Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, tegnap reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Orbán Viktor magyar kormányfő a Magyar Nemzeti Múzeum előtt mondott beszédet. Kárpát-medence-szerte és a nyugati magyar diaszpórában egyaránt megemlékeztek az ünnepről. [caption id="attachment_46151" align="aligncenter" width="760"] Orbán Viktor beszédet mond a Magyar Nemzeti Múzeum előtt Fotó: Kovács Tamás / MTI[/caption] Ünnepség a Magyar Nemzeti Múzeum előtt Saját lábunkon állunk, nem vagyunk szolgái idegen hatalmasságoknak – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök március 15-i ünnepi beszédében Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum előtt. Hozzátette: Brüsszelt meg kell állítani, és a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani. A végre-valahára megteremtett egységet nekünk kell működtetni, és mindennap tovább- és újraépíteni – emelte ki. Minden nemzet úgy ünnepel, ahogyan jelleme adja – kezdte ünnepi beszédét a kormányfő. A mi „családi szelfink” egy győztes nemzetet mutat. Mi, magyarok ugyanis nem egy csatában gondolkodunk – folytatta. „Mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák, birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk. A háborút, a haza megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért vívott háborút végül mindig megnyertük” – fogalmazott. Orbán szerint 1848 mércéje meghatározza mindannyiunk személyes helyét a nemzet soraiban. És 1848 meghatározza nemzetünk helyét is a nemzetek soraiban. 1848 nem áll magányos szigetként a magyar történelem folyamában. 1848 kapocsként fogja össze Rákóczi szabadságharcát és 1956 októberét – állapította meg. A szónok úgy vélte, most is a lázadás állapotában vannak Európa népei, ismét ’48-as szelek fújnak a kontinensen. Tavaly a nemzetek újra fellázadtak „a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége” ellen. Először az angolok, aztán az amerikaiak, hozzátéve: ebben az évben jön a folytatás. A magyar kormányfő szerint ma ismét ’48-as szelek fújnak Európában, Brüsszelben le kell dobni az álszentség maskaráit, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség. „Igen, lehet még a magyarból valami, ha megértjük a 12 pont velejét, mely így hangzik: Legyen béke, szabadság és egyetértés” – hangoztatta. Szavai szerint „nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helytállnunk”. A magyar nemzet horizontjáról nézve két út közül választhatunk: választhatjuk azt, amely a nemzeti nagyság tágas kapujához, és azt is, amelyik a gyűlölködés lehúzó ingoványába vezet. Az idő igaz, és eldönti, ami nem az – fogalmazott Orbán. Szerinte a magyarok a boldog élethez csak úgy juthatnak el, ha a szabadság és a függetlenség útját követik. „Nekünk szabadság és függetlenség nélkül nem igazi otthon a haza. És a mi fajtánk nem lehet boldog olyan hazában, ami nem az otthonunk” – vélte. A magyar kormányfő úgy fogalmazott: a saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük, nem vagyunk szolgái se magyar, se idegen hatalmasságoknak. Munkát adtunk emberek százezreinek, a családokat megerősítettük és valódi nemzeti egységet teremtettünk. Hangsúlyozta, soha sincs kész ország. Soha semmit nem adnak ingyen, és a versenytársak nem adnak át jószántukból semmit. Sem helyet, sem lehetőséget, sem munkát, sem hasznot, sem jólétet – sorolta. „Nekünk a végre-valahára megteremtett egységet kell működtetni és mindennap tovább- és újraépíteni. A magyar nemzet erősödik és emelkedik, és ki fogja vívni az őt megillető helyét” – húzta alá. Az ünnepségen mintegy húszezres tömeg vett részt, a miniszterelnöki beszédet füttykoncerttel próbálták páran megzavarni. Kossuth szobránál gyülekeztek New Yorkban Los Angelesben és az egész Egyesült Államokban már a hétvégén megkezdődtek az ünnepi megemlékezések az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. A magyar közösségek a nagyvárosok templomaiban, magyar házaiban, klubházakban és köztéri szobroknál gyűltek össze és szerveztek kulturális programokat. Szombat este cserkészek ünnepi műsorával emlékeztek a washingtoni magyar nagykövetségen, emellett gyermekek szavalták a Nemzeti dalt, valamint felolvasással idézték meg a székelyföldi 1848–49-es eseményeket. New Yorkban Kossuth Lajos szobránál tartották az ünnepséget, továbbá felavatták az 1956-os emlékművet is. A díszvendég Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának helyettes államtitkára volt, aki a magyar kormány nevében koszorút helyezett el az emlékműveknél, csakúgy mint Szemerkényi Réka nagykövet és Kumin Ferenc főkonzul. A magyarság ünnepi programokat szervezett Dallasban, Chicagóban és Phoenixben is. Volt, ahol szentmisével is megemlékeztek a hősökre. Los Angelesben Kossuth Lajos szobránál gyűltek össze, köztük a város két magyar cserkészcsapatának tagjai is. Az eseményen Széles Tamás főkonzul is beszédet mondott, aki Kossuth nagyságát méltatta. Olaszországban Türr István tábornokkal emlékeznek Rómában Türr István szabadságharcos tábornok szobránál rendeztek megemlékezést, immár 17. éve, beszédet mondott Paczolay Péter nagykövet is. Az ünnepség később a Római Magyar Akadémián folytatódot koncertekkel. Nemcsak Rómában, de egész Olaszországban megemlékeztek március 15-ről: hétvégén Milánóban tartottak ünnepséget, a következő napokban pedig Nápolyban lesz koszorúzás és ünnepség a helyi konzulátus vezetésével. Párizsban a Kossuth tér a központ Párizsban tegnap este tartották a hivatalos megemlékezést a Párizsi Magyar Intézetben, ahol Károlyi György mondta el az ünnepi beszédet. A városban is már a hétvégén megkezdődtek a megemlékezések, érdekesség, hogy ezek központja a helyi Kossuth tér, amit az 1956-os forradalom után kereszteltek át a nemzeti hősünk után. Az ott található szobrot együtt koszorúzták meg helyi magyarok, franciák és az önkormányzat képviselői. Később Teleki Blanka sírjánál is megemlékeztek. A nizzai magyar közösségnél járt Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke, mostani miniszterelnöki megbízott. Beszédében a magyar nyelv megtartásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerencsés müncheni magyarok A németországi magyar közösségek idén is számos rendezvénnyel ünnepelték a forradalom és szabadságharc évfordulóját. A berlini nagykövetségen például most először nyílt napot tartottak. A müncheni magyarok ráadásul szerencsésnek is mondhatják magukat, ugyanis pont az ünnepnapon vendégszerepelt a városban a budapesti Nemzeti Színház.