Az iraki kurd szavazók több mint 90 százaléka igennel voksolt hétfőn arra, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak – adta hírül az erbíli választási bizottság az előzetes eredményt. [caption id="attachment_57280" align="aligncenter" width="630"] Több ország területén élnek kurdok[/caption] A területen szavazásra jogosult 5,5 millió fő bő 72 százaléka járult az urnákhoz – közölte a bizottság, holott korábban 78 százalékos részvételi hányadról szóltak hírek. A külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak, végeredmény legkésőbb három nap múlva várható. Kurdisztánon a voksolást követően éjszakába nyúló népünnepély lett úrrá: tűzijátékkal, autódudák kórusával, levegőbe lövöldözéssel tudatta örömét a függetlenségre vágyó elsöprő többség. Történelmi jelentőségű népszavazás Történelmi jelentőségű volt Észak-Irakban a hétfői népszavazás a kurdisztáni autonóm régió függetlenségéről. A végeredmény borítékolható volt, de a független kurd államról szőtt évszázados álom beteljesülését megakadályozhatja a központi kormányzat és a szomszédos államok ellenállása. A történelmi jelentőségű népszavazást az iraki kormány, valamint a szomszédos Törökország és Irán is élesen ellenezte. Utóbbi két országban ugyancsak jelentős kurd kisebbség él, és félelmeik szerint a sikeres népszavazás felerősítheti a szeparatista törekvéseket. Az Egyesült Államok rosszallását fejezte ki az időzítés miatt. A régióból egyedül Izrael biztosította támogatásáról az erbíli vezetést. A szavazóhelyiségek az eredetileg megjelölt időponthoz képest egy órával később, helyi idő szerint este 7 órakor zártak. Az iraki kurd választási bizottság tájékoztatója szerint azért volt szükség a szavazás idejének meghosszabbítására, mert a végpontjaként megjelölt 6 óra környékén továbbra is rengetegen érkeztek a voksolásra. Azokban a szavazóhelyiségekben, amelyekbe a média munkatársai betekintést nyerhettek, a nemzetközi megfigyelők jelezték, hogy a voksolás „normálisan”, zökkenőmentesen zajlott. A részvételi arány 78 százalékos volt a televízió beszámolója szerint. A választásokat mintegy 400 külföldi megfigyelő felügyelte, és mintegy 600 újságíró tudósított róla, negyedük a külföldi tömegtájékoztatást képviselte. Az iraki legfelsőbb bíróság korábban igyekezett megakadályozni a referendum lebonyolítását, ám a testületnek nincs beleszólása a folyamatba, így a kurd regionális kormányzat elindult az úton, hogy megtartsák a népszavazást – nyilatkozta korábban Wagner Péter magyar biztonságpolitikai szakértő. Mint mondta, az iraki kormány be fog vetni minden alkotmányos eszközt arra, hogy megakadályozza az autonóm régió elszakadását. A legtöbb elemző egy- vagy többéves folyamatot tart valószínűnek, ahol az erbíli vezetés tárgyalásos úton elszámol majd a bagdadi kormánnyal azokról a fontos kérdésekről, amelyek összekötik a két országot és idővel bekövetkezhet a tényleges önállóság is, vélte Wagner Péter. Irak és Kurdisztán bevételeinek 90 százaléka egyaránt a kőolajtermelésből származik, és az olajelszámolás miatt már jelenleg is vita van a két fél között. Az iraki alkotmány úgy rendelkezik, hogy az állami bevételek 17 százalékát meg kell kapnia a kurd régiónak, ám ők azt állították, már régóta nem kapják meg ezt a teljes összeget, így a Kurdisztánból származó olajt saját maguk árusítják. Erre válaszként az iraki kormány már egy ideje egyáltalán nem folyósítja a 17 százalékot – mondta a szakértő. 