borús égbolt
A kormányfő szerint nem amnesztia
Már szeptember végén hallani lehetett arról, hogy a kormány egy újabb amnesztia jellegű jogszabály kidolgozására készül az állami költségvetéssel szembeni egyes fizetési kötelezettségek vonatkozásában. A félhivatalos értesülések szerint az alaptartozásokra alkalmazott késedelmi, valamint büntetőkamatok jóváírásáról lehetett hallani, s állítólag ez a mindenképp kedvezményt jelentő jogszabály a jogi személyiségű entitásokat érintette volna. Most már előttünk a vonatkozó jogszabály, nevezetesen a 2015/44-es sürgősségi kormányrendelet.
[caption id="attachment_14843" align="aligncenter" width="620"]
Alin Chiţu adószakértő vegyes érzelmekkel fogadta...[/caption]
Eredetileg a kormány október 7-i kormányülésén terjesztették volna be ennek a jogszabálynak a tervezetét, de azt csak a közpénzügyi minisztérium honlapján hozták nyilvánosságra. A jóváhagyásra az október 14-i kormányülésen került sor, s a szóban forgó egyes fiskális könnyítések nyújtására vonatkozó 2015/44-es sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlöny október 21-i számában jelent meg. Az október 24-től elméletileg ugyan hatályba is lépett, de meglátásunk szerint a gyakorlatba ültetésre még várni kell. Többek között annak okán is, hogy az alkalmazási eljárást az Országos Adóügynökség elnöke javaslatára a közpénzügyi miniszter rendeletével hagyják jóvá, s annak határideje november 24-e. Mármint azon költségvetési kinnlevőségek esetében, amelyek ügykezelése a központi adóhatóság ügykezelésébe tartozik, mert a többi fizetési kötelezettségek esetében az érintett/érdekelt közhatóság vagy közintézmény vezetőjének a rendelete révén. A kormányrendeletről még azt is jó tudni, hogy annak hatósugara a jóváhagyás pillanatában kibővült, és annak előírásai az adófizető magánszemélyek esetében is alkalmazandóak.
Victor Ponta kormányfő az október 14-i kormányülésen azt hangoztatta, hogy nincs szó adóamnesztiáról, csupán arról, hogy megkönnyítsék a tartozásokat jegyző adófizetők számára azok törlesztését, oly módon, hogy „eltekintsenek” a büntetőkamatoktól és a késedelmi kamatok egy részétől, amennyitől az érintettek a jogszabály által megszabott határidőre befizetik a tartozást és a késedelmi kamat egy részét. Mi több, azt is nyomatékolta, hogy téves az amnesztia kifejezést használni, mert nincs szó semminemű adósság elengedéséről, csupáncsak arról, hogy nem számolnak fel büntetőkamatot annak, aki idejében eleget tesz fizetési kötelezettségének. Elég nyakatekert és vitatható a kormányfő állásfoglalása, mert az Adóeljárási Törvénykönyv értelmében a határidő túllépése okán alkalmazott büntető-, valamint késedelmi kamatok az állami költségvetés (vagy esetenként más költségvetések) bevételeit képezik annál az egyszerű oknál fogva, hogy a befizetés elnapolása végső soron egy állam általi meghitelezést jelent az adófizető számára, s annak kötelező, illetve szükségszerű velejárója a kamat. Azzal esetleg egyet lehet érteni, hogy egy részleges amnesztiáról van szó, mert az alaptartozást valóban be kell fizetni.
Mire számít a kormány?
