A varjak és csókák jelenléte évek óta bosszankodást okoz a székelyudvarhelyieknek, főként néhány olyan lakóövezetben, ahol jelentősen elszaporodtak a madarak és fészkeik. Az elmúlt években többféle beavatkozással megpróbálkoztak a városlakók és az előző városvezetés, ám egyik sem hozott maradandó eredményt. Tavaly Dávid Endre alpolgármester kezdeményezésére egy sepsiszentgyörgyi ornitológuscsapat feltérképezte a város helyzetét, és érvényesebb megoldást keresett a lakók által oly sokszor szóvá tett problémára. Mint arról beszámoltunk, őszre elkészült egy négy-öt évre szóló kezelési terv, amely az egész városra vonatkozik, és amely csak és kizárólag az itt fészkelő vetési varjú problémájára keresi a megoldást.

Az elmúlt húsz évben szaporodtak el

Az alpolgármester lapunk megkeresésére elmondta, különbséget kell tenni a madarak között: míg a városban megtalálhatók a vetési varjak, a dolmányos és a kormos varjak, valamint a csókák is, a legtöbb problémát az itt fészkelő, védett vetési varjak okozzák. Ez a faj nem őshonos nálunk, körülbelül húsz éve jelent meg és az évek során szaporodott el. Manapság akár 30-40 ezer madárról is szó lehet – közölte lapunkkal korábban Kelemen László, a Rara Avis Madárvédelmi Egyesület vezetője, a szaktanulmány készítője. Invazív és ragaszkodó faj, ha leverik a fészkét, vagy levágják az ágat, amelyiken fészkel, akkor is visszaköltözik. Ezek a madarak párzási időszakban nagyon hangosak, majd akkor is, amikor kikeltek a kicsinyeik, ürülékük pedig egész évben gondot okoz.

Sikeres volt az első kitelepítés

Idén tavasszal elkezdték a sepsiszentgyörgyi szakértők által készített beavatkozási terv gyakorlatba ültetését – közölte Dávid Endre. Elsőként a tanulmányban megállapított két gócpontnál avatkoztak be: az Eszterlánc napközi otthon udvarán, valamint a Köztársaság negyedben, a városi kórházzal szembeni lakóövezetben. Az alpolgármester elmondta, védett fajról lévén szó, csakis a törvényes keretek között lehet fellépni, a fészkeket nem szabad leverni, azokat áttelepíteni viszont igen. A gyakorlatban tehát szakaszos költöztetés történik, a kijelölt gócpontokból segítik a faj átköltözését a kijelölt városszéli zónákba, teszik ezt élelem és ágak otthagyásával, hogy a madarak kedvet kapjanak a letelepedésre, ugyanakkor átviszik a gócpontokban található fészkeket. Ezután blokkolják a „megtisztított” területekre történő visszatérésüket. Az említett két gócpontban hatásosnak bizonyult a beavatkozás, a költöztetés után egyik helyszínre se tértek vissza a madarak. 

Madárkiebrudalási stratégia: bentről ki

A megtisztításra váró zónákat évről évre növelni fogják, a cél az, hogy eljussanak a város perifériájáig, ahol kijelölnek olyan területeket, ahová tartósan letelepedhetnek a varjak. Ezt a fajt nem lehet teljesen visszatéríteni a természetbe, hiszen urbánus környezethez szoktak hozzá. A város teljes területéről nem lehet egyszerre elköltöztetni őket, szakaszosságra van szükség, ellenkező esetben csak felzavarnák az egyedeket, és még több területen elszaporodnának. A végleges eredmény négy-öt éves folyamat után alakul ki – közölte lapunkkal Dávid Endre alpolgármester.