Minden jel arra mutat – és ezt elismerik a világ legtekintélyesebb járványügyi szakértői is –, hogy a koronavírus terjedését nemigen lehet megállítani, de meg lehet fékezni racionális, de egyben szigorú közigazgatási-egészségvédelmi intézkedésekkel, illetve minimálisra csökkenteni megfelelő orvosi ellátás révén az elhalálozások számát. Persze mindezt könnyű leírni, de annál nehezebb vagy másképp fogalmazva szinte lehetetlen optimális körülmények között véghezvinni. Igen, mert ilyen vagy olyan gond (szakszemélyzet-, gyógyszer-, védőruházat-hiány stb.) majd mindenütt mutatkozik. A lakosság sem mindenütt egyformán öntudatos vagy tanúsít kellő felelősségérzetet. Romániában az is bonyolítja a helyzetet, hogy igen nagy (több mint 2 millió) a külföldön huzamosabb ideje tartózkodó személyek száma, akik közül igen sokan most hazatértek, haza kívánnak térni Európának a koronavírus által leginkább sújtott régióiból. A politikai élet viszontagságos fejleményei ellenére is jobbára sikerült kormányzati szinten meghozni a szükséges intézkedéseket, s e tekintetben meghatározó szerepe volt és van annak a Sürgősségi Helyzetek Országos Bizottságának, amelynek élén ugyan Ludovic Orban áll(dogál)t, de amelynek tényleges irányítója a közismert dr. Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár. Igen bonyolult és nehéz helyzettel szembesül ez a bizottság, akárcsak az egészségügyi szektor, de közvetett értelemben az ország gazdasági-társadalmi élete, illetve a lakosság is. A lehetőségek pedig végtelenek, s azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos szerek, eszközök és felszerelések tekintetében a tartalékok is igen szegényesnek bizonyultak. No meg megindult egy felvásárlási láz is, sokszor indokolatlanul, s emiatt egyik napról a másikra szinte eltűntek a gyógyszertárak, az üzletek polcairól a fertőtlenítőszerek, a védőmaszkok, egyes gyógyszerek (és még nem is említettük az élelmiszerek „bespájzolását”). Miből mennyi? Álljunk meg egy pillanatra a kórházak helyzeténél, nevezetesen azok lehetőségeinél. Az egyik legilletékesebb, dr. Alexandru Rafila egyetemi tanár, a Bukaresti Fertőző Betegségek Országos Intézete igazgatója szerint országos viszonylatban hat olyan funkcionális laboratórium van, ahol el lehet végezni a meg­be­tegedésgyanús személyek tesztelését, azok Bukarestben, Kolozsváron, Iași-ban, Temesváron, Konstancán és Craiován fejtik ki tevékenységüket. (Az utóbbi kettő az elmúlt napokban kezdte meg a tesztelést.) Állítása szerint egyelőre másutt a megfelelő ellátmány hiányában erre nincs lehetőség, s az állategészségügyi kutatóintézettől kívánnak átvenni olyan felszereléseket, amelyekkel a tesztelés elvégezhető. Egyébként is a tesztelés költséges és időigényes, másrészt azt csak orvosi ajánlásra, illetve indokolt esetekben szokták elvégezni. Ez egyébként szerte a világon így van, Magyarországon például magánklinikák is végezhetnek állítólag ilyen tesztelést, de a hivatalosan elfogadott csak egy központi laboratórium által kibocsátott orvosi bizonylat. Nem bővelkedünk járványtani (epidemiológus) szakorvosokban sem, országos viszonylatban számuk 200-250 körül van, és vannak olyan megyék, amelyekben ilyen szakorvos nem is tevékenykedik. Egyébként Ludovic Orban szerint van 20 olyan frissen szakosodott járványtanász, akinek nincs munkahelye, legalábbis ezt állította a március 10-i kormányülésen, nyomatékolva, hogy azokat mielőbb alkalmazni kell. Nézzük meg a kórházi ágyak számát: országos viszonylatban a fertőző osztályokon összesen 2500 ágy áll rendelkezésre. Ezt a számadatot az egészségügyi minisztérium államtitkára, Nelu Tătaru közölte. Az intenzív terápiás osztályokon Nelu Tătaru szerint több mint 4000 ágy áll rendelkezésre, ebből 10%-ot, azaz 400-at előkészítettek, illetve fenntartanak a súlyos, illetve válságos állapotba kerülhető koronavírussal megfertőzött személyek számára. Amúgy a legtöbb ágy mindkét osztály esetében Bukarestben, Temes, Kolozs és Iași megyében van, legkevesebb pedig Giurgiu és Ialomița megyében. Az egészségügy-minisztérium állítólag a magánklinikák képviselőivel elvi megállapodásra jutott abban a tekintetben, hogy ha a helyzet megkívánja, akkor 250-300 helyet biztosítanak