A kormányrendelet felvezetője, azaz megindokolási része igen szűkszavú, s abban többek között az áll, hogy a nehéz helyzetbe került adófizetőket támogatni kell, mert ilyenképpen érvényesül az a közérdek, miszerint elsődleges az ország számára a gazdasági növekedés serkentése. A fiskális könnyítések nyújtása pedig ösztönözni fogja az érintett adófizetőket, hogy önkéntesen eleget tegyenek a költségvetéssel szembeni hátralékos fizetési kötelezettségnek, ilyenképpen pedig csökkenni fognak a költségvetési kinnlevőségek is. Nos, ez utóbbinak meglehet a maga jelentősége, mert a járulékos fizetési kötelezettségek eltörlése, illetve részben történő eltörlése nyomán valóban jobban fog festeni a költségvetés végrehajtásának a helyzetjelentése. De több pénz nemigen fog befolyni a költségvetésbe. Az egyik neves hazai adószakértő, Alin Chițu szerint bizonyos szempontból a sürgősségi kormányrendeletben előírt intézkedések indokoltak, és lehet, hogy kedvező hatást fognak gyakorolni a költségvetésre. Feltételezhető, hogy felgyorsul az alaptartozások befizetése, s ez mindenképp üdvözlendő. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a tartozások, illetve a büntető- és a késedelmi kamatok kiszámítása, nyomon követése és behajtása, beleértve a kényszervégrehajtást is, igen bürokratikus mechanizmust jelent, ami egyrészt költséges is, másrészt pedig rendszerint kevésbé hatékony. Következésképpen az adóhatóságok munkatársainak több idejük jut majd a folyó ügyek eredményesebb intézésére, arról nem is beszélve, hogy szeptember 30-a után újabb tartozások képződhetnek, s akkor ismét lesz amivel bíbelődniük. Chițu szerint nem kizárt, hogy negatív kicsengése is lesz majd ennek a mindenképp amnesztia jellegű kormányrendeletnek, mindenekelőtt azon adófizetők soraiban, akik mindig is példásan eleget tettek adó- és illetékfizetési kötelezettségeiknek, prioritásként kezelve az állammal szembeni kötelezettségek határidőre történő rendezését, de ugyanakkor adósok maradtak a beszállítóikkal szemben. Továbbá az is furcsállandó, hogy most a kormány „nagylelkűségnek” adja tanújelét, ugyanakkor az új Adóeljárási Törvénykönyv értelmében 2016-tól az esetleges tartozások járulékai jelentős mértékben meg fognak emelkedni.
A megindokolási szövegrészben nincs utalás arra, hogy a kormányrendelet előírásainak gyakorlatba ültetése milyen hatást fog gyakorolni a költségvetésre. Néhány számadat azonban a rendelkezésünkre áll: az első félév végén a visszanyerhető kinnlevőségekből eszközölt inkasszálások értéke 13,9 millió lej volt, de ugyanakkor azok összértékéből 19,25 milliárd lejt június 30-ig nem sikerült beszedni. Továbbá: a megelőző esztendő azonos időpontjában a behajtandó kinnlevőségek értéke 4,1 milliárd lejjel kisebb volt, tehát a hátralékok értéke növekvő tendenciát mutatott annak ellenére, hogy az adóhatóságok energikusabban próbáltak meg fellépni.
Fontosabb előírások
A kormányrendelet értelmében azok az adófizetők, akik 2016. március 31-ig befizetik a 2015. szeptember 30-ig jegyzett költségvetéssel szembeni alaptartozásukat, mentesülnek a késedelmi kamat alól, valamint adott feltételek közepette a büntetőkamat 54,2 százalékos kvótája alól. Amennyiben az alaptartozás befizetésére 2016. június 30-ig kerül sor, akkor az arra számított kamatok 45,8 százalékos kvótája eltörlődik. Mindez azonban nem automatikusan, nem magától történik, hanem az érintett adófizetők, jogi vagy magánszemélyek kérést kell benyújtsanak az illetékes adóhatósághoz és kumulatív eleget kell tenniük bizonyos feltételeknek.
A sürgősségi kormányrendelet részletez számos sajátos esetet is, olyanokat, amelyek tekintetében ugyancsak alkalmazni lehet az enyhítő jellegű előírásokat. Ugyanakkor, amint már arra utaltunk, másabb jellegű költségvetési tartozások esetében is alkalmazható a most hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet. Ugyanakkor annak 9-es szakasza értelmében annak előírásai nem alkalmazhatóak szerződéses kötelezettségekből fakadó szerződéseken alapuló fizetési kötelezettségek esetében. A helyi költségvetésekkel szembeni fizetési kötelezettségek esetében csak akkor alkalmazhatók a sürgősségi kormányrendelet előírásai, amennyiben arra vonatkozóan határozatot fogad el az adott területi közigazgatási egység helyi tanácsa. Továbbá amennyiben beindult a kényszervégrehajtás folyamata, nem alkalmazhatók a könnyítési előírások.
Amint már arra utaltunk, a végrehajtás, a gyakorlatba ültetés eszköze tulajdonképpen az a közpénzügyi miniszteri rendelet lesz, amellyel jóváhagyják az alkalmazási eljárást. Ilyenképpen pedig nemigen hihető, hogy november vége előtt valaki is ténylegesen részesülhessen a kormányrendelet „jótéteményeiben”.
