A különböző tranzakciók a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok közötti elektronikus interakcionálás nem új keletű, azzal kapcsolatosan például az Európai Parlament és Tanács még 1999-ben elfogadott egy irányelvet. (Azt egyébként időközben hatályon kívül helyezték, de elfogadtak egy másikat is.) Hazai viszonylatban az elektronikus, a digitális ügyintézés félénken bontakozott ki, térhódítása is viszonylag vontatottnak bizonyult/bizonyul, de a jelek szerint a világjárvány úgymond felgyorsította a dolgokat Az ügyfélfogadás minimálisra csökkentése, a részleges kijárási tilalom, az egyes szegmensekben bekövetkezett tevékenységzsugorítás óhatatlanul megkövetelte az elektronikus adattovábbítást, s úgy általában kommunikációt (beleértve a közönségkapcsolatot is), szükségessé téve az elektronikus interakciókat. Ennek egyébként megvan a maga uniós szintű jogi kerete is, nevezetesen az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 2014/910-es rendelete. Amúgy ennek a rendeletnek a legfőbb célja az volt, hogy hatékonyabbá váljanak az online magán- és közszolgáltatások, az elektronikus üzletvitel és az elektronikus kereskedelem. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy a 2006/123-as európai parlamenti és tanácsi irányelv előírta, hogy a tagállamok hozzanak létre egyablakos ügyintézési pontokat, annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatási tevékenység végzésére való jogosultsággal, valamint a szolgáltatási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos minden eljárás és alaki követelmény egyszerűen teljesíthető legyen távolról és elektronikus úton. Tekintettel a rendkívüli gazdasági-társadalmi helyzetre, az Orban-kormány az utóbbi hetek során rákényszerült jó néhány olyan jogszabály meghozatalára, amelyek ráfelelnek a fentebbi elvárásokra is, ugyanakkor gördülékenyebbé tehetik azt a sokasodó ügyintézést, amellyel kénytelenek szembesülni a hatóságok, a vállalkozások és a polgárok egyaránt. Itt van például a különböző anyagi jogosultságokkal kapcsolatos ügyintézés megkövetelte különböző dokumentumok benyújtásának a kérdésköre. A dolgok jelenlegi állása szerint az gyakorlatilag csak elektronikus úton lehetséges (igaz, vannak kivételes esetek is, amikor is lehetséges az írott formában történő benyújtás). Az elektronikus aláírásról A Hivatalos Közlöny március 3-i számában jelent meg ama 2020/39-es sürgősségi kormányrendelet, amely révén kiegészült az elektronikus aláírásra vonatkozó 2001/455-ös törvény. Annak értelmében a Különleges Távközlési Szolgáltatást (STS) jelölték ki az elektronikus aláírások igazolásával kapcsolatos tevékenységek elvégzésére. Ez kizárólag azon engedélyezett személyekre vonatkozik, akik a közintézmények és hatóságok keretébe tartoznak. A Hivatalos Közlöny április 7-i számában jelent meg ama 2020/38-as sürgősségi kormányrendelet, amely az elektronikus formátumú okira- tok használatára vonatkozik a közintézmények és a hatóságok szintjén. Románia a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet révén ültette be jogrendjébe az Európai Parlament és Tanács már említett 2014/910-es irányelvének a rendelkezéseit. A kormányrendelet szabályozza a közintézmények és hatóságok szintjén az elektronikus aláírás és az elektronikus dokumentumok használatának általános keretét. (Ez a kormányrendelet nem alkalmazandó a parlament, az államelnökség és az igazságszolgáltatási szervek esetében.) A maguk során a közintézmények és hatóságok április 22-ig ki kell dolgozzák azon közigazgatási okirataikat, amelyek révén alkalmazhatók az Európai Parlament és Tanács szóban forgó irányelvének az előírásai. A Hivatalos Közlöny április 10-i számában jelent meg ama 2020/285-ös kormányhatározat, amely révén módosították és kiegészítették azt a 2010/1235-ös kormányhatározatot, amellyel jóváhagyódott az illetékek és adók bankkártyahasználata révén történő online kifizetés országos elektronikus rendszere.

Hecser Zoltán