A gazdasági elemzők (de nem csak) nagy érdeklődéssel várták a fogyasztói árak múlt esztendei alakulására vonatkozó hivatalos számadatokat. Azokat tegnap hozta nyilvánosságra az Országos Statisztikai Intézet (INS), s a legfrissebb becslések beigazolódtak: 2019-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,84%-kal emelkedtek az előző évhez képest. A „csúcstartó” a krumpli volt... Jobbára beigazolódtak a jegybank, a szakelemzők legutóbbi előrejelzései, s a hazai infláció meghaladta a 3,8%-ot, s valószínűsíthető, hogy ezzel az „eredménnyel” uniós viszonylatban is az áremelkedési toplista első helyére fog kerülni Románia. (Egyébként az Eurostat az uniós tagállamok fogyasztói árai alakulására vonatkozó közleményét pénteken, január 17-én fogja nyilvánosságra hozni.) Az INS által közölt adatokból az is kiderül, hogy 2019 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 4,4%-kal magasabbak voltak, mint 2018 ugyanazon hónapjában, jelentősebb mértékben nőtt az elmúlt 12 hónapban az élelmiszerek ára, nevezetesen 5,08%-kal. Az ipari árucikkek esetében a múlt esztendő decemberében a fogyasztói árak átlagosan 3,31%-kal magasabbak voltak, mint a megelőző év azonos hónapjában, a szolgáltatások esetében a drágulás aránya pedig 4,16%-os volt. Érdemes megemlítenünk néhány „kiugró” számadatot: 2018 decemberéhez viszonyítva a múlt esztendő decemberében a krumpli ára 23,61%-kal volt magasabb, s ilyenképpen a drágulási toplista első helyére került, ez a lakosság széles rétegei számára alapeledelnek számító termény. A második helyet 18,41%-os áremelkedéssel a friss gyümölcsök foglalták el, a harmadikat pedig a sertéshús, amely 2019 decemberében átlagosan 11,24%-kal került többe, mint 2018 decemberében. Álljunk meg egy pillanatra a sertéshúsnál, amely az árak tekintetében az elmúlt esztendőben Európa-szerte növekvő tendencia mutatott, s amit a szakmabeliek és a gazdasági elemzők az afrikai sertéspestis elterjedése (mindenekelőtt a kínai tragikus kimenetelűnek nevezhető sertéspestis-járvány) számlájára írnak. Hazai viszonylatban is felütötte a fejét, jelenleg is vannak fertőző gócok, viszonylag jelentős számú sertést kellett elpusztítani, betiltották a sertéshús exportját, ám ezzel együtt viszonylag szerényebb volt a drágulás, mint más európai országokban, ami már-már érthetetlen és megmagyarázhatatlan. „Rejtélyes” húsár Magyarországon például a sertéshús 2018 decemberéhez viszonyítva 23,7%-kal drágult, a párizsi és a kolbász pedig 13,2%-kal. (Egyébként az anyaországban 2019 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal emelkedtek az előző évhez képest. Az élelmiszerek ára 2018 decemberéhez viszonyítva 5%-kal, azon belül a cukoré 12,2%, az idényáras élelmiszereké 8,3%-kal nőtt, a szolgáltatásokért 3,2%-kal kellett többet fizetni, a tűzifa 5,9%-kal drágult, az üzemanyagok ára pedig 7%-kal volt magasabb.) Hazai viszonylatban a húskészítmények esetében az árak decemberben 7,02%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Azt számos országban elismerik, hogy a húskészítmények árában nem minden esetben épült be teljes egészében a hús drágulása, annak egy részét kénytelen volt elviselnie a húsfeldolgozó iparnak. Ebben a kontextusban azt is megemlíthetjük, hogy Románia sertéshúst importál Magyarországról. Nos, ha mindezen tényezőket szem előtt tartjuk, akkor valóban furcsának tűnik, hogy a hazai sertéshús drágulási aránya alacsonyabb volt, mint más európai országokban. Ennek tulajdonképpen örvendeni lehetne, de aki gyakran vásárol sertéshúst, azt nemigen „örvendeztették/örvendeztetik” meg a húsárak. A statisztikával viszont nem lehet jól lakni… December sem volt kivétel A múlt esztendő utolsó hónapjában sem topogtak egy helyben a különböző termékek árai. Igaz, voltak olyanok, amelyek esetében elenyésző elmozdulás következett be pluszban vagy mínuszban. De nem így a krumpli esetében, amely 2,43%-kal volt drágább, mint novemberben vagy a zöldségek és a zöldségkonzervek esetében, amelyek árai 3,15%-kal emelkedtek, 3,30%-kal a friss gyümölcsöké. A tojás ára sem „tétlenkedett”: az decemberben 2,04%-kal volt magasabb, mint novemberben. A sertéshús amúgy is dráguló tendenciája ugyancsak felerősödött, annak ára novemberhez képest 2,77%-kal emelkedett. Kivételt jelentett egy-két olyan élelmiszer, amely ára csökkent. Ezek között említhetjük a déligyümölcsöket, amelyek decemberi átlagára 2,4%-kal volt kisebb, mint a novemberi, vagy a málélisztet, amely 0,03%-kal volt olcsóbb, a méz pedig 0,01%-kal. A cigaretta az első helyen Az ipari árucikkek esetében a cigarettaféleségek vitték el a pálmát: azok decemberi átlagára 8,27%-kal volt magasabb, mint 2018 decemberében. Ez a drágulás tulajdonképpen a jövedéki adó megemelése számlájára írható. Az üzemanyagok az év utolsó hónapjában 6,01%-kal voltak