve elszármazottak fogtak össze Zetelakán és a közigazgatásilag beosztott településeken, hogy új kutatások segítségével, írásos és fotódokumentumok gyűjtésével alkossanak minél árnyaltabb képet a szülőföldről. A program nem egyszeri fellángolás, hanem időben legalább másfél évet fog át. Az sem kizárt, hogy az eredmények a továbbiakra is fenntartják az érintettekben a lelkesedést, hogy újabb és újabb témák iránt forduljanak, amelyek a múlt üzenetét hordozva válhatnak hasznossá a formálódó jövőben.
Mintegy bevezetésként és ráhangolódás gyanánt hoztak létre csoportot a közösségi médiában, ahová történeteket, fotográfiákat tölthetnek fel a bekapcsolódó érdeklődők, de ugyanakkor segíthetik is egymást abban, hogy közösen rekonstruáljanak eseményeket, felismerjenek bizonyos személyeket és épületeket. A program ez év áprilisában indult.
Hamarosan sor kerül négy működő helyi hagyományról szóló forgatókönyv megírására – a községben élő és tanuló diákok bevonásával –, amelyek alapján bemutató-, illetve dokumentumfilmek készülnek. Fontosnak tartják, hogy ápolják az ismert és a részben elfeledett személyiségek emlékét. Az év végére P. Boros Fortunát (1895–1953) vértanúhalált szenvedett ferences szerzetes, tartományfőnök, történész és egyházi író életútját is a mozgókép segítségével szeretnék bemutatni egy 20-25 perces dokumentumfilmben. Felvették a kapcsolatot dr. Obermajer Ervin csíkszeredai lelkésszel, aki plébániai szolgálata mellett történészi és posztulátori munkát is végez, jelenleg tíz erdélyi vértanú életútját tanulmányozza, akik a kommunista rendszer első szakaszában, a legsötétebb sztálinista években álltak ki hitük mellett, ezért is fontos a boldoggá, majd a szentté avatásuk. Menet közben adatokat gyűjtenek egy ismertető füzet jellegű kiadvány számára a régi templomról, az új építéséről, amely 1913 és 1923 között zajlott. Amatőrfilm készül az építést felvállaló Sebestyén Mózes plébánosról, aki 1918 novemberében tragikus kimenetelű események áldozatául esett.
[caption id="attachment_134458" align="alignnone" width="740"] Zetelaka – régi templom[/caption]
A programsorozat fő mozgatórugója Dimén Levente földrajztanár, párja, Dimén Csilla magyartanárnő, aki a GLT-csoport segítségével az elmúlt években számos alkalommal – még a járvány időszakában is keresve az újabb megnyilatkozási formákat – hívott életre emlékezetes sport- és kulturális eseményeket. Lukács Mária a Pro Zetelaka Egyesület képviseletében vesz rész a közös munkában, Miklós Tünde pedig a Fb-csoport adminisztrátoraként és a kialakult levelezés bonyolítójaként tevékenykedik. Jó az együttműködés a székelyudvarhelyi Kováts-fényképészettel is, amelynek archívuma számos zetelaki helyszínen, illetve idevalósi emberekről készült fotográfia negatívját őrzi. Közös erővel tisztázzák a részletet, segítenek a beazonosításban, majd a több forrásból összegyűlt anyagot egy reprezentatív kötetbe szerkesztik. Olyan kiadvány készül, amelyet a helyiek szívesen forgatnak majd, hiszen benne lesz a múltjuk hiteles foglalata, de ugyanakkor értékes emléktárgy is, amely az érdeklődőknek és a vendégeknek is átadható.
Teljesen természetes, hogy a civil közösségi elképzelés meghallgatásra talál az önkormányzatnál is, hiszen a kezdeményezők közül többen maguk is községi képviselők, ráadásul Nagy Attila polgármester személyében olyan egyéniséget tisztelhetnek, aki épp azért vállalta a felelős megbízatást, hogy civilként elkezdett örökségvédelmi és településképvédelmi, illetve fejlesztési vízióját kiteljesíthesse. A polgármesteri hivatal támogatja azt a fotótábort is, amelyet a hétvégén – október 15–17. között – tartottak meg. Vannak helyben élő és dolgozó amatőr fotósaik, akiknek „továbbképzését” a következő három nap során Hlavathy Károly (Sepsiszentgyörgy), Mincsor Szabolcs (Gyergyószentmiklós), Bálint Zsigmond (Marosvásárhely), Hátszegi Csaba (Homoródszentpál) és Lőrincz Lajos (Székelyudvarhely) fotográfusok végzik. Nyilvánvaló, hogy ez az alkalom egyúttal a jelen pillanat dokumentálását is szolgálja, amelyről mi is beszámolunk majd a következőkben.
Simó Márton