Alig több mint három éve érkezett a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházba dr. Solti Norbert személyében az első idegsebész szakorvos. Idén, év elejétől már ketten végzik el az idegrendszert érintő beavatkozásokat dr. Hajducsi Örssel közösen. A csíkszeredai idegsebészeti kezeléseknek már a szomszédos megyékben is jó híre van, az új orvos hozta lendületnek köszönhetően pedig egyre több beteget tudnak a jövőben ellátni. [caption id="attachment_45598" align="aligncenter" width="1000"] Fokozatosan bővítik az eszköztárat. Már van műtőasztal és mikroszkóp is Fotó: László f. Csaba[/caption] Az idegrendszer sebészetéhez tartozik minden olyan betegség, elváltozás, amely az idegrendszerrel összefüggésben van és műtéttel gyógyítható, kezelhető. Orvosi berkekben az a mondás járja, hogy a sebészeti szakmákon belül az idegsebészet a sebészetek királya, míg a szívsebészet a királynője. Ezzel nem azt akarják mondani, hogy a többi sebészeti szakmának nincs fontos szerepe, de ezek a legérzékenyebb, leghosszabb műtéteket igénylő szakágak. Itt minden mikrométer számít, ezért az idegsebészeti műtétek nagy részét ma már mikroszkóppal végzik – ismertette a szakma alapjait dr. Solti Norbert. – Amikor három évvel ezelőtt idejöttem, az első hónapban még nem volt ilyen mikroszkóp a megyei kórházban. Aztán idővel sikerült annyira előkészíteni a műtőt, hogy az alapvető munkát elkezdhettük: gerincsérveket kezeltünk, operáltunk. Majd fokozatosan érkeztek az újabb eszközök, egy év után már kaptunk egy legújabb generációs műtőasztalt, másfél évvel később beszereztük a mikroszkópot is. Van továbbá egy koponyalékelő műszer, aminek köszönhetően nem kell kézzel fűrészelnünk a koponyát. Ez a betegnek is kényelmes, és mi is rengeteg időt spórolunk meg vele – számolt be a szakorvos a kezdetekről és a kezelési lehetőségeket megkönnyítő eszközökről, amelyeknek köszönhetően a megyei kórházba érkező esetek 90 százalékát Csíkszeredában el tudják látni. A jövő sok lehetőséget rejt magában Az idegsebészeten hosszú távú cél, hogy senkit ne kelljen más kórházba küldeni. Dr. Solti Norbert elmondása szerint az elmúlt három év alatt majdnem 900 beteget műtött meg, amíg egyedül dolgozott. Az első évben 130, a második évben 250, tavaly pedig 350 műtét zajlott itt, de idén már legalább 500 beavatkozással számolnak. Bővül továbbá a terület is, amelyet lefednek, Hargita megyén túl, egyre többen jönnek Kovászna megyéből, ott ugyanis nem működik idegsebészet. És habár Brassó közel van, a magyar anyanyelvűek szívesebben jönnek ide. Ezenkívül Bákó megye nyugati felének a lakossága is szívesebben jön Csíkszeredába. Balesetek és agresszió áldozata a páciensek többsége – Az idegsebészeti sürgősségi esetekben nagy hányadának az agresszió, valamint a közlekedési és munkabalesetek a kiváltó okai. Az agresszió okozta sérülésekből sajnos elég sokkal találkozunk, sokan zuhannak vagy esnek el ittas állapotban. Ugyanakkor banális belesetek is történnek, amelyeket meg lehetne előzni, főleg a gyerekek esetében, akkor, ha a szülők megfelelő védőfelszereléssel látnák el a kicsiket – figyelmeztet a szakorvos. Az agresszió áldozatainak többsége Udvarhelyszékről kerül Csíkszeredába. A mellkassebész kollégával gyakran kezelik közösen a betegeket. Idegsebészeti szempontból szerencsésnek tartják magukat, hiszen támadás esetén az ember reflexből a fejét védi a karjaival, szabadon hagyva a mellkasát, így gyakrabban szúrnak oda a