A koronavírus okozta megbetegedések számának a növekedése, illetve a járvány terebélyesedése miatt meghozott hatósági intézkedések következtében számos cég, vállalkozás óhatatlanul rákényszerült tevékenysége teljes vagy részleges beszüntetésére. Ez azt is jelentette és jelenti továbbra is, hogy az alkalmazottak kényszerszabadságolnak. Megélhetésük biztosítása végett róluk viszont valamilyen módon gondoskodni kell… Etekintetben a román kormány egyik fontos intézkedését jelentette ama 2020/30-as sürgősségi kormányrendelet, amely a Hivatalos Közlöny március 21-i számában jelent meg, s amely révén módosítottak és kiegészítettek egyes jogszabályokat, valamint megállapítottak a szociális védelem terén egyes intézkedéseket. (Nem térnénk újólag ki ennek a jogszabálynak az ismertetésére, mert arra sort kerítettünk lapunk március 24-i számában.) Ennek a kormányrendeletnek a gyakorlatba ültetését már fel kellett volna úgymond futtatni. Ez azonban nehézkesnek bizonyult. Mi magunk is írtunk arról, hogy az ügyintézés bonyolultnak ígérkezett. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a jogszabály-tervezetet kidolgozó minisztériumi „szakik” a kaotikus állapotokra való tekintettel ez esetben is kapkodtak, illetve nem bizonyultak előrelátóknak és nem jártak el körültekintően. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy 5 nap múltán, azaz a kormány március 26-i ülésén ki kellett egészíteni és módosítani. Erre a 2020/32-es sürgősségi kormányrendelet révén került sor, amely a Hivatalos Közlöny március 30-i számában jelent meg. (Érdekesség: a módosító jogszabály terjedelme majdhogynem ugyanakkora, mint az elődjéé.) Az már csak hab a tortán, hogy hivatalos bejelentések szerint a mai kormányülésen ismét napirendre tűzik a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet újólagos módosítását. Eltűnt kritériumok Ami a kényszerszabadságok ideje alatt nyújtandó anyagi juttatásokat illeti, eltűnt egy kritériumrendszer, és a mostani megfogalmazás szerint azon munkáltatók alkalmazottjai lesznek jogosultak az országos átlagos bruttó bér 75%-át kitevő illetményre, amelyek részlegesen vagy teljesen beszüntették tevékenységüket a koronavírus-járvány hatása nyomán a szükségállapot idején, megfelelően az alkalmazó saját felelősségére kiállított nyilatkozatnak. Ezek szerint kikerült a jogszabály szövegéből annak a bizonyos sürgősségi esetbizonylatnak a megszerzése, valamint az az előírás, miszerint a tevékenység zsugorodását a jövedelem vagy a bevételezés számszerűsített csökkenése jelenti, valamint az, hogy ebben az esetben csak az alkalmazottak 75%-a lehet jogosult a kényszerszabadsági illetékre. A munkáltatóknak a szükséges dokumentumokat elektronikus úton kell majd benyújtaniuk a munkaerő-elhelyező ügynökségekhez, a jogosultságok kifizetésére pedig a dokumentáció benyújtási időpontjától számított 15 napon belül kerül sor. Átfogalmazódott a jogszabály ama XV-ös szakasza is, amely előírása értelmében más személyzeti kategóriák is jogosultak a kényszerszabadsági illetményre. Az új megszövegezés értelmében ebbe a kategóriába azok tartoznak, akikre nézve érvényes a polgári törvénykönyvre vonatkozó 209/287-es törvény, valamint azok a személyek, akik a szövetkezetek megszervezésére és működésére vonatkozó, utólag módosított 2005/1-es törvény alapján kötöttek egyéni munkaegyezményeket, s ezek a kategóriák havi illetménye az országos átlagos bruttó bér 75%-a lesz. Továbbá a sporttevékenységi szerződések felfüggesztése időtartamára az érintettek a sporttevékenység ellentételezésére nyújtott pénzbeli jogosultságaik 75%-ában részesülhetnek, de az nem lehet több, mint az országos átlagos bruttó bér 75%-a. (Ezen felül a sportstruktúráknak módjukban áll tárgyalni és közösen megegyezni arról, hogy pótlólagosan kompenzatorikus illetményt is nyújtsanak.) Azok a magánszemélyek, akik kizárólag szerzői jogdíjakból valósítanak meg jövedelmet, amennyiben rákényszerültek a szükségállapot ideje alatt a tevékenységük felfüggesztésére, az állami költségvetésből a megyei szociális felügyeleti és kifizetési ügynökségek révén az országos átlagos bruttó bér 75%-át kitevő havi illetményben részesülhetnek azon dokumentumok alapján, amelyeket bekér tőlük az ügynökség (AJPIS). A fentebb felsorolt illetmények megadózandók, és azok után befizetendő a társadalombiztosítási és az egészségbiztosítási hozzájárulás, összhangban az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásaival. Azok kiszámítására, bevallására és befizetésére vonatkozóan a munkaügyi és a pénzügyminiszter közös rendeletet kell hozzon. (Érthetetlen módon ennek a rendeletnek a határidejét nem szabta meg a minap megjelent kormányrendelet.) A szóban forgó személyzeti kategóriáknak elektronikus postán kell benyújtaniuk a megyei szociális felügyeleti és kifizetési ügynökségekhez egy kérést, amihez mellékelniük kell a személyazonossági igazolványuk másolatát és a saját felelősségre adott nyilatkozatot. Kivételt képeznek a sportolók, amelyek esetében a szerződő