Már jó fél éve sejteni lehetett, hogy gond támadhat a GDP-arányos költségvetési hiánycél teljesítését illetően. Igen, mert hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben haladták meg a konszolidált általános költségvetés kiadásai a bevételek értékét. Szeptemberben, amikor sor került a nyugdíjpont értékének a már előzetesen előirányzott megemelésére, ugyancsak megugrottak a kiadások, s egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy elúszhat a hiánycél. Időközben, pontosabban e hónap elején menesztették a Dăncilă-kormányt és színre lépett az Orban-kormány, s ezzel egyidejűleg vészjósló hírekkel rukkoltak elő az új kormány egyes tagjai, élükön Ludovic Orban kormányfővel. November 5-i beiktatásán Florin Cîțu pénzügyminiszter megkockáztatta azt a kijelentést, miszerint nemigen lehet tartani a hiánycélt, néhány nappal később pedig azt állította, hogy azzal megpróbálkozik, legutóbb pedig azt, hogy képtelenség lesz a Dăncilă-kormány által kidolgozott és a parlament által jóváhagyott konszolidált általános költségvetésben feltüntetett 2,8%-os hiánycél tiszteletben tartása. Szerinte ugyanis a Dăncilă-kormány kilenc hónap viszonylatában annak idején 249 milliárd lejes bevétellel számolt, de a költségvetés-végrehajtásra vonatkozó helyzetjelentés szerint az mindössze 228 milliárd lej volt. Ezek szerint körülbelül 21 milliárd lejes „lyuk” keletkezett a költségvetésben. Amúgy nyilatkozott a kormányfő is, aki szerint a közpénzügyek tekintetében katasztrofális állapotokat örököltek a szociáldemokratáktól. Meglátása szerint a költségvetési hiány ténylegesen nagyobb, mint amennyi a pénzügyminisztériumi helyzetjelentésben szerepel, mert különböző trükkök révén azzal mismásoltak. Ilyen összefüggésben azzal is példázódott, hogy szándékosan késleltették az áfavisszatérítést, mintegy 5,2 milliárd lejről van szó. Továbbá a Helyi Fejlesztési Országos Program (PNDL) keretében is elmaradt több mint 5 milliárd lej átutalása, illetve kifizetése. A múlt kedden a kormányfő találkozott a Romániai Városok Egyesületének (AOR) képviselőivel is, s azt követően többek között azt nyilatkozta, hogy az ország 43 városának nincs elegendő pénze az év végéig esedékes, illetve szükséges kiadások fedezésére. Az előrejelzettnél nagyobb Egyes makrogazdasági elemzők szerint az Orban-kormány által felvázolt „terhes örökség” nem éppen egy malomkő, ugyanis a kilenc hónapra beütemezett GDP-arányos költségvetési hiányt csak 0,3%-kal lépték túl. Legalábbis ez olvasható ki a most nyilvánosságra került, a beütemezésekre vonatkozó számadatokból, ugyanis az eddigi pénzügyminisztériumi helyzetjelentésekben a viszonyítási alapot mindig is a megelőző hónapja jelentette. Nos, nézzük meg a minap nyilvánosságra került számadatokat. Az első kilenc hónapra prognosztizált bevételek 249,2 milliárd lejt jelentettek, ezzel szemben megvalósult 228,6 milliárd lej. Tehát jelentkezett egy negatív előjelű 20,6 milliárd lejes különbözet. Ugyanakkor az első három prognosztizált kiadások értéke 272,5 milliárd lej volt, ezzel szemben megvalósult 255,6 milliárd lej. Ilyenképpen a megvalósított és a prognosztizált között jelentkezett egy 16,9 milliárd lejes plusz előjelű különbözet. A prognosztizált deficit 23,3 milliárd lej volt (a GDP 2,28%-a), ezzel szemben a tényleges deficit 26,9 milliárd lej volt (azaz