A székelyudvarhelyi „Refi” tanára kapta idén a Romániai Magyar Közgazdász Társaság 2019-ben alapított szakmai életműdíját. Lőrincz Edit a kezdetektől a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium tanára, gazdasági tantárgyakat oktat és informatikát. Az elismerés okán pedagógusi munkájáról, küldetéséről beszélgettünk. – Tanári munkájáért, a jövő közgazdászainak neveléséért kapta Ön a díjat. Hogyan látja, hol a helye a ma iskolájában, jelen esetben egy elméleti gimnáziumban a gazdasági nevelésnek? – Nagyon fontosnak tartom a helyes gazdasági gondolkodásmód, illetve szemlélet kialakítását nemcsak a középiskolában, hanem szerintem már az általános iskolákban is foglalkoznunk kell ezeknek a kompetenciáknak a kialakításával. Másrészt azért is fontos, hogy a középiskola minden szakágazatán tanítsuk, mert nemcsak a jövő gazdasági szakembereinek kell foglalkozni gazdasági témakörökkel, hanem valamennyi állampolgárnak szükséges, hogy rendelkezzen egyfajta gazdasági-pénzügyi kultúrával, úgy is szoktam nevezni, pénzügyi intelligenciával. Nagyon fontos lenne, hogy elballagó tanítványaink képesek legyenek az életben helyes gazdasági döntések meghozatalára, saját pénzügyeik menedzselésére. Tudatosítani kell bennük, hogyan, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre (megtakarítások, befektetések, kötvények stb. fogalmának tisztázása) ahhoz, hogy ne kelljen egész életüket a pénz rabságában élniük, mert van más lehetőség is. Rá kell világítani arra, hogy mit jelent fogyasztói társadalomban élni, és miért ne, illetve hogyan ne váljanak „fogyasztói robotokká”. Véleményem szerint a gazdasági ismeretekre az általános műveltség részeként kell tekintenünk, ezért fontos ezek elsajátítása, tanítása. – Hogyan lehet ezt a tantárgyat, ezeket a témákat érdekessé tenni? – A gazdaságtant tanító tanárok szerepe kiemelten fontos a mai generációk képzésében, hiszen nagymértékben befolyásolják a tanulók a valós életben való eligazodását, eredményességét. A gazdaságtan tanítása olyan módszereket igényel, amelyben a lexikális tanulás mellett a projektmunka is központi szerepet kell kapjon, olyan órai környezetet kell kialakítani, amely ösztönzi a kreativitást és a kockázatvállalást. A diákok az iskolai oktatás kereteiben, bár gazdasági kifejezéseket, témákat tanulnak, életszerű lehetőséget ezzel nem kapnak a gazdasági ismeretek kipróbálásában, nincs rálátásuk a valós gazdasági helyzetekre, az ületi szférára, a vállalkozói világ működésére, azokra a dolgokra, amelyek a gazdaságot befolyásolják és működtetik. A tanár tehát olyan feladatokat, projekteket kell adjon a tanulóknak, amelyeket szívesen végeznek, ugyanakkor valóságosan is bepillantást nyerhetnek mindezekbe. Fontosnak tartom továbbá lehetőséget teremteni a diákok számára működő vállalkozások meglátogatására, a tanórákra pedig menedzsereket, pénzügyi szakembereket meghívni, akik valóságos helyzetekről beszélnek, és akiknek kérdéseket tehetnek fel. Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de igenis vannak olyan gazdasági témakörök, amelyek a tanulókat nagyon érdekli. – A díjátadón is kiemelték, hogy az Ön által felkészített diákcsapatok évek óta sikeresen szerepelnek a különböző gazdasági, üzleti versenyeken, határon innen és túl. Miért jó, miért kell ilyen versenyeken részt venni? – Ezeknek a versenyeknek a célja többek között fejleszteni a versenyzők problémamegoldó készségeit, másrészt bővítik gazdasági, pénzügyi ismereteiket, és nem utolsósorban kommunikációs, valamint előadói képességüket. Ezek olyan képességek, melyeket attól függetlenül, hogy a középiskola elvégzése után milyen területen folytatják majd a tanulmányaikat, az élet minden területén jól tudnak majd hasznosítani. Valamiért székely gyermekeinknek kissé nehézkes a kommunikáció egyszerre több ember előtt, illetve az érvelés, az ötleteik megvédése is. A versenyek előtt nagyon sokat kell dolgozni, hogy ezeket kiküszöböljék. Magam részéről nagyon kedvelem ezeket a versenyeket, mert azt látom, hogy olyan képességek elsajátítását teszi lehetővé, amelyeket az iskolában nem tanítunk, de talán még az egyetemeken sem. Számomra csodálatos élmény évről évre végigkísérni tanulóim fejlődését, ahogy közösen, csapatba rendeződve agyalnak, ötletelnek, és játékosan, könnyűszerrel tanulnak meg, sajátítanak el olyan anyagrészeket pár nap vagy hét alatt, melyre egy év vagy több év sem elég iskolai körülmények között. – Hogyan látja, mennyire érdekes a mostani diákoknak a közgazdász szakma? Leginkább mi az, ami őket erről a szakterületről érdekli? – Igaz, hogy a kerettantervben Közgazdaság néven szerepel ez a tantárgy, én inkább a Gazdaságtan nevet adnám. A tanulóinkat maga a közgazdaság kezdetben nem érdekli, az viszont igen, hogy miként lehet úgy gazdálkodni, akár az anyagi erőforrásokkal, akár a humán erőforrással, hogy az segítségükre legyen egy jobb életforma, egy magasabb életszínvonal elérésében. Persze vannak olyan tanulók is, különösen a versenyző diákok közül, akik időközben rájönnek, hogy érdekli őket a közgazdaság, és eldöntik, hogy ezt az utat szeretnék választani. Induláskor viszont soha nem ez a cél. Hogy mit választanak? A menedzsment, a marketing valamint a gazdasági informatika, ami preferáltabb a közgazdasági felsőfokú tanulmányokra jelentkezők számára.

Asztalos Ágnes