sportstruktúráknak kell benyújtaniuk ugyancsak elektronikus posta révén az ügynökséghez egy kérést, amelyet annak törvényes képviselője kell jegyezzen, mellékleve a saját felelősségre adott nyilatkozatot, valamint azon személyek listáját, akik tevékenysége felfüggesztődött. A kérés, valamint a saját felelősségre adott nyilatkozatok formanyomtatványát a munkaügyi és a pénzügyminiszter közös rendelete révén hagyják jóvá. (Lapzártáig ez a közös rendelet sem jelent meg.) „Eltekintés”… A 2020/195-ös dekrétum révén bevezetett szükségállapot ideje alatt az illetékes hatóságoknak „el kell tekinteniük” ama környezettanulmánytól, amelyet előír a garantált minimális jövedelemre vonatkozó utólag módosított 2001/416-os törvény 11-es és 141-es szakasza, valamint a családfenntartási juttatásra vonatkozó újraközölt 2010/277-es törvény 16-os és 25-ös szakasza. Ugyanakkor felfüggesztődik a 2001/416-os törvény ama előírása, miszerint a garantált minimáljövedelemben részesülők közérdekű munkálatok végzésére kötelezettek. Továbbá a szükségállapot időtartama alatt nem alkalmazandó a munkanélküli biztosítási rendszerre vonatkozó 2002/76-os törvény ama előírása, miszerint a munkanélküli segélyekben részesülő személyeknek havonta jelentkezniük kell a munkaerő-elhelyezési ügynökségeknél. Temetkezési segély A sürgősségi kormányrendelet XIX-es szakasza értelmében a szükségállapot ideje alatt és az annak megszűnési időpontjától számított 60 napon belül a temetkezési segélyt a következő okiratok alapján folyósítják: a segélynyújtásra vonatkozó kérés (annak formanyomtatványát tartalmazza a 2011/257-es kormányhatározat 11-es számú melléklete), a halotti bizonyítvány másolata, a kérelmező anyakönyvi okiratainak a másolata, amelyekből ki kell tűnnie az elhunyttal való rokonsági foknak, dokumentumok vagy saját felelősségre adott nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a kérelmező fedezte a temetkezéssel kapcsolatos költségeket, annak az orvosi bizonylatnak a másolata, amelyet ellenjegyzett a társadalombiztosítási szakorvos, és amelyből kitűnik, hogy a 18 éven felüli gyermek esetében betegség okozta munkaképtelenségét és annak bekövetkezte időpontja, egy olyan tanúsítvány másolata, amely igazolja, hogy a 18–26 életév közti elhunyt családtag az elhalálozás időpontjában folytatta tanulmányait egy törvényes feltételek között megszervezett oktatási formában. Ezeket a dokumentumokat vagy postai úton vagy elektronikus formátumban lehet benyújtani. (A minap megjelent módosító és kiegészítő jellegű sürgősségi kormányrendeletnek csupán csak néhány fontosabbnak tűnő és közérdeklődésre is számot tartható előírására tértünk ki. Helyszűke miatt nincs lehetőségünk a bővebb ismertetésre. ) A bizonylat színeváltozása Március 21-én jelent meg az az első két sürgősségi kormányrendelet, amelyek bizonyos támogatások elnyerése érdekében szükségessé tették a sürgősségi esetbizonylatok meglétét. Ugyanakkor ez a bizonylat szükségeltetik a bankkölcsönök törlesztőrészletei visszafizetésének felfüggesztésére vonatkozó kérelem benyújtásánál is, úgy, ahogy arról az időközben megjelent 2020/37-es sürgősségi kormányrendelet rendelkezik. A szóban forgó bizonylatra vonatkozó rendelet, a 2020/791-es a Hivatalos Közlöny március 25-i számában jelent meg. Most viszont megjelent egy újabb. Lapunk március 31-i számában a szóban forgó rendeletről írva bizonyos kétségeket fogalmaztunk meg, ezt pedig annak okán, hogy a kormány március 26-i ülésén elfogadott 2020/32-es sürgősségi kormányrendelet révén módosították a 2020/30-as sürgősségi kormányrendelet előírásait, aminek nyomán a tárcavezetői rendeletnek egyes előírásai okafogyottá váltak. Erre rájöttek a szaktárcánál is, igaz, kissé megkésve, és a Hivatalos Közlöny április 2-i számában megjelent ama 2020/822-es rendelet, amellyel módosították a sürgősségi bizonylatok nyújtására vonatkozó, már említett 2020/791-es rendeletet. A módosítások értelmében a szóban forgó bizonylatnak két típusa lesz. Az 1-es típus, a kék bizonylat és a 2-es típus, a sárga bizonylat. Mindkettőnek a formanyomtatványát tartalmazza a rendelet, az előbbit a saját felelősségre adott nyilatkozat alapján bocsátják ki (amelynek formanyomtatványa ugyancsak megtalálható a rendelet mellékletében), s amelyben azt kell feltüntetni, hogy a szükségállapot idején kibocsátott illetékes hatósági döntések miatt következett be tevékenység teljes vagy részleges beszüntetése. Az utóbbi, ugyancsak egy saját felelősségre adott nyilatkozat alapján bocsátandó ki, s abból az kell kiderülnie, hogy a márciusi jövedelmek vagy bevételezések január és február átlagához viszonyítva legalább 25%-kal csökkentek. Amennyiben a törvényes képviselő nem rendelkezik elektromos aláírással, akkor a nyilatkozatot kézzel is aláírhatja, de a platformra feltöltött összes dokumentumot elektronikusan alá kell írnia az ilyen értelemben kijelölt felhatalmazottnak. A rendeletben az is szerepel, hogy a prevenire.gov.ro platformnak működnie kell április 7-től.

Hecser Zoltán