a GDP 2,62%-a). Következésképpen: a reális deficit 3,6 milliárd lejjel nagyobb volt, mint a prognosztizált (illetve százalékarányban 0,36-kal nagyobb). Az viszont nem kizárt, hogy a deficit robbanásszerűen megnövekedhet az esztendő utolsó két hónapja során, már amennyiben valóban jelentős tételt képviselnek az elnapolt, valamint az esedékes kifizetések. Az nem vitás például, hogy októberben, novemberben és decemberben is jóval nagyobbak lesznek a társadalombiztosítási költségvetés kiadásai, mint a múlt esztendő azonos hónapjaiban. A költségvetés-végrehajtásra vonatkozó adatokból az is kiderül, hogy az általános konszolidált költségvetésből egyre többet „fogyasztanak el” a közszférai bérekkel kapcsolatos költségek. 2012-ben azok a GDP 4,9%-át tették ki, míg a beruházási költségek annak 2%-át. Attól errefelé folyamatosan emelkedett az előbbi részaránya és csökkent az utóbbié. Ilyenképpen 2017-ben a bérköltség részaránya 6%-ra emelkedett, a beruházásoké 0,9%-ra zsugorodott. A tavaly némileg változott a helyzet olyan értelemben, hogy az előbbiek részaránya 6,7% volt, az utóbbiaké pedig 1,2%. Az idei esztendő első kilenc hónapja során a költségvetés 7,4%-át emésztették fel a bérek és 1,4%-át a beruházások. A költségvetési kiadások kapcsán a kormányfő és egyes kormánytagok, élükön a pénzügyminiszterrel, többször is azt hangoztatták, hogy a Dăncilă-kormány felelőtlenül, feleslegesen és pazarló módon költekezett, sőt olyasmit is sugalmaztak, igaz, nagyon árnyaltan, hogy törvénytelenségek is történtek a közpénzek elköltése terén. Cîtu „gránátja” A múlt csütörtökön még messzebb ment Florin Cîțu pénzügyminiszter, aki megkockáztatta azt a kijelentést is, miszerint a szociáldemokraták „egyes személyei egy bűncsoportot hoztak létre a közpénzügyek terén, s amely két költségvetési variánst használt”. Cîțu szerint, ami történt, az egykori hírhedt chicagói gengszter „Al Capone által használt módszer volt, egy nyilvántartás az adóhatóság számára, egy pedig saját magának”. (Ez esetben a saját maga alatt a tárcavezető elődjét, Eugen Teodoroviciot értette – sz. m.) Úgyszintén azt is nyomatékolta, hogy mindez nem történhetett volna meg az „Országos Statisztikai és Prognosztikai Bizottság bűnrészessége nélkül”. (Nem tudni, hogy tulajdonképpen melyik hatóságra utalt, illetve kívánt utalni Florin Cîțu, lévén, hogy ilyen megnevezésű bizottság nem létezik. Egyébként nem ez volt az egyetlen tévedés, pontatlanság a pénzügyminiszteri nyilatkozatban, s ezt nem csak mi mondjuk.) Állításait úgymond igazoló számadatokkal próbálta meg alátámasztani, ám azok tekintetében sem tűnt egyértelműnek a dolog, arról nem is beszélve, hogy hol százalékarányokra utalt, hol pedig abszolút számokra. Amúgy kilátásba helyezte, hogy a történtek okán nem kizárt az illetékes bűnüldöző szervek megkeresése. Néhány óra múltán reagált a volt tárcavezető, Eugen Teodorovici. Ő is felsorakoztatott néhány számadatot, jobbára azokat, amelyeket tartalmazott a konszolidált általános költségvetés kilenchavi végrehajtására vonatkozó helyzetjelentés. Ugyanakkor azt is nyomatékolta, hogy 10 hónapra vonatkozóan még nem állhatnak senkinek rendelkezésére hivatalos, illetve megbízható számadatok. A mostani pénzügyminiszter által felvázoltak szerinte elferdítik a valós helyzetet, megcsonkított tény- és számadatokat tartalmazott