Sokat hallani, tudni az európai, azon belül a romániai autópiac alakulásáról, az új gépkocsik eladásszámáról és annak tendenciájáról. Igen, mert az utópiac alakulására, pontosabban a forgalomba bejegyzett új (de nem csak) személygépkocsik számára vonatkozóan az európai országok illetékes hatóságai havi rendszerességgel hoznak nyilvánosságra hivatalos közleményeket, az Európai Gépkocsigyártók Egyesülete (ACEA) pedig országokra és márkákra lebontva közöl havonta terjedelmes kimutatásokat. Kevésbé ismeretes viszont egy adott ország járműparkjának a „nagyságrendje”, annak struktúrája, például az évjára­tok, a márkák vagy a használt üzemanyag tekintetében. Márpedig sokatmondóak az állományra vonatkozó statisztikai adatok is. Országunk esetében akár sajátosnak is nevezhető az autópiacnak az utóbbi évek során bekövetkezett alakulása. Egyrészt arról van szó, hogy a roncsprogram nyomán, valamint a „tehetősebbek” viszonylagos számbeli gyarapodása következtében az európai átlagnál nagyobb arányban növekedett az új személygépkocsik (de nem csak) eladásszáma, másrészt pedig arról, hogy az egykori „regadó” 2017. január 1-től való eltörlése kitárta a kapukat a külföldi használt autók beáramlása előtt. (Ez főleg a 2017-es esztendő során éreztette hatását.) A két tényező együttes hatása nyomán szinte ugrásszerűen gyarapodott a hazai gépkocsiállomány, ami önmagában még nem is lenne rossz, de volt/van egy nemkívánatos velejárója is: kedvezőtlen irányba mozdult el a romániai gépkocsipark „átlagéletkora”, ami bizonyos problémákat vet(het) fel környezetszennyezési és közlekedésbiztonsági szempontokból is. Az előbbi, akár veszélyesnek is minősíthető jelenség, az ország egyes nagyvárosaiban egyre inkább érezteti hatását, s a kormányzatot is arra késztette, hogy valamilyen megszorító, korlátozó intézkedéseket dolgozzon ki, de lehetőleg olyanokat, amelyek nem sértik az uniós vonatkozó alapelveket, normákat. (Amúgy köztudott, hogy az úgynevezett regadó különböző változatai végül is az uniós hatóságok által megfogalmazott döntések, ítéletek nyomán „vonódtak ki a forgalomból”.) Egyelőre, csak a „számítgatásokig” jutottak el… A már említett nagyarányú beáramlásban szerepet játszott az is, hogy lehetőség nyílt olcsóbban megvásárolni nyugatról behozott használt autókat, s ilyenképpen hovatovább gyarapodott, gyarapodik az autótulajdonosok száma. Az olcsóbb, a hozzáférhetőbb autó viszont azt is jelenti, hogy jobbára Euro 2-es, Euro 3-as, sőt Euro 1-es járgányokról van szó. Továbbá utalnunk kell arra is, hogy Románia közúti infrastruktúrája, annak fejlesztése ez idáig sem tartott lépést a járműforgalom fokozódásával, s e tekintetben 2017-től errefelé ugyancsak rohamosan sokasodtak a gondok, a problémák. Az autópálya-építés pedig egyetlen irányban látszik elmozdulni: ígéretek az ígéretekre… Közel 3 milliós bővülés… A hivatalos statisztikai adatokból az derül ki, hogy az utóbbi 11 esztendő során közel 3 millióval nőtt a hazai közutakon közlekedő személygépkocsik száma. 2007-ben a személygépkocsi-állomány 3,5 millió egységet jelentett, 2018 végén ez a szám elérte a 6,4 milliót. Amint már arra utaltunk, ez a számbeli növekedés önmagában még nem kellene okot adjon semminemű aggodalomra, de a már fentebb említett körülmények okán arra mégis lehet ok. Ilyen kontextusban többek között megemlítendő, hogy 2018 végén a 16 évesnél „idősebb” személygépkocsik részaránya meghaladta a 47%-ot, míg az 2007-ben még csak 33,9% volt. Ugyanakkor az 0–5 éves „életkorú” személygépkocsik részaránya a 2007-es esztendei 37%-ról 8,3%-ra csökkent. Abszolút