2011-ben az Iszlám Állam elfoglalta Irak jelentős részét, de a kurdoknak sikerült megálljt parancsolni az iszlamisták előrenyomulásának. Ezek a területek nem részei a kurd autonóm régiónak, de a meghozott véráldozatok miatt a kurdok maguknak követelik. A kőolajlelőhelyekben gazdag Kirkuk, ahol jelentős számú arab és türkmén lakosság él, is ekkor került kurd fennhatóság alá. Szakértők itt számítanak esetleges megmozdulásokra és zavargásokra. Várható reakciók A független Kurdisztán jövőjét alapvetően befolyásolja majd Törökország és Irán reakciója. Az ankarai vezetés kemény reakciókat ígért. A a török fegyveres erők egységei hadgyakorlatot hajtottak végre a határ mentén, és fokozták a török kormány ellen harcoló kurd szakadárok (PKK) elleni műveleteket is. A PKK és az erbíli vezetés között ugyancsak feszült viszony uralkodik, mivel az iraki Kurdisztán hegyvidéki részén bázisokkal rendelkező gerillák nem hajlandóak alávetni magukat a regionális kormányzat uralmának. Az iraki kurd régióval közös határ lezárását kérte a bagdadi törvényhozás az iraki kormányfőtől. A forrás szerint a parlament a határozatban ezenkívül azt kérte al-Abáditól, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka, hogy vezényelje ki a biztonsági erők tagjait a kurdok ellenőrzése alatt álló vitatott területekre. A jogilag Kurdisztánhoz tartozó területeken kívül szavaztak még Kirkuk és Dijala tartományban, valamint Ninive tartomány főképpen kurdok lakta településein. Szigorú intézkedések A török kormány nemrég megszigorította a határátlépést az iraki kurdisztáni régió és Törökország között, és arra szólította fel a török állampolgárokat, hogy amennyiben tehetik, hagyják el a térséget. Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal fenyegetőzött, hogy a határokat rövidesen teljesen lezárják, és országa kész katonai akciókat végrehajtani Kurdisztánban, amennyiben Törökország biztonsága ezt megkívánja. Katonai elemzők nem tartanak valószínűnek egy jelentősebb beavatkozást, hiszen a kurd régióban számos külföldi katonai kontingens teljesít szolgálatot. Ankara a katonai fenyegetés mellett gazdasági szankciókkal is igyekszik felmutatni. A török államfő arról beszélt, hogy felfüggeszthetik a kőolaj-kereskedelmet Törökország és Kurdisztán között. Irán szintén készültségbe helyezte hadseregét az észak-nyugati határok mentén, és lezárta a határokat, bár ez nem jelent teljes átjárhatatlanságot, hiszen a hegyvidéki szakaszok hermetikus elzárására nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal. A perzsa államot ugyancsak negatívan érheti a függetlenség kihirdetése, ami bátorítást adhat a helyi szakadároknak, ugyanakkor szervezetük közel sem olyan erős, mint a PKK Törökországban. Irán igyekszik a szintén síita felekezethez tartozó bagdadi vezetéssel együttműködésben nyomás alá helyezni a kurdisztáni kormányzatot, de katonai elemzők szerint a dolgok jelenlegi állása szerint egy közvetlen katonai intervenció Teherán részéről is váratlan lenne. Kurdisztán parlamentje tíz napja hagyta jóvá, hogy szeptember 25-én referendumot tartsanak a függetlenségről az autonóm Kurdisztánhoz tartozó Dahuk, Erbíl, Szulejmaníja és az utóbbiból 2014-ben kialakított Halabdzsa kormányzóságban. Hétfőn Necsirvan Barzáni, az iraki autonóm kurd régió kormányfője kijelentette, hogy még ha az elszakadást pártolók is győznek a népszavazáson, az még nem jelent azonnali függetlenséget, sem azt, hogy “átrajzolják a határokat”. Az iraki kurd miniszterelnök elmondta, hogy a referendummal kapcsolatosan felmerülő és egyéb problémákat az erbíli vezetés békés úton keresztül kívánja rendezni Bagdaddal. HN-összefoglaló