a miniszteri expozé. Az őt ért vádakat visszautasította, s ugyancsak kilátásba helyezte az igazságszolgáltatási szervekhez való fordulását. Az nem vitás, hogy Cîțu tárcavezető „gránátot” dobott a közpénzügyek harcterén felvonuló ellenlábasai közé. Egyelőre nem tudni, hogy abban volt-e „éles töltet” vagy csupán „vaktöltet”. Ilyenképpen pedig a robbanás erejét is nehéz lenne felmérni. „Visszhangja” azonban volt: a lej árfolyama a fontosabb valutához, valamint az aranyhoz viszonyítva ugyancsak „alászállt”. Állítani, nyilatkozni egy dolog, de amennyiben annak nincs reális alapja, ahogy mondani szokták, fedezete, akkor nem mondhatunk egyebet, mint azt, hogy felelőtlen nyilatkozattal szembesültünk. A kétségek eloszlatása mindenképpen megkövetelné a szóban forgó állítások számadatokkal, tényekkel, dokumentumokkal történő bebizonyítását egyidejűleg a felelősségre vonás kezdeményezésével. Ugyanakkor merjük azt is remélni, hogy amikor a kormányfő vagy az a miniszter a pazarlásról beszélt, nem a közszférai bérszintekre célzott, hisz azokat a parlament által megszavazott törvény alapján állapítják meg, s jelenleg azoknak ők maguk is „haszonélvezői”… A jegybank elnöke „óvatosabb”… A minap ismertette a Román Nemzeti Banknak (BNR) az inflációra vonatkozó évnegyedi jelentését Mugur Isărescu, a jegybank elnöke. A költségvetési hiány kapcsán nem tartotta kizártnak, hogy az nem fogja meghaladni a 3%-os hiánycélt, de nem kívánt részletekbe bocsátkozni arra való hivatkozással, hogy „nem én vagyok a pénzügyminiszter”. A gazdaság kapcsán viszont nyomatékolta, hogy az nincs a szakadékban, sem pedig a szakadék szélén, de „egy kényes pillanatban, egy kínosnak tűnő helyzetben találtatik, ám úgy hiszem, hogy az ellenőrizhető, már amennyiben leszünk olyan bölcsek, hogy megtaláljuk a megfelelő kézben tartási formákat”. Elismerte azt is, hogy a gazdasági növekedés nagyobb részt a fogyasztáson alapul, ez utóbbinak a növekedése azonban nem lesz fenntartható, az előbb-utóbb mérséklődni fog. Ugyanakkor figyelmeztető jel az is, hogy a világszerte megmutatkozó csökkenő kereslet a hazai ipart is hátrányosan érintheti, mindenekelőtt a gépjárműipart. A jegybank elnöke megnyilatkozása jóval mértéktartóbb és óvatosabb, mint az új kormány tagjainak a lendületes fellépése, amely eddigelé nem bizonyult előremutatónak, konkrét megoldásokat kilátásba helyezőnek, hanem inkább vészharangkongatásban és a „terhes örökség” gyászos hangú sulykolásában merül(t) ki… Amúgy az elmúlt három évtized során már megszokhattuk, hogy a kormányváltások velejárója „a terhes örökség” úton-útfélén való hangoztatása. A volt és a jelenlegi pénzügyminiszter közti nézeteltérés, illetve számháború tisztázása, valamint a számadatok újólagos tüzetes átvizsgálása végett az előbbi, azaz Eugen Teodorovici múlt péntekre „eszmecserére” invitálta Florin Cîțu tárcavezetőt, sőt magát a kormányfőt, Orban Ludovicot is. Elképzelése szerint a nyilvános vitán jelenhettek, illetve részt vehettek volna szakelemzők, a pénzügyi és a banki szektor képviselői, valamint újságírók. A találkozóra nem került sor, ugyanis a meghívottak távolmaradtak. Csütörtökön a késő esti órákban viszont az egyik hírtelevíziónak adott interjúja során Cîțu tompított, illetve finomított délelőtti, a valóságtól ugyancsak elrugaszkodó meglátásán.

Hecser Zoltán