drágábbak, mint 2018 decemberében. A drágulás tekintetében a harmadik helyre a könyvek, az újságok és a folyóiratok kerültek, amelyek átlagára 2019 decemberében 4,11%-kal volt magasabb, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában. Az energiaárak érdekesen alakultak, mert míg a villamos energia átlagára 2019 decemberében 2,41%-kal volt magasabb, mint 2018 decemberében, a hőenergiáé pedig 1,09%-kal, addig a földgáz 4,93%-kal került kevesebbe. Az is érdekes, hogy decemberben valamelyest csökkent a hőenergia átlagára, nevezetesen 0,60%-kal. Sok minden közrejátszhatott a dolgok ilyenszerű alakulásában, ezek között említhetjük a sokévi átlagosnál magasabb 2019-es esztendei átlaghőmérsékletet, valamint azt, hogy a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelettel a földgáz és a villamos energia lakossági árait befagyasztották. Állami támogatás Nem tartozik közvetlenül a taglalt témához, de fűtési idény, illetve a távfűtés kapcsán érdemes utalnunk egy minap megjelent jogszabályra. Talán azzal kellene kezdenünk, hogy a 2006/36-os kormányrendelet alapján és összhangban az Európai Bizottságnak az állami támogatásokra vonatkozó egyezményével, a 2014/1121/1075-ös közös miniszteri rendelet értelmében azok a gazdasági operatőrök, amelyek a lakosság számára távhőszolgáltatásokat végeznek, állami támogatásban részesülhetnek a költségeik fedezése végett a 2014–2019-es időszak során. Természetes, hogy adott feltételek teljesítése közepette. Nos, erre a célra állami támogatásként országos viszonylatban a 2014–2019-es időszakban az állami támogatási séma keretében 2570 millió lejt folyósítottak az állami költségvetésből. Végső soron ennek a támogatásnak a haszonélvezői a távfűtésben részesülő lakók voltak, ugyanakkor lehetővé vált azon szolgáltatók „túlélése”, akik nem voltak képesek a távhőszolgáltatás megkövetelte költségeiket fedezni. Nos, a szóban forgó állami támogatási séma nyújtása lezárult a 2019-es esztendőben, illetve lezárult volna, mert január 13-án megjelent egy újabb közös miniszteri rendelet, a 2019/3411/3817-es, amely értelmében az állami támogatási séma periódusa meghosszabbítódott hat hónappal, azaz 2020. június 30-ig. A most megjelent rendelet értelmében a január 1. és június 30. közti időszakra vonatkozóan a támogatási séma értéke 373 millió lej. Elvégeztünk egy érdekes számítást: a 2014–2019-es időszakban a félévenkénti támogatás átlagértéke 220 millió lej körül volt, ezzel szemben az idei esztendő első félévére 373 millió lejre ugrott az fel. Nehezen magyarázható meg ez a támogatásmegnövelés, hisz időközben hatalmas összegeket fordítottak a hőenergia előállításának és szállításának a korszerűsítésére. Ilyen körülmények között pedig a támogatás mértékének is zsugorodnia kellett volna. Feltételezhető, hogy a fogyasztók számának csökkenése maga után vonta az egységnyi hőenergia előállítására fordított költségek megemelkedését is. Ilyenképpen pedig a távfűtés sokba kerül az állami költségvetésnek is. A támogatás a jelek szerint június 30-ig még „élni fog”, de mi lesz azután?… Mi várható? Orban Ludovic kormánya az idei állami költségvetés kidolgozásánál többek között 4,1%-os gazdasági növekedéssel és 3,1%-os inflációs rátával számolt. Tekintélyes és tárgyilagos szakelemzők, de az Európai Bizottság illetékesei is túlzottan optimistának tartják ezeket az arányokat. A jegybank inflációs célkitűzése 2,5% -/+1 százalékponttal. A plusz 1%-ot már „értékelik” az elemzők. Az egyik legtekintélyesebb hazai gazdasági elemző, Iancu Guda szerint az inflációs nyomás nagy lesz az idei esztendőben, s ennek nyomán a 2020-ban meghaladhatja a 3,5%-ot. Meglátása szerint a kereslet ugyan csökkenni fog, de továbbra is éreztetni fogja a hatását az „importált infláció”, amit a hazai pénznem elértéktelenedése okozhat, illetve fog okozni. Véleménye szerint vannak olyan összefüggések, illetve kölcsönhatások, amelyek hatásmechanizmusa ellentmondásos lehet. Így például amennyiben a kormány nem fogja megemelni az amúgy esedékes és törvény által előírt nyugdíjpontértéket, akkor a gazdasági növekedés mindenképp kisebb lesz, mint a betervezett 4,1%, amennyiben viszont mégis sor kerül a nyugdíjak viszonylag jelentős, 40%-os megemelésére, a GDP-arányos költségvetési hiány meghaladhatja majd az 5%-ot is. (Egyébként Guda szerint nem valószínű, hogy szeptemberben sor kerülhet a nyugdíjak 40%-os megemelésére.) Egyébként más elemzők szerint is 3,5% körüli inflációs ráta várható. Továbbá a gyermekpénz megemelése is gerjesztheti majd az inflációt, ha nem is jelentős arányban, de a sok kicsi sokra megy. Vannak olyan elemzések is, amelyek szerint a hazai GDP 3-3,5%-s ütemben növekedhet, az infláció pedig valahol 3,5-4% körül fog elhelyezkedni, a lej/euró árfolyam pedig súrolhatja a 4,9 lejt…

Hecser Zoltán