A minap, pontosabban a szeptember 20-i lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy a kormány szándékai szerint 2018-tól egy olyan jogszabályt léptetnének hatályba, amely értelmében a munkáltatók által fizetett különböző társadalombiztosítási hozzájárulásokat átruháznák a munkavállalókra. Ezzel egyidejűleg azok bruttó bérei megemelkednének 20%-kal, s ugyanakkor a jövedelmi adó szintje a jelenlegi 16%-ról 10%-ra csökkenne. Lévén, hogy az elmúlt héten újabb fejlemények következtek be, illetve hivatalos nyilatkozatok láttak napvilágot e jogszabályozási szándékkal kapcsolatosan érdemesnek tartjuk arra visszatérni. Kezdenénk azzal, hogy kedden a közpénzügyi miniszter, Ionuț Mișa a szenátus gazdasági bizottságában azt hangoztatta, hogy a kormány szándékai szerint egy időre „befagyasztják” a bruttó béreket, s annak során a társadalombiztosítási hozzájárulások átkerülnek a munkáltatóktól a munkavállalókhoz. „Egy olyan törvény lesz, amely révén ezek a hozzájárulások átruházódnak a munkavállalóra, a munkáltatónak pedig meg kell őriznie egy bizonyos szinten a bruttó bért… Lesz egy olyan átmeneti intézkedés is, amely gyakorlatilag arra kötelezi a munkáltatót, a privát szférai munkáltatót is, hogy a bruttó bért egy adott szinten tartsa” – így a tárcavezető. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a privát szférában hogyan kötelezhető a munkáltató a bruttó bér szintjének fenntartására, a miniszter a következőket mondta: „lesz egy olyan törvényes rendelkezés, amely révén majd megállapítódik, mit is foglal magában a bruttó bér, beleértve azt is, hogy felöleli a többi fiskális kötelezettségeket is, azokat, amelyeket jelenleg fizet egy munkáltató, egy munkavállaló esetében”. Ezek szerint a pénzügyminiszter, illetve a kormány nem osztja azt a véleményt, miszerint egy ilyen törvényes rendelkezés alkotmányossági aggályokat vethet fel, azaz fennakadna a taláros testület hálóján, mint ahogy nem lát semmi kivetnivalót abban sem, hogy esetleg és adott körülmények között a bruttó bér szintjét törvény révén szabják meg. (Ilyen kontextusban – bár nem azonos dologgal állunk szemben – utalni lehetne a bruttó minimálbér jogszabály révén történő megállapítására, amely annak folyósítására kötelez minden munkáltatót annak tulajdonosi jogállásától függetlenül.) Ami pedig a társadalombiztosítási hozzájárulási fizetési kötelezettségnek az alkalmazottra való átruházását illeti, az nem jelentene újdonságot, sem esetleg „romániai sajátosságot”, ugyanis világszerte számos országban ismeretes ez a gyakorlat. Az is igaz, amit egyes kormányzati tisztségviselők gyakorta hangoztatnak: egyrészt az, hogy a hozzájárulások átutalása a költségvetésekbe „fegyelmezettebbé” válhat, másrészt pedig az, hogy a munkavállalók az új rendszer révén, pontosabban nyomán a későbbiek folyamán majd nagyobb kvantumú nyugdíjra számíthatnak. Ez utóbbi tekintetében egy dolog azonban hangsúlyozandó: amennyiben a kilátásba helyezett új nyugdíjtörvényben a nyugdíj kiszámítási eljárása módosulna, akkor nem biztos, hogy annak kvantuma majd nagyobb lenne, mint a jelenlegi kiszámítási módszer szerinti. A kormányzati illetékesek megnyilatkozásai ugyanakkor nem nevezhetők egyértelműnek, s mondjuk ezt annak okán, mert a tegnap egy dolgot halhattunk egy magasrangú tisztségviselő szájából, ma némileg mást egy másik tárcavezető szájából, holnap pedig megmásítva tálalják a tegnapelőtti, illetve a tegnapi „menüt”. Ez történt egyébként az elmúlt héten is… Ki így látja, ki úgy Szerdán a társadalombiztosítási hozzájárulások átruházásának egyre ágasabbnak-bogasabbnak tűnő ügye került terítékre egy megbeszélésen is: a kormánynál tárgyaltak egyes szakszervezeti föderációk és konföderációk vezetői (köztük Bogdan Hossu, a Cartel Alfa Konföderáció elnöke, Simon Hăncescu, a tanügyi szakszervezetek föderációjának elnöke és Dumitru Costin, a BNS elnöke) azzal a kormányzati küldöttséggel, amelynek tagjai között volt Mihai Tudose kormányfő, Ionuț Mișa