bicskával, a villával vagy ütnek akár ököllel. Mindig van olyan eset, amely meglepetést okoz az idegsebésznek. – Annyiféleképpen lehet a koponyát megsebesíteni: késsel, fejszével, golyóval, üveggel, gyakorlatilag bármivel. Szerencsére most nagyon jó csapat dolgozik itt. A mellkassebésszel, a sebészekkel, az urológussal, az ortopéd szakorvosokkal közösen állunk a beteg mellé – mondta az idegsebész. A legtöbb beteg egyébként porckorongsérvvel érkezik az idegsebészetre. A tavalyi 350 műtétből körülbelül 200 porckorongsérv-műtét volt. A legtöbb kockázattal járó műtét A porckorongsérv után agydaganattal jönnek a legtöbben az idegsebészetre. Dr. Solti Norbert szerint sajnálatos, hogy egyre gyakrabban diagnosztizálnak fiataloknál agydaganatot, és a legnagyobb baj, hogy a többségük rosszindulatú. – A célunk mindig az, hogy teljesen eltávolítsuk az agydaganatot, de sajnos vannak olyan részek, ahonnan nem lehet kioperálni teljesen, mert az az élettel összeegyeztethetetlen állapotot eredményezne. Az agyműtétek esetében rengeteg a kockázat, de ha jó helyen van a daganat és előkészítjük megfelelően a beteget, akkor sikereket érünk el. Természetesen a műtét előtt részletesen elmondjuk a betegnek, hogy mivel járhat az. Milyen áldozatot kell hozni, például akkor, ha kivesszük a teljes daganatot. Megtörténhet ugyanis, hogy féloldalt lebénul, de azt is tudnia kell, hogyha nem vesszük ki a daganatot, akkor az rövid időn belül az életébe kerülhet. Tehát folyamatosan mérlegelni kell a helyzetet és döntést hozni. Soha nem biztos, hogy le fog bénulni a beteg, de erre az eshetőségre is fel kell készíteni – részletezte a szakmai döntések nehézségét az idegsebész. Az a céljuk, hogy a beteget legalább olyan állapotban hozzák ki a műtőből, mint amilyenben bement, legalább, de lehetőleg jobban. A gerincbántalmak esetében pedig az a cél, hogy a fájdalom, a bénulás szűnjön meg, míg a koponyánál, az agydaganat műtése esetében az életveszély megszüntetése. Több milliárd idegsejtünk van, amelyből több millió elhal havonta mindenkinek. Ha semmi más miatt nem halnánk meg, attól biztosan, hogy egyszer az összes idegsejtünk elhal. Ezért nem élünk, míg a világ – fejtette ki a szakorvos. Amikor egy daganatot kioperálnak, és az agy egy része elhal, az már nem képződik újra. A fiatalok, akiknél sikeresen eltávolítják a tumort, szerencsésebbek lehetnek, mert az agyuk más területei idővel átvehetik az eltávolított rész által betöltött szerepet. Nem minden esetben célravezető a műtét A sürgősségre nagyon sok embert hoznak be agyvérzéssel, amelynek a legtöbb esetben már szűk a sebészeti javallata. Amikor bevérzik az agy, akkor a vér roncsolja az adott területet, ha a vért eltávolítják, a beteg állapota a legtöbb esetben nem változik. A vér az agyról egyébként felszívódik, akkor is, ha nem műtik meg. Az egyedüli dolog, amin a műtéttel segítenek az, hogy gyorsabban tűnik el a vér az agyról, viszont így műtéti kockázatnak teszik ki a beteget, akinek az altatás sem tesz jót. A fiatal betegeket legtöbb esetben operálják, mert az ő gyógyulási esélyeik jobbak. – Az agyvérzéssel kapcsolatban az a baj, hogy nem élünk egészségesen. Rengeteg a vérnyomásproblémával küszködő, túlsúlyos, cigarettázó vagy sok alkoholt fogyasztó beteg. Ezekből egy is elég, hogy kiváltsa az agyvérzést. Ez mind ellenünk dolgozik, és ha ezek a tényezők halmozottan jelen vannak, akkor jön az agyvérzés – hívta fel a figyelmünket az idegsebész. Márk Boglárka