az intenzív osztályaikon, olyanokat, amelyek rendelkeznek lélegeztetőgépekkel is. Egyes sajtóértesülések szerint viszont országos viszonylatban csak 2816 lélegeztetőgép van funkcionális állapotban, míg a nyilvántartásokban összesen 2934 szerepel, a leltáron szereplő 2054 altatógépből pedig 1987 az „üzemképesek” száma. Amúgy véglegesítették ama közbeszerzést is, amely értelmében 400 lélegeztetőgép érkezik majd az országba (200 a napokban), s azokat majd a lehetőségek és az igények függvényében szétosztják az ország különböző kórházai között, szem előtt tartva a szakszemélyzet számát is. Pénz és jogszabályozás Az egészségügy minisztérium eddigelé a koronavírussal kapcsolatos különböző akciókra (betegek kezelése, tesztelések, fertőtlenítőszerek és gyógyszerek beszerzése stb.) több mint 600 millió lejt fordított. A március 10-i kormányülésen elfogadott 2020/171-es kormányhatározat értelmében a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból 350 millió lejt utaltak ki pótlólagosan az egészségügy-minisztérium költségvetésének. Ez az összeg arra hivatott, hogy az egészségügyi egységek felkészülhessenek a koronavírussal megfertőzött páciensek orvosi ellátására, valamint a kritikus állapotú betegek kezelése megkövetelte prioritást képező akciók lebonyolításának optimizálására. Ebből a pénzösszegből 100 millió lej javakra és szolgáltatásokra fordítandó, 250 millió lej pedig átutalódik a közigazgatási egységeknek. A Hivatalos Közlöny március 12-i számában jelent meg a 2020/428-as egészségügy miniszteri rendelet, amely értelmében hat hónapra felfüggesztik egyes orvosi készülékek és egészségvédelmi anyagok külföldre való kivitelét, amelyek szükségesek a koronavírusos megfertőzések megelőzése és kezelése biztosítása végett. A rendelet mellékletében vannak feltüntetve azok a készülékek és szerek, amelyek kivitele megtiltott. Ugyancsak hat hónapra felfüggesztődött az engedélyezett gyógyszerek országos katalógusában (Canamed) szereplő gyógyszerek kivitele. A tilalom alól kivételt képeznek azok a gyógyszerek, amelyeket Romániában gyártanak. (Amúgy ez a rendelet arra hivatott, hogy meggátolja az úgynevezett párhuzamos exportot.) A Hivatalos Közlöny ugyanaznapi számában jelent meg az egészségügy-miniszter 2020/414-es rendelete, amely értelmében bevezetődik a karanténra vonatkozó intézkedés azon személyeket illetően, akik a koronavírus-fertőzés okán nemzetközi egészségügyi sürgősségi helyzetben találtatnak. Továbbá ez a rendelet bizonyos intézkedéseket is megállapít a járvány hatásainak megelőzése és korlátozása végett. Nem térnénk ki részletesen a rendelet szövegének ismertetésére, csupán arra utalnánk, hogy leszögezi azokat az eseteket, amikor is adott személyeket 14 napra karanténba kell helyezni a helyhatóságok által kijelölt, illetve berendezett helyiségekbe. E személyek kategóriáit is nevesíti a miniszteri rendelet. Továbbá előírásokat tartalmaz a karanténba helyezendő személyeknek a határátlépés helyétől az intézményesített karanténzónába történő elszállítási módozatáról is. Amúgy ennek a rendeletnek az előírásait a megyei közegészségügyi igazgatóságoknak kellett gyakorlatba ültetniük. A Hivatalos Közlöny március 13-i számában jelent meg egy olyan miniszteri rendelet, amelyet bizonyára nem jó szívvel hoztak meg az illetékesek: az egészségügy-miniszter 2020/436-os rendeletéről van szó, amely révén jóváhagyta a koronavírussal megfertőzött páciensek elhalálozásának menedzsmentjére vonatkozó sajátos protokollt. (Annak néhány előírása vonatkozik a temetkezési vállalkozások személyzetére is.) A foganatosított intézkedések mindegyikére helyszűke miatt nehéz lenne kitérni, ám megemlíthetjük az egyes határátkelőhelyek lezárását, a légi járatok számának csökkentését, illetve esetenkénti felfüggesztését (Olaszország viszonylatában például március 9-től, hetenkénti 186 járatról van szó), Itália viszonylatában március 10-től a menetrend szerű közúti személyszállítás felfüggesztését, a határon átnyúló vasúti személyszállítás „szűrését” (naponta mintegy 400 személy), a beteglátogatás betiltását, akárcsak különböző rendezvények megszervezését stb. stb. Sajnos esetenként akadtak fonákságok, például a karanténba „vonultatás” lebonyolítása, az önelszigetelésben lévők ellátása, a közönségszolgálat korlátozása stb. tekintetében. Ami ez utóbbit illeti: volt, ahol azt felfüggesztették vagy minimálisra korlátozták. Ezzel viszont nem értett egyet Violeta Alexandru munkaügyi miniszter, aki megengedhetetlennek tartja az ügyfélfogadás beszüntetését, mi több, egyes nyugdíjpénztárak esetében annak okán kilátásba helyezte igazgatók menesztését. Egyéni felelősség Korlátozó és sokszor kényelmetlenséget okozó intézkedések betartása kötelező az egyénekre is, és azok megszegése akár büntetőjogi felelősségre vonással is járhat. Amúgy több mint 30 ilyen eljárásról tudni, s arról is, hogy voltak olyan személyek, akiket szabálysértési eljárás során 10 000 lejes bírsággal sújtottak. Ennek ellenére egyesek önkényesen viszonyultak, illetve figyelmen kívül hagyták a számukra előírt kötelezettségeket. Konkrét esetekkel bizonyítható, hogy a megelőzési és védekezési szabályok semmibevétele miatt nőtt a koronavírussal megfertőzött személyek száma. (Például a fővárosban és Hunyad megyében.) A legkirívóbb eset talán a liberális párt egyik szenátoráé, a Konstanca megyei Vergil Chițacról van szó, aki február 16–19. között Brüsszelben részt vett egy NATO által szervezett értekezleten. Március 6-án a szenátust arról értesítették a NATO részéről, hogy Brüsszelben érintkezett két olyan résztvevővel, akikről utólag kiderült, hogy koronavírussal fertőzöttek, s ezért esetleg ő is veszélyeztetett lehet. Erről ő állítólag megkésve értesült, s csak március 12-én vált gyanússá a helyzete, hogy március 13-ára virradóan kiderüljön, hogy igenis megfertőződött. A megelőző napokban viszont találkozott parlamenti kollégáival, kormánytagokkal, a liberális párt vezetőivel, köztük Ludovic Orbannal is. Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy tudomást szerezhessünk a „láncreakció” bekövetkeztéről: a pénteki nap (március 13.) nem bizonyult szerencsésnek Ludovic Orban számára, ugyanis a kora délelőtti órákban Victor Costache társaságában arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy azon nyomban önelszigetelés keretében visszavonul 14 napra egy protokollvillába, és ugyancsak az önelszigetelés hatálya alá esnek azok a kormánytagok, liberális honatyák, akiknek a megelőző napokban személyes kontaktusuk volt a konstancai szenátorral. Úgy tudni, hogy több tíz személyről van szó, de a történtek miatt a maga nemében páratlan feltételek és körülmények között került sor a régi/új kormánytagok szombat reggeli parlamenti szakbizottsági meghallgatására, majd Ludovic Orban régi/új kormányának megszavazására is. A szombati nap folyamán az is eldőlt, hogy az adott körülmények közepette a parlament tevékenységét fel kell függeszteni. Egyelőre egy hétre. Időközben az is kiderült, hogy az egészségügy-miniszter ugyancsak személyi kontaktusba került a minisztérium egyik alkalmazottjával, aki esetében péntekről szombatra virradóan állapították meg koronavírussal való megfertőzését, s ennek okán kórházba került. (Egyébként szombaton a minisztériumnál megkezdődött egy mélyenszántó járványtani kivizsgálás is.) Visszatérve az egyéni felelősség kérdésére, megemlíthetjük azt is, hogy a hivatalos adatok szerint 41 ezer főre tehető az Olaszországból február 26. és március 10. között hazatért személyek száma. (Megalapozottnak tűnő feltételezések szerint számuk ennél jóval nagyobb, de sokan a feltételezett kényszerítő intézkedések elkerülése végett más országokat jelöltek meg „kiinduló állomásként” vagy a kezdeti időszakban kibújtak az ellenőrzés alól.) Sajnálattal kell nyugtázni, hogy utólag sokukról bebizonyosodott, hogy a koronavírussal fertőzöttek, ilyenképpen akaratlanul is hozzájárultak (s az elkövetkező napokban is hozzájárulhatnak) a megbetegedéses esetek számának gyarapodásához, főleg az időskorúak körében. Románia állampolgáraiként éltek a hazatelepedés jogával, de viszonyulásuk ennek ellenére visszaélésszerűként jelenítődik meg. A koronavírus világszerte súlyos gondokat okozott és okoz a gazdasági tevékenységekben is, következményei egyelőre beláthatatlanok. Holnapi lapszámunkban ennek egyes vetületeit próbáljuk meg majd feltérképezni.

Hecser Zoltán