pénzügyminiszter, Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter, de még az igazságügyi tárca vezetője, Tudorel Toader is. Félhivatalos értesüléseink szerint ez utóbbi szokatlan részvételét egy ilyen jellegű tanácskozáson azért tartotta szükségesnek felettese, hogy elháríthassa a szakszervezeti vezetők esetleges aggályait a majdani törvény egyes előírásai kapcsán. A kormány részéről úgy tudni, hogy a hangadó a pénzügyminiszter volt. Jobbára megismételte azt, amit a megelőző nap már elmondott a szenátusban, újólag hangsúlyozva: „világosan nyomatékolni kívánom, hogy a munkaerővel kapcsolatos költség egyáltalán nem fog növekedni. Következésképpen minden egyes munkáltató – a magánszektorbeli, akárcsak az állami szektorbeli – esetében a fiskális teher, gyakorlatilag az a költség, amely egy alkalmazottjára vonatkozóan az állammal szemben rá hárul, ugyanaz marad. A munkáltató pluszban egyetlen lejt sem fog fizetni egy alkalmazottjára vonatkozóan”. Hozzáfűzte azt is, hogy azoknak a hozzájárulásoknak a részaránya, amelyet az alkalmazott fog befizetni az állami költségvetésbe, a jelenleginek a 2,9-szeresére fog növekedni. Továbbá utalt arra is, hogy a hozzájárulások átruházása révén a bruttó bér növekedése is végbemegy. A szóban forgó szerdai találkozóról csak hírügynökségi értesülések révén szerezhettünk tudomást, ugyanis arról hivatalos közleményt nem adtak ki, arról nem is beszélve, hogy azt nem követte sajtóértekezlet. A szakszervezeti vezetők is a szokásosnál szűkszavúbbnak bizonyultak. Bogdan Hossu, a Cartel Alfa csúcsvezetője többek között azt hangoztatta, hogy a tanácskozást megelőzően a szakszervezetek elégedetlenségét az a feltételezés váltotta ki, miszerint fennáll a nettó bér csökkenésének kockázata. A maga részéről úgymond visszafogottabban, békülékenyebben nyilatkozott, többek között azt hangoztatta, hogy a kormányzat legújabb szándékai szerint nem ruházzák át az összes (azaz minden egyes típusú) társadalombiztosítási hozzájárulást a munkavállalóra. Megemlítette azt is, hogy az igazságügyi miniszter pontosítása szerint nem sérül a tulajdonjog azon előírás nyomán, miszerint a munkáltató parancsoló módon kötelezett lesz a bruttó bérek 20%-os megemelésére. Erre a megemelt bruttó bérre fogják alkalmazni az alkalmazott által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulásokat, amelyek együttesen 35%-ot fognak kitenni. Hossu szerint, ha mindez a jelenlegi forgatókönyv szerint fog lezajlani, akkor a gazdasági szférában körülbelül 8%-kal nőhetnek a nettó bérek. A költségvetési szektorban a 2018. január 1-jétől esedékes 25%-os béremelés magában foglalja a szociális hozzájárulások átruházását is. Következésképpen ebben a szektorban a nettó bérek körülbelül 5%-kal gyarapodhatnak. Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Blokk (BNS) elnöke azt mondta, hogy míg a Tudose-kormány nem tesz eléje egy olyan dokumentumot, amelyért felelősséget vállal, nem kíván nyilatkozni. Hozzáfűzte viszont azt is, hogy nem tartja elfogadhatónak és normálisnak, hogy a kormány illetékesei a szerdai találkozón már másabb húrokat pengettek meg, mint azelőtt egy héttel. Szerinte az ilyen viszonyulás az érintettek körében csak zavart, elégedetlenséget kelthet. A magunk részéről pillanatnyilag tartózkodnánk mindennemű „értékítélettől”. Az vitathatatlan, hogy a tervezett „átruházásnak” meglehetnek, megvannak a maguk pro és kontra érvei. Ám előbb be kell érjen az a gyümölcs, s csak azután lehet leszedni a fáról. Látva a kormány mostani igyekezetét (például azt, hogy mikor sürgősségi kormányrendeletről hallani, mikor pedig egy majdani törvényről) félős, hogy „éretlen gyümölcs” kerül az asztalra, az adófizető asztalára, legyen az munkaadó vagy munkavállaló. Egyébként azt sem tudni, hogy a kormány végzett-e vagy sem „szimulációkat”, s ha igen, akkor azokat miért nem hozták nyilvánosságra. Ilyenek azonban, mármint virtuális számítások léteznek, s egy akár megbízhatónak is nevezhető számítást lapunk holnapi számában fogunk ismertetni. Hecser Zoltán