[box type="shadow" ]Virtuális számítás
A sürgősségi kormányrendelet előírásai alkalmazása tekintetében egy virtuális példát, illetve számítást mutatnánk be a Contexpert szakértői cég jóvoltából: tegyük fel, hogy egy cég alaptartozásainak értéke 10 000 lej, s annak befizetési határideje 2015. március 1-jén lejárt. Az arra számítandó kamatok értéke 1188 lej, a büntetéseké pedig 792 lej. Amennyiben ez a cég eleget tesz a jogszabály előírta feltételeknek, nem lesz kötelezett a 792 lej befizetésére. Egyébként emlékeztetnénk arra is, hogy jelenleg a késedelmi kamat az alaptartozásnak napi 0,03 százaléka, azaz 10,95 százalék egy évre, a büntetőkamat pedig 0,02 százalék/nap, azaz 7,3 százalék/év, teljes szint 18,25 százalék/év.[/box]
Hecser Zoltán
Alin Chiţu adószakértő vegyes érzelmekkel fogadta...[/caption]
Eredetileg a kormány október 7-i kormányülésén terjesztették volna be ennek a jogszabálynak a tervezetét, de azt csak a közpénzügyi minisztérium honlapján hozták nyilvánosságra. A jóváhagyásra az október 14-i kormányülésen került sor, s a szóban forgó egyes fiskális könnyítések nyújtására vonatkozó 2015/44-es sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlöny október 21-i számában jelent meg. Az október 24-től elméletileg ugyan hatályba is lépett, de meglátásunk szerint a gyakorlatba ültetésre még várni kell. Többek között annak okán is, hogy az alkalmazási eljárást az Országos Adóügynökség elnöke javaslatára a közpénzügyi miniszter rendeletével hagyják jóvá, s annak határideje november 24-e. Mármint azon költségvetési kinnlevőségek esetében, amelyek ügykezelése a központi adóhatóság ügykezelésébe tartozik, mert a többi fizetési kötelezettségek esetében az érintett/érdekelt közhatóság vagy közintézmény vezetőjének a rendelete révén. A kormányrendeletről még azt is jó tudni, hogy annak hatósugara a jóváhagyás pillanatában kibővült, és annak előírásai az adófizető magánszemélyek esetében is alkalmazandóak.
Victor Ponta kormányfő az október 14-i kormányülésen azt hangoztatta, hogy nincs szó adóamnesztiáról, csupán arról, hogy megkönnyítsék a tartozásokat jegyző adófizetők számára azok törlesztését, oly módon, hogy „eltekintsenek” a büntetőkamatoktól és a késedelmi kamatok egy részétől, amennyitől az érintettek a jogszabály által megszabott határidőre befizetik a tartozást és a késedelmi kamat egy részét. Mi több, azt is nyomatékolta, hogy téves az amnesztia kifejezést használni, mert nincs szó semminemű adósság elengedéséről, csupáncsak arról, hogy nem számolnak fel büntetőkamatot annak, aki idejében eleget tesz fizetési kötelezettségének. Elég nyakatekert és vitatható a kormányfő állásfoglalása, mert az Adóeljárási Törvénykönyv értelmében a határidő túllépése okán alkalmazott büntető-, valamint késedelmi kamatok az állami költségvetés (vagy esetenként más költségvetések) bevételeit képezik annál az egyszerű oknál fogva, hogy a befizetés elnapolása végső soron egy állam általi meghitelezést jelent az adófizető számára, s annak kötelező, illetve szükségszerű velejárója a kamat. Azzal esetleg egyet lehet érteni, hogy egy részleges amnesztiáról van szó, mert az alaptartozást valóban be kell fizetni.
Mire számít a kormány?
A kormányrendelet felvezetője, azaz megindokolási része igen szűkszavú, s abban többek között az áll, hogy a nehéz helyzetbe került adófizetőket támogatni kell, mert ilyenképpen érvényesül az a közérdek, miszerint elsődleges az ország számára a gazdasági növekedés serkentése. A fiskális könnyítések nyújtása pedig ösztönözni fogja az érintett adófizetőket, hogy önkéntesen eleget tegyenek a költségvetéssel szembeni hátralékos fizetési kötelezettségnek, ilyenképpen pedig csökkenni fognak a költségvetési kinnlevőségek is. Nos, ez utóbbinak meglehet a maga jelentősége, mert a járulékos fizetési kötelezettségek eltörlése, illetve részben történő eltörlése nyomán valóban jobban fog festeni a költségvetés végrehajtásának a helyzetjelentése. De több pénz nemigen fog befolyni a költségvetésbe. Az egyik neves hazai adószakértő, Alin Chițu szerint bizonyos szempontból a sürgősségi kormányrendeletben előírt intézkedések indokoltak, és lehet, hogy kedvező hatást fognak gyakorolni a költségvetésre. Feltételezhető, hogy felgyorsul az alaptartozások befizetése, s ez mindenképp üdvözlendő. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a tartozások, illetve a büntető- és a késedelmi kamatok kiszámítása, nyomon követése és behajtása, beleértve a kényszervégrehajtást is, igen bürokratikus mechanizmust jelent, ami egyrészt költséges is, másrészt pedig rendszerint kevésbé hatékony. Következésképpen az adóhatóságok munkatársainak több idejük jut majd a folyó ügyek eredményesebb intézésére, arról nem is beszélve, hogy szeptember 30-a után újabb tartozások képződhetnek, s akkor ismét lesz amivel bíbelődniük. Chițu szerint nem kizárt, hogy negatív kicsengése is lesz majd ennek a mindenképp amnesztia jellegű kormányrendeletnek, mindenekelőtt azon adófizetők soraiban, akik mindig is példásan eleget tettek adó- és illetékfizetési kötelezettségeiknek, prioritásként kezelve az állammal szembeni kötelezettségek határidőre történő rendezését, de ugyanakkor adósok maradtak a beszállítóikkal szemben. Továbbá az is furcsállandó, hogy most a kormány „nagylelkűségnek” adja tanújelét, ugyanakkor az új Adóeljárási Törvénykönyv értelmében 2016-tól az esetleges tartozások járulékai jelentős mértékben meg fognak emelkedni.