számban kifejezve 2008-ban a forgalomba beíratott személygépkocsik közül több mint 1 millió tartozott a 0–5 éves „életkorúak” kategóriájába, jelenleg viszont számuk alig 600 ezerre tehető. Virtuális számítások szerint a hazai személygépkocsi-állomány átlagos környezetvédelmi besorolása Euro 3 lenne, lehetne. A szakértők, mindenekelőtt a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) illetékesei, a járműállomány gyarapodása tekintetében azt is kedvezőtlennek tartják, hogy abban túlontúl nagy arányt képviselnek a dízel üzemelésű járgányok. 2007-ben a forgalomba beíratott személygépkocsiknak csak 24,8%-a volt dízel üzemelésű, 2018 végén viszont részarányuk elérte a 44,6%-ot. Ez azt jelenti, hogy míg 2007-ben mintegy 870 ezer dízel üzemelésű személygépkocsi szerepelt a nyilvántartásban, jelenleg számuk megközelíti a 3 milliót. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a szóban forgó kedvezőtlen arányeltolódásban viszonylag kedvező szerepet játszott az utóbbi két esztendő, azaz a használt nyugati autók beáramoltatásának az időszaka. (Egyébként a 2016-os esztendő végén a dízel üzemelésű autók részaránya az összállományban még csak 38,6%-ot tett ki, 2017 végére viszont az 41,7%-ra, majd 2018 során 44,6%-ra emelkedett.) Térjünk vissza a korcsoporti megoszlásra. Már említettük, hogy erőteljesen megnövekedett a 16 évesnél „öregebb” személygépkocsik részaránya. Ez viszont kihatott az „átlagéletkorra” is: az 2018-ben 15,4 év körül volt, míg az ACEA adatai szerint az Európai Unió szintjén a szóban forgó átlagéletkor csak 11 év volt. (Románia ez utóbbi átlagéletkorral ezelőtt 4-5 évvel „büszkélkedhetett”.) A lista alján… A járgányok „életkora” függvényében az APIA szakemberei térképet készítettek a hazai személygépkocsi-állomány régiónkénti megoszlása tekintetében. Amint az feltételezhető volt, a gazdasági szempontból kevésbé fejlett megyék gépkocsiparkja mutatkozik „elöregedettnek”. A listavezető Mehedinți megye, amely esetében az autópark „átlagéletkora” 17,3 év. Azt követte Krassó-Szörény és Suceava megye 17,1–17,1 éves átlagéletkorral, majd következik Szilágy, Szatmár és Botoșani megye, amelyek esetében az átlagéletkor 16,9 év. Jön egy kettősfogat: Arad és Beszterce-Naszód megye 16,8 éves átlagéletkorral. Következik egy négyesfogat: Fehér, Buzău, Hargita és Kovászna megyék, amelyek mindegyike esetében a személygépkocsipark átlagéletkora 16,7 év. Az országos 15,4 éves átlagéletkornál alig néhány megye személygépkocsi-állománya fiatalabb: azok között van Argeș megye, amely esetében az átlagéletkor 15 év, Iași, Brassó és Konstanca megye 15,3–15,3 év. Egyébként abban, hogy nem érte el az átlagéletkor országos szinten a 16 évet, döntő szerepe volt Bukarestnek és Ilfov megyének, lévén, hogy ott a szóban forgó átlagéletkor 12,2 év, illetve 12,5 év. Ez szinte magától értetődő, mert az ország leggazdagabb embereinek döntő hányada a fővárosban, s annak környékén él és ugyanott vannak a kereskedelmi bankok központjai, a nemzetközi nagy cégek székházai és más olyan tekintélyes, neves cégek és intézmények székhelyei, amelyek által birtokolt járműflotta nem lebecsülendő. És ha már itt tartunk, utalnunk kell arra is, hogy az országos szintű személygépkocsi-állományba beletartoznak a jogi entitások, a vállalkozók tulajdonában lévő személygépkocsik is. Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a területi-közigazgatási egységek, illetve a megyék szintjén néhány kivételtől eltekintve ugyancsak elöregedett a géppark, annak átlagéletkora meghaladva a 16 évet. Érdekes az életkor szerinti struktúra megoszlása a fejlesztési régiók szintjén. Így például, míg a Délkelet Régióban a 10 évesnél fiatalabb személygépkocsik részaránya 18,5%-ot képvisel, addig a jóval fejlettebbnek tartott Nyugat Régióban csak 15,4%-ot. A megyénket is felölelő Központ Régióban pedig ez az arány 16,6%. Az öreg autók tekintetében a listavezető a Délnyugat Régió, amely esetében a gépkocsiállomány 86,4%-át teszik ki a 10 évesnél „korosabb” személygépkocsik. Ezer lakosra számítva… A járműállomány növekedésével egyidejűleg fokozódott a lakosság motorizációja is: 2018 végén országos viszonylatban 1000 lakosra átlagosan 328 személygépkocsi jutott. Ez a szám jóval elmarad a nyugat-európai országokétól, amúgy 2016-ban uniós szinten 1000 lakosra átlagosan 587 személygépkocsi jutott. (Egyelőre ennél frissebb adatot nem találni a hivatalos statisztikában.) Romániai körülmények között, amint azt már többször is említettük, mégis „túlzsúfoltságról” lehet beszélni. Egyrészt a közúti infrastruktúra (beleértve az ország települései utcai hálózatát is) szűk keresztmetszete, valamint a civilizált és megfelelő parkolóhelyek hiánya okán. Belátható időn belül e tekintetben nemigen várható gyökeres változás, azaz kedvező fordulat. A megyénkénti megoszlás tekintetében a statisztika nagy szórásmezőről „tudósít”: míg Bukarestben 1000 lakosra 601 személygépkocsi jut, Vaslui megyében csak alig 105. Egyébként az országban 20 olyan megye van, ahol 1000 lakosra kevesebb járgány jut, mint az országos átlag. Így például Călărași megyében 197/1000 lakos, Botoșani megyében 207/1000 lakos, Teleorman megyében 216/1000 lakos, Iași megyében 225/1000 lakos, Giurgiu megyében 236/1000 lakos, Dâmbovița és Olt megyében 259/1000 lakos, Vrancea megyében pedig 262/1000 lakos. Hargita megye is az országos átlag alatt találtatik, 1000 lakosra 307 személygépkocsi jut, míg a szomszédos Kovászna megyében 302, Maros megyében 304, Brassó megyében pedig 345. Egyébként a fővároson kívül még 4 olyan megye van, ahol 1000 lakosra 350-nél több személygépkocsi jut: ezek Kolozs, Arad, Temes és Konstanca megyék. A 6,4 milliós személygépkocsi-állomány régiónkénti megoszlása is figyelemre méltó: a részarány tekintetében a maga 20%-ával az első helyet Bukarest- Ilfov Régió foglalta el, a második helyre az Északnyugat Régió és a Dél Régió került, amelyek a hazai személygépkocsi-állománynak 13-13%-át birtokolják, a harmadik helyen a Központ Régió van 12%-kal.

10 ezer jármű kellene… A hazai személygépkocsi-állomány 47%-a 16 évesnél idősebb, s akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy megérett a felfrissítésre. Ez a trend érződik a belügy kötelékeibe tartozó intézményrendszerek (rendőrség, csendőrség, határőrség stb.) esetében is: sajtóértesülések szerint az autópark 47,7%-át olyan járgányok képezik, amelyeket 2010 előtt gyártottak le. Olyan Daciakról is tudni, amelyek már 20 éve üzemelnek, köztük van Dacia 1310-es és Dacia Solenza, sőt 4x4-es ARO is, vagy 1998-ban gyártott Dacia 1304-es. Egy nyilvánosságra került statisztikában az is szerepel, hogy a Román Rendőrség által használt személygépkocsik között 223 olyan találtatik, amelyek 2003 és 2005 között gördültek le a szerelőszalagokról. Hallani arról, hogy a belügyminisztérium, pontosabban az annak alárendeltségébe tartozó struktúráknak összesen mintegy 10 ezer járműre lenne szüksége. Egy keretegyezményre vonatkozóan a közbeszerzési eljárást még január 8-án elindították, egyelőre az nem ért véget, de egyes értesülések szerint legfeljebb 1400 jármű leszerződésére kerülhet sor a közbeszerzés révén.

Hecser Zoltán