A húsvét a keresztény emberek életében a legkiemelkedőbb ünnepek egyike. A virágvasárnappal kezdődő nagyhét a megtisztulás és a felkészülés hete. A nagyhét utolsó három napján Jézus utolsó vacsorájára, elfogatására, halálára és feltámadására emlékezünk.

Fotó: László F. Csaba

A húsvéti szent három nap: a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat az elcsendesedésre, a Krisztus szenvedésével való együttérzésre hív, hogy közelebb kerülhessünk a feltámadás szent titkához és méltóan megélhessük legnagyobb keresztény ünnepünket, a húsvétot. Nagycsütörtök Nagycsütörtökkel kezdődik a húsvéti szent három nap, mely a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora, Jézus elárulásának és elfogatásának napja. Jézus ezen a napon, szenvedésének előestéjén együtt vacsorázott tanítványaival, majd szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát, ezt sok helyen még ma is a szertartás része. Ez a nap az olajszentelés és az oltáriszentség alapításának az ünnepe is egyben. A püspöki székhelyeken ezen a napon a megyéspüspök együtt misézik papjaival, akik megújítják fogadalmukat, az esti szertartáson pedig az utolsó vacsora, az oltáriszentség és az egyházi rend alapítására emlékeznek. Az esti szentmisén, amikor a pap a Glóriát énekli, megszólalnak a csengők, a harangok és az orgona, amelyek aztán nagyszombat estig elnémulnak. Ezt a napot zöldcsütörtöknek vagy csonkacsütörtöknek is nevezik. A zöldcsütörtök név az egykori nagycsütörtök liturgikus színére utal, az utóbbi pedig a csonka misére, ekkor ugyanis a napi mise állandó részei kimaradnak a szertartásból, az áldozás pedig átváltoztatott ostyával történik. Az egyházban ezen a napon történik továbbá a nyilvános bűnösök kiengesztelése. Nagypéntek Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, Jézus megkínzására, halálára és temetésére emlékezünk. Ezen a napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot. A nagypénteki szertartás három részből tevődik össze: az igeliturgiából, a kereszt hódolatából és a szentáldozásból. Általában délután három órakor tartják a keresztutat a templomokban. Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől: ezen a napon a 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. Nagyszombat Nagyszombat a gyász napja, Jézus sírban fekszik, egész nap lehetőségünk van a templomainkban felállított szent sír előtt elmélkedni, imádkozni. Ilyenkor otthonainkat, szívünket is betölti a csend, mely segít elmélyedni Jézus halálának szent titkában. Az esti vigília szertartása a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, mely Krisztus feltámadását, bűneink megváltását, az örök életre való meghívásunkat hirdeti.

Barabás Emőke