A megindokolási szövegrészben nincs utalás arra, hogy a kormányrendelet előírásainak gyakorlatba ültetése milyen hatást fog gyakorolni a költségvetésre. Néhány számadat azonban a rendelkezésünkre áll: az első félév végén a visszanyerhető kinnlevőségekből eszközölt inkasszálások értéke 13,9 millió lej volt, de ugyanakkor azok összértékéből 19,25 milliárd lejt június 30-ig nem sikerült beszedni. Továbbá: a megelőző esztendő azonos időpontjában a behajtandó kinnlevőségek értéke 4,1 milliárd lejjel kisebb volt, tehát a hátralékok értéke növekvő tendenciát mutatott annak ellenére, hogy az adóhatóságok energikusabban próbáltak meg fellépni.
Fontosabb előírások
A kormányrendelet értelmében azok az adófizetők, akik 2016. március 31-ig befizetik a 2015. szeptember 30-ig jegyzett költségvetéssel szembeni alaptartozásukat, mentesülnek a késedelmi kamat alól, valamint adott feltételek közepette a büntetőkamat 54,2 százalékos kvótája alól. Amennyiben az alaptartozás befizetésére 2016. június 30-ig kerül sor, akkor az arra számított kamatok 45,8 százalékos kvótája eltörlődik. Mindez azonban nem automatikusan, nem magától történik, hanem az érintett adófizetők, jogi vagy magánszemélyek kérést kell benyújtsanak az illetékes adóhatósághoz és kumulatív eleget kell tenniük bizonyos feltételeknek.
A sürgősségi kormányrendelet részletez számos sajátos esetet is, olyanokat, amelyek tekintetében ugyancsak alkalmazni lehet az enyhítő jellegű előírásokat. Ugyanakkor, amint már arra utaltunk, másabb jellegű költségvetési tartozások esetében is alkalmazható a most hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet. Ugyanakkor annak 9-es szakasza értelmében annak előírásai nem alkalmazhatóak szerződéses kötelezettségekből fakadó szerződéseken alapuló fizetési kötelezettségek esetében. A helyi költségvetésekkel szembeni fizetési kötelezettségek esetében csak akkor alkalmazhatók a sürgősségi kormányrendelet előírásai, amennyiben arra vonatkozóan határozatot fogad el az adott területi közigazgatási egység helyi tanácsa. Továbbá amennyiben beindult a kényszervégrehajtás folyamata, nem alkalmazhatók a könnyítési előírások.
Amint már arra utaltunk, a végrehajtás, a gyakorlatba ültetés eszköze tulajdonképpen az a közpénzügyi miniszteri rendelet lesz, amellyel jóváhagyják az alkalmazási eljárást. Ilyenképpen pedig nemigen hihető, hogy november vége előtt valaki is ténylegesen részesülhessen a kormányrendelet „jótéteményeiben”.
[box type="shadow" ]Virtuális számítás
A sürgősségi kormányrendelet előírásai alkalmazása tekintetében egy virtuális példát, illetve számítást mutatnánk be a Contexpert szakértői cég jóvoltából: tegyük fel, hogy egy cég alaptartozásainak értéke 10 000 lej, s annak befizetési határideje 2015. március 1-jén lejárt. Az arra számítandó kamatok értéke 1188 lej, a büntetéseké pedig 792 lej. Amennyiben ez a cég eleget tesz a jogszabály előírta feltételeknek, nem lesz kötelezett a 792 lej befizetésére. Egyébként emlékeztetnénk arra is, hogy jelenleg a késedelmi kamat az alaptartozásnak napi 0,03 százaléka, azaz 10,95 százalék egy évre, a büntetőkamat pedig 0,02 százalék/nap, azaz 7,3 százalék/év, teljes szint 18,25 százalék/év.[/box]
Hecser Zoltán
