Annak ellenére, hogy a múlt esztendő végén megjelent, 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet révén megpróbálták rendezni a 2016-os esztendőben közpénzekből fizetett személyzet bérezését, a jogszabály hatályba lépését követően nem sokkal kiderült, hogy ez nemigen sikerült, azaz a Cioloº-kormány is tehetetlennek bizonyult ebben a kérdéskörben. Márciustól errefele újabb próbálkozások bontakoztak ki, amelyek az akkori tárcavezető, Ana Costea lemondásához is vezettek, majd a helyébe lépő Dragoº Pâslaru mellveregető ígéretekkel rukkolt ki. Ilyen-olyan tervezetek kidolgozására került sor, megpróbáltak megegyezésre jutni az érdekképviseletekkel is, s majd nagy kínnal-bajjal megszületett a közszférai bérkiegészítésre „összpontosító” 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet, amely a Hivatalos Közlönyben június 9-én jelent meg, s amely révén tulajdonképpen módosították és kiegészítették a már említett 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletet. A június 8-i kormányülést követően a tárcavezető ékesszólóan ecsetelte, hogy érdemben sikerült rendezni két közszférai szektorban, az egészségügyben és a tanügyben a bérezési rendszert, illetve „semlegesíteni” a bérszintek tekintetében megmutatkozó aránytalanságokat, méltánytalanságokat, kiszögelléseket. Ez utóbbi vonatkoztatható volt a központi közigazgatási hatóságok, a minisztériumok egy részére is. Pâslaru munkaügyi miniszter akkor azt hangoztatta, hogy a sürgősségi kormányrendelet elfogadására az érdekelt/érintett intézményrendszerek érdekképviseleteivel való egyeztetést követően került sor, s a kormányrendelet mellékletét képező, a tanügyben, illetve az egészségügyben augusztus 1-jétől alkalmazandó két bérrács tekintetében azok elégedettségüknek adtak hangot. Alig telt el néhány nap, s kiderült, hogy jócskán van elégedetlenség is: az orvosi szakszemélyzet erőteljesen és vehemensen tiltakozott a kormányrendelet 32-es szakaszának ama előírása ellen, amely a normán kívüli ügyeletek anyagi ellentételezésére vonatkozik, vonatkozott. Lealacsonyítónak tartották a kilátásba helyezett kvantumokat, valamint a bonyolultnak mutatkozó, azzal kapcsolatos eljárást is. Akkor sebtében megígérték, hogy az ügyeletekre vonatkozó hatályos miniszteri rendelet módosítása és kiegészítése révén könnyűszerrel megoldhatók lesznek a felmerült problémák, kifogások. Nem így történt, hanem hosszas egyeztetés, vita után a szaktárca, a kormány kénytelen-kelletlen elismerte, hogy magát a jogszabályt, azaz a 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletet kell alávetni újabb „plasztikai műtétnek”. Időközben az is kiderült, hogy a jogszabály egyes előírásai nincsenek kellő szabatossággal megfogalmazva, félreértelmezhetők, sőt esetenként már-már lehetetlen egyes előírások gyakorlatba ültetése. Az már csak hab volt a tortán, hogy a kormányrendelet egyes szakaszai előírásainak gyakorlatba ültetésének tekintetében a tanügyminisztérium által kidolgozandó és a kormány által jóváhagyandó módszertani normák nem születtek meg az augusztus 7-i utolsó határidőre. Azt állítólag a hivatalos bejelentés szerint a kormány augusztus 10-i ülésén elfogadták, de a Hivatalos Közlönyben mindmáig nem jelent meg, s talán nem is fog. A 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletben volt egy olyan előírás is, amely értelmében egyes központi hatóságok, szaktárcák esetében a bérkiigazítás kiindulópontját a kormányfőtitkárság keretében alkalmazott funkciók és bérszintek fogják jelenteni. A számvevőszék viszont utólag megállapította, hogy ez már azért sem lehetséges, mert a főtitkárság keretében olyan funkciók, beosztások is vannak, amelyeket nem lehet asszimilálni másabb központi szervek keretében lévő különböző funkciókkal. Újabb kiigazítás A múlt szerdai kormányülésen napirendre tűzték annak a sürgősségi kormányrendeletnek a tervezetét, amely révén újólag kiegészítenék és módosítanák a közalapokból fizetett személyzet idei bérezésére vonatkozó, 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletet. De tulajdonképpen a már sokat emlegetett 2016/20-as kormányrendelet kiigazításáról van szó, amely tekintetében igen körülményesen fogalmazva, de maga a munkaügyi miniszter is elismerte, hogy abban fellelhetők pontatlan megfogalmazások, egyes előírások zavarosak, félreérthetők stb. stb. (Igaz, hozzáfűzte azt is, hogy esetenként rosszindulatú, rossz szándékú értelmezés is kitapintható volt.) A vonatkozó 2016/43-as sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlöny augusztus 31-i számában jelent meg. Annak átolvasásából arra a következtetésre juthatunk, hogy jobbára valóban kiigazító, illetve pontosító, tisztázó jellegű módosításokról van szó, el egészen egyes szintagmák „helyes” értelmezéséig. Ugyanakkor a 2015/57-es, illetve a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet egyes szakaszai újabb bekezdésekkel egészültek ki. Ezek között találhatók azok is, amelyek az orvosi ügyeletek díjazásával kapcsolatosak. Egy új bekezdés értelmében 2016 októberétől kezdődően a törvényes munkanormán és a normális munkaprogramon felüli ügyeletek esetében óradíj alkalmazandó, s azt annak az alapbérnek a függvényében állapítják meg, amelyek fel vannak tüntetve az egészségügyi szektorban alkalmazandó bérrácsokban (a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet 1-es számú mellékletéről van szó). Gyakorlatilag és leegyszerűsítve a dolgokat ez azt jelenti, hogy minden orvos esetében az általa teljesítendő szolgálatok óradíját a bérszintje alapján állapítják meg, szem előtt tartva azt is, hogy a túlmunka esetén pótlék is alkalmazandó. Egyébként a szerdai kormányülést követően Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter többek között azt állította, hogy lesznek, lehetnek olyan orvosok is, akik a hétvégi ügyelet ellenében akár 1200 lejt is „kézhez kaphatnak”. Ahhoz, hogy rendezni lehessen az egyes minisztériumok esetében a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet előidézte „rendellenességeket” egyrészt hatályon kívül helyezték annak egyes előírásait, s ugyanakkor a jogszabályhoz hozzátoldtak egy újabb mellékletet is, amely tartalmazza a minisztériumok saját apparátusa személyzetére vonatkozó bérrácsot. Visszatérve arra, a már említett, a 2016/20-as kormányrendelet egyes előírásainak gyakorlatba ültetésére vonatkozó állítólag elfogadott, de meg nem jelentetett kormányhatározatra, egyelőre nem tudni, hogy mi lesz annak a sorsa, de azt igen, hogy a most hatályba lépett, 2016/43-asban is utalás van arra... Hecser Zoltán