Az előzetesen várt 6 millió eurós keretösszeg helyett 4-gyel, a családonként kért 40-50 lej helyett pedig csak 15 lej támogatással segíti idén a szeszélyes időjárás miatt az utóbbi harminc esztendő leggyengébb szezonját maguk mögött hagyó álló és vándorméhészeket a mezőgazdasági minisztérium. [caption id="attachment_32909" align="aligncenter" width="1000"] Két héttel a szezon vége előtt üresek a mézűrök. Már a jövő évre készülnek a méhészek Fotó: Domján Levente[/caption] A megnövekedett takarmányozási költségek fedezésére méhcsaládonként 40-50 lejt kértek, de úgy tűnik, mindössze csak 15 lej minimis-támogatást kapnak a mezőgazdasági minisztériumtól az idei rendkívül gyenge méhészeti szezon miatt bajba került méhészek. Legalábbis ez derült ki Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter pénteki, az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatából. Költségvetés-kiegészítésre várnak A tárcavezető leszögezte: a szaktárca még az idén segítő jobbot nyújt a méhészeknek, e célra pedig – a méhészegyesületek által benyújtott számadatok kiértékelése alapján – közel 4 millió eurót különítenek el. Ez az összeg Irimescu szerint a méhészeknek országos szinten mintegy 1,2–1,4 millió méhcsalád 15 lejes támogatására elegendő. A tárcavezető megjegyezte, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetésében viszont egyelőre nincs fedezet a méhészek támogatására szánt 4 millió euróra: a szóban forgó összeghez várhatóan a július végén, augusztus elején esedékes költségvetés-kiigazítás során jutna hozzá a szaktárca. Harmadolt méztermés Ioan Fetea, az országos méhészegyesület elnöke az Agerpres kérdésére elmondta, a méztermelés szempontjából rendkívül kedvezőtlen időjárás a romániai méhészek állományának 80-90 százalékát érintette, leginkább az ország nyugati, középső és déli részén. Hozzátette, a méhcsaládok többsége nem fejlődött kellőképpen, sőt ellenkezőleg, a nyár folyamán annyira legyengült, hogy még az áttelelése is kérdéses lesz. Az utóbbi harminc esztendő leggyengébbjének vallott szezon Fetea adatai szerint az áruméztermelésben is megmutatkozik: idén mindössze csak 6-7 ezer tonnára, azaz a szokásos évi 20-22 ezer tonnás mézmennyiség 30-35 százalékára számítanak. Ettől függetlenül Fetea úgy véli, a méz nem fog drágulni: az áremelés egyrészt az országba továbbra is olcsón érkező importméz, másrészt pedig a nagyon alacsony belső, éves 400 grammos egy főre jutó fogyasztás miatt sem elképzelhető. Nagy bajban a kezdő méhészek Hasonlóan ítéli meg a helyzetet Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke is. A szakember amondó: bár mézet idén nemcsak az álló-, de még a vándorméhészek közül sem sokan tudtak pergetni, mézhiánytól mégsem kell tartani: a méhészek a tavalyi méztartalékokból ki tudják szolgálni ügyfeleiket, exportra viszont az idei mézből aligha jut. Lapunk érdeklődésére Lázár Tibor nem titkolta, a méhcsaládok gyengülése a helyi méhészetekben is jelenséggé vált, ennek okát a szakember a cukor-sziruppal etetett méhcsaládok vitaminhiányában látja. „A cukorral csak az energiát tudtuk pótolni, de az utódok fejlődéséhez nélkülözhetetlen vitaminokat nem” – jegyezte meg a méhész. Állítja, habár a természet a főállású, a hobbi- és a kezdő méhészeket egyaránt sújtotta, a legrosszabb helyzetben mégis azok vannak, akik csak elmúlt egy-két esztendőben vágtak bele a méhészkedésbe. Esetükben ugyanis nincs tartalék, amihez a mostanihoz hasonló szorult helyzetben nyúlni tudnának. Még nagyobb a baj, amennyiben a kezdő méhészt az induláshoz igénybe vett pályázati támogatás és azzal együtt járó vállalás is köti. Akik a méhészkedésbe, pavilonok vagy méhek vásárlásába nem a méhek szeretete, hanem csak és kizárólag a pénz és valamilyen pályázati támogatás miatt fogtak bele, azoknak idén nagyon csalódniuk kellett – hangsúlyozta lapunknak Lázár Tibor. Domján Levente